Helló csatoltam pár képet, előre is köszönöm a segítséget.

A jobb felső sarokban lévő két tüskét összezártad?

Nem mert akkor a töltő áramkört kiiktatná. De próbakép rövidre zártam, és akkor sem kezdett tölteni.

Hello! Nem a töltőáramkört iktatnád ki, hanem a feszültségfigyelőt. De ha rövidre zárva sem szabályozható, akkor mindenképpen ezzel kell keresni a hibát. Mert ezek szerint a VT3-VT4-ből kialakított PUT áramkör nem működik. Vagy is rövidrezárni, megmérni a zéneren a feszültséget. (Itt egy 9V-os trapézjelnek kellene lenni.) Ha szkópod van azzal kellene vizsgálódni. De ha nincs akkor is lehet, ha egy hangszóróval sorba kötsz egy 100 Ohm-ot, és azt rákötöd a VT4 emitterében található 100Ohm-ra. Hallani kellene a gyújtásimpulzusokat. A VT4 kollektorában kb. 5,6V-ot kellene mérni.

Helló! Megmértem VT4 kollektor feszültségét 3.6V. Rákötöttem a hangszórót hallottam az aránylag sűrű kattogásokat. A rövidzárt a zénerre gondoltad? Mert azt zártam rövidre.

Nem a zener rövidre zárásáról volt szó, azon a 9 V-ot kell mérni.

A két tüskét rövidre zártam 4.2V-ot mértem.

Ha helyesen működik a PUT kapcsolás, akkor VT4 kollektor feszültsége a poti állásától függően változik. A sűrű kattogás, inkább búgás, mert 100Hz ismétlődéssel kell az impulzusoknak megjelenni. A zéneren kb. 8V körüli értéket kell mérni.
De ha így működik, akkor azt kell megkeresni, hogy miért nem jut el a gyújtóimpulzus a tirisztor Gate-re. Ellenőrizni kell a tirisztor bekötését.De azt is, hogy a tirisztorok anódja eljut-e a biztin keresztül az aski negatív pontjára. Valamint hogy a VD4-VD5 helyesen van-e bekötve. (De vélhetően az jó, mert a 9V megjelenik a PUT fokozaton.)
Ha nincs eredmény, ki kell próbálni a tirisztort. Ha a Gate-t egy 100 Ohm-on keresztül hozzá érinted az anódhoz, be kell gyújtson a tirisztor. Egyébként nem tudom milyen tirisztort használsz, lehet nagyobb gyújtóáramra van szüksége, mint az eredetinek. Bár nem hallottam, ez gondot okozott volna valakinek, én nem túlzottan szimpatizálok ezzel a "kondis" gyújtással. De attól még lehet ez jó, hiszen több ezer példányban működik ez.

Megmértem a Vt4 feszültségét különböző poti állásoknál, de nem változik 3.6V. A tirisztort kipróbáltam begyujtott. A zéneren 4.2V- ot mértem, poti változásokra sem változott a feszültsége.

Töltöttem fel még egy képet hátha segít. Mi legyen a következő lépés a hiba keresésben?

Üdv.
A nyáktervednél nincs bekötve a graetzhíd pozitív ága. A rövid zár felső pontjára vagyis jobb oldalról alulról a második pontra kösd.

A pozitívot VD9-es diódán megkapja. Alúról a 3-ik tüske. ( csak nekem elfogott a piros színű vezetékem, így fekete lett).

Akkor itt nem kerek valami. A zéneren kb. 8V feszültségnek kell lenni. Azért ne 9V, mert nem sima egyenáramot kap, hanem a kétutas egyenirányított jelet. Így trapézjel van rajta, aminek átlagértéke (amit a műszer mér) kisebb mint a zéner feszültsége. A kétutas jel úgy képződik, hogy a hídegyenirányító "negatív tagját" a panelen lévő két 1N4002 képezi, a "pozitív tagját" pedig a főegyenirányító VD2 és VD3 diódái. Tehát a zéner anódján, és a 300 Ohm másik felén, a trafó egyenirányított feszültségét kell mérned. Ez DC-ben kb annyi, mint a trafó váltófeszültsége.
Tehát vagy ez nincs meg, vagy nagy a 300Ohm, vagy hibás a zéner, vagy terheli valami a zénert.

A VT4 feszültségének változni kell, mert a PUT kapcsolás a két tranyót a félperiódusokban begyújtja és az be is marad gyújtva a félperiódus végéig. Mivel a gyújtásszöget (helyét a félperióduson belül) a poti változtatja, a tranyó kollektorában lévő impulzus szélesség és ezáltal a mért átlagérték változik. Nem lehet állandó, ha a potit tekered. Ha állandó, nem működik a PUT kapcsolás.
(Természetesen most ez a rövidre zárandó két pont átkötése esetén értendő.)

