Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Néhány lényeges dolgot mintha elfelejtettem vona. A feszültségérzékelés a kimeneti pontról van visszavezetve (vonali szabályozás), ezért a kimeneti pontokon a feszültség teljesen stabil. Mivel a kimeneti fesz és áram az UA723-on tiltható, ezért nagyon könnyen lehet hőkapcsolókkal védeni a kimeneti tranzisztorokat és a trafót a túlmelegedéstől (aki tesz rá ilyet, nekem nincs egyenlőre). AZ UA723 tartalmaz beépített feszültségreferenciát ami hőkompenzált, tehát elég stabil, az ára pedig olcsó. A kimeneti fesz stabilitása a negatív táp + a 723 referenciafeszültségtől függ. A negatív táp egy sima 7905, de mivel ez nincs teljesítménnyel terhelve és így stabil feszültségü, nem rontja a táp pontosságát.
Helló
Jól hangzik amit írtál. Majd ha meg lesz elektronikus formában a rajz, én kíváncsi lennék rá. Ugyanis én is most csinálom a tápom, szintén 723-as Ic-vel és kíváncsi lennék a te rajzodra is, hátha lehetne az enyémen is tuningolni valamennyit.
Üdv mindenkinek! A 723-mal kapcsolatban lenne egy megjegyzésem, jó dolog árnyékolni az IC-t, főleg, ha rádióadókat próbál vele az ember fia, mert érzékeny az EM térre, eltolja a feszültséget!
Freddi: Ha kicseréled a 7905-öt egy söntszabályzóra, javíthatsz a tápodon. Valóban, jó lenne egy rajz róla, végezhetnél rajta egyszerűbb méréseket, pl hogy mekkora terhelésre hogyan változik a kimenet... Öreg IC a 723, de vajon jobbak az önálló OPA-kból építettek???
Mire gondoltál söntszabályzó ügyben? Eddig a húsz év alatt nem volt ilyen probléma, a kimenettől a kábelen eső fesz a sokszorosa a pontatlanságának, ennél már csak akkor lenne jobb, ha a feszérzékelést a tápkábelek végére vinném, az pedig már túlzás.
Az em-el pedig nincs problémám, pedig régen CB-t is javítottam róla, manapság meg a telefok is működnek és szórják de nem gond. Egyébként alu háza van, tehát EM-re zárt. Azért a többieknek jó tipp az építéshez. Inkább egy maste/slave rendszert kéne csinálni rá, hogy össze lehetne fűzni többet egy kimeneti főkapcsolóra. Közben látom írtál, válaszolok ebben én is: szerintem nem sokat mászik el. Annakidején sokat teszteltem, a kezdő teszt két napig 2A-ral rövidrezárva volt, tesztelve a trafó és a borda méreteit. Az OPA-val építettek némileg jobbak lehetnek, viszont amit itt feljebb néztem az biztos nem az. A kimenet a referenciák pontosságától, gyorsaságtól, erősítéstől függ. Ha túl nagy az erősítés, begerjed, ha túl kicsi nagy a libegés. A méretei: 20x20x10cm, venti nincs benne. Áramra tudna ez többet is nagyobb hűtéssel és trafóval.
Nekem mindegy, csak egy 7905 nem jó referencia, a 723 referenciája nagyságrendekkel jobb, úgy helyes, ha a vele mintegy sorbakapcsolt referencia jellemzői is vele összhangban vannak, de inkább legyen jobb. De ettől még lehet, sőt biztos jó a tápod, hiszen az idő bizonyította ezt. Csak egy ötlet volt....
Egy gyors kimeneti mérés: Üres kimenet: 10,11V 300mA terhelésre 10.05V 1,8A terhelésre 9.8V
Gyakorlati tapasztalatok alapján problémamentes, nem is tudom mikor mértem utoljára. Viszont a vonali szabályozást biztosan nem hoztam át a kimenetre, mert az 1,8A-t rádugva a műszer meg sem moccan, csak a kimeneten látszik a feszültségesés, de ez csak technikai megvalósítási részletkérdés. A műszeren egyébként ennyi változás már bőven látszana, de az úgy áll mint a cövek. Szerk: a 723 referenciája valóban sokkal jobb, viszont egy terheletlen 7905 simán stabilnak tekinthető, a stabilitását 0-100% között adják meg, jelentős hőterhelésnek kitéve, itt pedig se terhelésváltozás se igazi hőmérsékletváltozás, tehát stabilan áll.
Megvan a kimeneti pontatlanság oka is, valószínűleg rossz oldalra van az árammérő söntre feltéve a feszültségérzékelés
Nem hagyott nyugodni a méréses dolog, pedig nincs rá időm, de megcsináltam. Szétkaptam a tápot és rákötöttem a panelra a a terhelés egyik felét, a másikat azért nem hogy le tudjam venni és lássam az üresjárási értéket is rendesen.
Tehát az eredmények: kimeneti fesz üresen 10,30V és 10,31V között billeg (M-830B mezei digit műszer) kimeneti fesz terhelt 1,9A 10,29 és 10,30 között billeg ez volt a hideg mérés ---------------------------------------------------------------------- Hagytam járni 20 percet, terhelés ugyan úgy 1,9A, tehát nézzük a stabilitást melegen 20 perc után a kimenet 10,30-31V és 10,31-32V között ingadozik terhelve a terhelést levéve melegen 10.31-32V között ingadozik a kimenet ---------------------------------------------------------------------- Tehát a teljes kimeneti ingadozás 0,3% 1,9A terhelés mellett, és ebben minden benne van, az üresjárástól a befűtött tápig, az én tápom ennyit tud. A kimeneti fesz kb. fél órára a bekapcsolás után 10,34-35V között van üresen. Ez annak tudható be, amit írtál is, hogy a 7905 pontatlansága nem túl nagy. Viszont ez a pontatlanság mindössze 0,4% hibát okoz maximum amit a mérések mutatnak. Szerintem ennyi eltérésért nincs értelme nagyon variálni. A kimeneti értékek nagyobb szórását amit feljebb írtam az okozta, hogy a paneltól a kimeneti kapocsig nem elég vastag a vezeték, van közben egy 10A biztosíték (nem emlékeztem rá), és egy kapcsoló (mindkét ágat bontja) + a kimeneti csatira a csavarozott forfüles saru. Ezek okozták a feszültségesést, amit technikailag megoldható, és akkor már pontos, legalább is szerintem 0,5% összes ingadozás belefér. Mivel a panelon a feszültség nem ingadozott, ezért láttam a müszeren hogy úgy áll a feszültségen mint a cövek. Még egy adat a végére: vártam még mert nem akartam új postot írni, a táp bekapcsolva visszahűlt, és üresen beált 10,36V-ra. A terhelést rátéve (1,9A) kemény 10mV-ot esik a kimeneti feszültség. Vagy is a kimeneti elkúszást valószínűleg az általad említett 7905 okozza, mert a terhelésstabilitása az továbbra is 0,1%, ami bőven jó. Egyébként a 7905 hőmérséklete kb. 50C-ra kúszott fel lassan, ahogy kimeneti fesz is szép lassan arrébb mászott. Ezen lehet segíteni is egy pontosabb segédtáppal, de ez sem vészes, így viszont egyszerűbb.
Mondjátok csak: szerintetek a 723-as IC adatlapján miért nincs példakapcsolás a változtatható kimeneti feszültségű tápegységre? (semmi célzás, csak felfigyeltem erre)
Hello!
Talán mert nem épp erőssége a 723-nak ez a funkció. Én elég sok mindenre használtam már ezt az IC-t, nem csak tápegység alkalmazásban. Egyetlen jó oldala van, valóban a referencia. De aztán elég csend következik. A bemneti-kimeneti feszültség tartományában, áramszabályozás egyszerűségében. És találkoztam már a belső áramgenerátorok reteszelődésével is. A működési feszültség minimuma is elég magas. Szóval azért van ill. volt vele gond elég, de minden esetre még most is kedvelem ezt a kis őskövületet. (Megjegyzem nem értem a gyártókat, hogy egy kész áramkör paraméterein nem képesek javítani, csak utángyártani. 723-555...) üdv! proli007
Sziasztok!
Nos mint írtam ennyit tud a táp, akit érdekel. Egyébként csináltam már azóta is több tápot a legkülönbözőbb célokra, step-up és step-down konvertereket, mV pontosságu 2A-es tápot a NiC akkuim kisütőinek beállításához és teszteléséhez, és javítottam rengeteg impulzustápot, a legkülönfélébbeket. Én egyébként az impolzustápokat szeretem, viszont labortápnak egy egy sima analóg megbízhatóbb, tehát maradt. Ha nagyon pontos fesz kell azt úgy is mindig a helyszínen kell előállítani, semmi érteltelme ezért a mV pontosságu labortápnak (amúgy sem tudod széles sávon mV pontosan állítani  )A 723 halálozásáról és hibáiról: Fairchild nem szokott elhalni. A hibák általában a nevesincs gyártókra jellemzőek. Ez vonatkozik más cuccokra is, ez az én tapasztalatom. Egyébként valóban őskövület, viszont olyan mennyiségben van alkalmazva a világban, hogy ma is van rá igény, ezért gyártják. A legjobb másik példa erre a TL494-es IC, öreg mint az országút, de használják. Referenciának egyébként pld. jó a TL431 is, vannak egészen pontos változatai is jópénzért, mint ahogy a többi referencia is. Ami az adatlapokat illeti, van a 723-hoz sok alapkapcsolás gyárilag, pozitív és negatív feszre, lebegő, impulzustápnak és változtatható kimenetü is, de ilyen széles sávra való és nullától induló nincs, mivel ezt annak idején nem erre tervezték. Üdv mindenkinek FREDDI 
Mégvalamit, ha érdekel valakit a 723 kapcsolásai van egy tungsramos könyvem meg egy tápegységes azokban van minden, részletesen is tárgyalja a tápos könyv (mindkettő magyar nyelvü). Befényképezem vagy beszkennelem, de ídőt nem ígérek pontosan, és csak akkor ha valakit érdekel.