Elméletben mi terhelheti be a zénert?

Pld. ha a tranyók begyújtanak, és gyújtva is maradnak, vagy valamelyik hibás. Ha a poti egyik lábát kikötöd, nem tud az 500nF feltöltődni, és mérhető az alaphelyzet.
Másik lehetőség, ha az 1k/1,8k osztó nem olyan értékű (kisebb), vagy a 300Ohm nagyobb.
(Egyébként 470nF-al jobban járnál, mint a 680nF-al, mert nem lehet eléggé előre szabályozni így a gyújtásszöget. De próba cseresznye, az már egy másik történet, ha már működik.)

Köszönöm a választ ma már nem tudok a töltővel foglalkozni, legközelebb kedd körül tudom újra elővenni. Megnézem majd a tranyókat és a kondit.

A mellékelt kapcsolási rajzon a vesző nem látható élesen.
Lehet hogy több mint tízszeres érték lett beépítve?

Hello! Tényleg rosszul látszik. A 18k nem túl jó lenne, mert szegény 500nF szinte "fel sem tud addig töltődni". Viszont a működést igen, de a zéner kis feszültségét ez várhatóan nem tudná befolyásolni.

Helló!
most tudtam elővenni a töltőt, kicseréltem a tranyókat bc303-ra (VT4 kivételével ), a kondit 470nf-ra, fél siker lett. Most már jön ki feszültség a töltőből, most olyan jelenség van, hogy elkezdem növelni a töltő áramot úgy emelkedik a kimenő feszültség is. a trimmer potival nem lehet beállítani a töltő feszültséget. Ja a 9V-os zéneren 6V-ot mérek. Az nem lehet a hiba oka, hogy fordítva kötöttem e be a ledet? a fotókon nem látszódik, a led anódját kötöttem az R5-re.

Hello! Lehet hogy cseppet félreértelmezed a dolgot? A PUT kapcsolással a gyújtáspont helyét lehet változtatni. Igazából a trafóból jövő átlagáramot szabályozod. (De még csak nem is szabályozás, hanem vezérlés ez, mert visszacsatolás nincs.) Tehát a potit tekergetve a töltő áram értéke fog változni, így közvetve de az áram hatására változik az akkumulátor feszültsége is. Remélem aksi volt rajta.

A másik áramkör, (ami jelenleg hatástalanítva van a rövidzár behelyezése által), lekapcsolja a töltőáramot ha az aski elérte a töltési végfeszültséget. A szimulációban látható hogyan működik. Amíg a kimenti feszültség nulla, a PUT áramkör kap feszültséget. Aztán a beállított értéknél hirtelen leszabályozódik a feszültség és a PUT leáll. Nem gyújtja a tirisztort, nincs töltőáram.
Az áramkörben az R21-R19 kissé el van méretezve, mert ennél a lekapcsolásnál a poti kb. 90%-nál áll. De ez függ a zéner nyitófeszültségétől is.
Ez az áramkör nyugodtan vizsgálható egy labortáppal is, amit az aski helyére kell kötni. De ez alatt a 8A-es bizitit ki kell szedni a töltőből.
Ha az R5 felé tetted a Led katódját (csapott felét) az jó, mert ez PNP tranyókból épített áramkör, itt fordított a tápfesz is. Egyébként pedig ha rosszul teszed be a Led-et, nem történik semmi, csak nem kapcsolja ki a T1 a töltést.
Mint írtam, nem csak a zéner feszültségét kell megmérni, hanem a T1 emittere és a zéner anódja közötti feszültséget is. Mert ott lesz a trafó teljes egyenirányított (de nem szűrt) feszültsége, ami kb. 18V lesz/lenne.

Helló! Volt rajta aksi, és nem volt bekötve a rövidzár. Mi lehetne az R21-R19 helyes értéke?

Az R21-nél a 22k, de a szimulátor szerint. Mert a zéner feszültsége nem biztos hogy annyi, amennyi. Meg kel mérni, ki kell próbálni. Jelenlegi felállásban a poti 90%-os értékénél (R19 felé tekerve) lenne a 14,2V kapcsolási érték.

Erről a töltőről tudtok valamit? pozitív, negatív tapasztalat?

Üdvözlök mindenkit!
Segítségeteket kérem. Egy 240 db 1,2 V-os zselés akkutelep töltéséhez kellene egy töltőt készítenem,
A telep névleges feszültsége 288 V, a hálózati terhelés max. 10 A lehet. Tudna e valaki segíteni kapcsolási rajzzal? Előre is köszönöm a fáradozást. gulacsy

Üdv, Talán ha pontosabban leírnád az akksik típusát, mert így nem sokat mond. Az 1,2x240-et még ki tudom számolni, de nem mindegy a cellák kapacitása, az ideális töltőáram miatt, illetve gondolom a feszültségből, valami Ni-xx lehet, de még ez sem biztos....

Köszönöm a kérdést. Az akkumulátor NI-MH 95 Ah

Üdv, Hát az információt elég nehéz kihúzni belőled, anélkül pedig nehéz lesz. Talán a Toyota Prius dolgozott/ik Ni-Mh akksi-teleppel, de magam ilyet nem láttam, az adatait sem ismerem. Mindenképpen kellene az akksi adatlapja, mert a 0,1C-1...2C ig is változhat a töltőáram a cellától függően. Nyilván az utóbbi a gyors-töltés. Találtam egy oldalt, ahol pontosan leírja, a töltés folyamatát, a lényeg az. hogy Ni- típusú akksikhoz 3 féle módon lehet figyelni a töltés végét. 1. a negatív delta V, ez azt jelenti, hogy a töltés végén leesik a feszültség, 5mV -al cellánként. Ennek figyelése elég nehézkes, vannak e célra kifejlesztett speciális IC-k MAX 712/3, de ezek csak pár cellát képesek figyelni. 2. a delta T, vagyis a töltés végén megemelkedik a cella hőmérséklete, ezt szokták kombinálni az 1. -vel, amelyik hamarabb következik be akkor lekapcsol a töltő. Sok töltő használja még a "trickle charge" módot amikor is 0,05C vel tölti még az akksit egy 10-20 percig, ezzel equalizálni lehet a cellákat, használják ólomsavas akksiknál is, mivel a ballanceres töltés ezeknél nem megvalósított. +. a legegyszerűbb, az akksikat teljesen lemerítve teszem fel a töltőre s ugyanannyi töltést viszek vissza mint amit kivettem belőle, 1200mA cellánál, a 0,1C 120ma, tehát erre állítva a töltőt 10 órát van rajta. Természetesen ezt is jó a delta T vel kombinálni, s ha mégsem teljesen lemerült az akku-pakk, akkor hamarabb leveszi a töltést, megkímélve őket. Mivel az aksiaid sorban vannak így az 1C belefér a megadott 10 A-es határba, kérdés, hogy mennyire szereti. 9,5A -el töltve 10 órát kell a töltőn legyen. Nem írtad azt sem, mire kell a telep, egy napelemes rendszerben nyilván sohasem fog teljesen lemerülni, sőt az áramkivétel, és napfény állandóan változik ott a 3. módszer teljesen kilőve.

Elküldtem mert néha elvész az írásom
Azt sem tudom egyáltalán megengedett-e a teljes lemerítés, egy elektromos autóban biztosan nem, mert 2 város között biztosan nincsen töltőállomás. Ott mikrokontrolleres rendszerrel figyelik az akksik állapotát, és az is a töltésvezérlő. Egy akksis fúrógépben 12-15 cella van, a 24 V -osban 20. Ezek fizikailag nem olyan nagy csomagok, 1 db hőmérő-elem elég bele. 240 cellánál, már 10 -15 helyre kellene hőérzékelőt elhelyezni, hogy a hőmérséklet pontosan megfigyelhető legyen az egész pakk-ban.
Röviden ennyit a töltési folyamatról, buktatóiról. "Proli007" kolléga szeret tervezgetni, szerintem Őt keresd meg privátban, hátha bevállalja.

Hello! Az szinte kizárt, hogy én NiMh cellához töltőt "készítek". Mert amit eddig próbáltam, egyik módszer sem tetszett. A legnehezebb a cella feltöltöttségének detektálása. A -dV módszer soros celláknál nem jó, mert a változás eliminálódik. Tapasztalatom szerint egyébként is 1C töltés mellet lehet a -dV értéket értelmezhetően mérni. Az pedig soknak szokott bizonyulni a NiMh cellának.
240 soros celláról meg nem is beszélve, balansz áramkör kellene. Hőmérsékletet nem lehet jól mérni (belül kellene), nyomást meg nem lehet. A többi módszer meg erősen jóslás jellegű. És végül is a drága cellák üzemideje a tét. Amíg ilyen kicsi egy cellafeszültsége (az pedig anyagállandó), részemről ilyen soros megoldás a sehova vezető út eleje. De a kisütés is róka fogta csuka esete..

Igen, ez mind igaz. Szerintem is ebben az esetben az egyedüli út a több helyen mért hőmérséklet ÉS a ucontrelleres áramkivétel figyelés, /ugyanannyit táplálni vissza. A ballancer lenne a legjobb megoldás, de 240 vezetékre megépíteni, igen macerás. 1 db-nál nem jöhet vissza a belefektetett munka értéke. Még az autók gyárilag kialakított töltője is gyerekcipőben jár, pedig azon, pár ezren dolgoznak már....