Sziasztok, vanegy trafóm, szeretnék bellőle egy
frankó szabályózható tápot. Tudnáltok segiteni nekem? Kerezsgéltem a neten, de nem tudom, hogy milyet épitsek ráadásula tudásom is kezdetleges. Kérlek segitsetek! 
Véletlen nincs rajta hogy mekkora a teljesítménye a trafónak, mert az nagyon meghatározza a kimenő teljesítményt.
Szia!
Köszönöm szépen a rajzot. Költözés miatt most tudtam csak visszatérni rá. Beforrasztottam a diódát, a másik pici mellette szintén egy dióda. Valamint kiszedtem a stab IC utáni ellenállást és a szabad helyre beraktam a potmetert. Így működik, de kb 7.8 - 40.6 között tudom állítani a feszültséget. Nem egészen értem, hogy miért nem tudok kisebbet állítani, de gondolom be kell még raknom valamekkora ellenállást a potmeterrel párhuzamosan... Az úgy jó lehet, igaz? Egyébként mennyire lenne nehéz áramkorlátot is csinálni hozzá? A finom állítást hogyan szokták megoldani, mert így most elég nagy léptékekben dolgozik... Előre is köszi a válaszokat! Üdv.: Zoli
Szia!
Egy egyszerű kis tápegység rajzal megsegítenélek. A hálón találtam az eredeti rajzot, csak én "megfordítottam" az egészet, és kicsit feltuningoltam. Ez 0..24V/0..3A-ig szabályozható. (de a teljesítménye, legfőképpen az egyenirányítótól, pufferkonditól és a végtranyóktól függ. Ha a trafód "csak" 60VA-es, akkor az áramkorlátot 2,5A-re állítod be. Én a finom szabályozás érdekében helipotot tettem bele, de sima is megfelelő, ha nincs túl nagy igény. A Fet-es végfokozatot, esetleg lehet helyettesíteni sima darlingtonba kapcsolt tranyókkal. (három tranyó, négy ellenállás. Két led van benne. A zöld jelzi, a "feszültség korlátot" (amikor a fesszabályzó szabályoz) a piros, meg az áram korlátot (amikor az áramszabályzó szabályoz). Ide nagyfényerejű led szükséges. Ha a DC-off pontokat rövidrezárod, kikapcsolja a kimeneti feszültséget. Van egy beépített hőkapcsoló is, amit a hűtőbordára kell szerelni, de ha nem használod a két pont rövidrezárható. Három amper esetén, a Graetz egyenirányítót is hűteni érdemes. Úgy, hogy a nyomtatott oldalról forrasztod be, párhuzamosan a panellel, akkor leszorítható a készülékházra. A végtranzisztorok nincsenek elszigetelve a bordától, de a bordát a háztól érdemes elszigetelni. (Ha nem zavar, maradhat is, de ilyenkor a táp negatív pontja a készülékházon lesz. (A szabályzót három vezetékkel kell bekötni a hűtőbordára, de vigyázz, nincsenek sorrendben) Áram és feszültségmérést nem alakítottam ki, de azt a kimenetről és a shunt ellenállásról leveheti bár ki. A képen szemben a tranyós vég, ballra a Fet-es látható. üdv! proli007
Hopsza, a rajzok meg lemaradtak.
Ehez például jó lenne PCB mester 0-24V os tápja, kis alkatrészigénye van, beszerezhető cuccokkal, nyákkal, mindennel.
Vagy még egy nagyon jó kis LM317-es re épülő tápot lehet építeni.
Hali!
Igyekeztem lerajzolni a tápegység panelnek a bekötését. (ez egy bolti cucc, azt hiszem TV-hez csinálták még az őskorban) Remélem nem rontottam el semmit a rajzban, de jelenleg így működik a dolog. Mivel elég ***ul néz ki és szeretném igényesen elkészíteni, így újra akarom csinálni a panelt, hogy ne lógjon mindenhonnan vezeték. Tudnátok kicsit segíteni benne, hogy mit lenne érdemes máshogy alakítani, illetve van-e benne hibás elgondolás?! Esetleg az áramkorlát szabályozását hogyan kell megvalósítani benne? Előre is köszönöm! Üdv.: Zoli vulgáris szavakat kicsillagoztam, moderátor
Üdv.!
Hűűű ez a rajz nagyon nem jó! Legalábbis nem az amit én visszarajzoltam. Az 5k-s pormétert amit írtam hova forrasztottad be pontosan? A finombeállítást úgy tudod megoldani hogy a szabályozó potméterrel sorba kötsz egy kisebb értékűt.
Szia!
Tudom, hogy ez nem az, amit visszarajzoltál, de az a kis panel, amit vettem és bekötöttem még is így van bekötve. A potmetert így forrasztottam hozzá... Kicsit tanulmányozom az Urbán elektronikánál beszerezhető egységcsomagot és lehet, hogy azzal folytatom tovább. http://www.urbanelektronika.hu/lm317.html Van róla valamilyen tapasztalatotok? Köszi. Zoli
Üdv.!
Szerintem építsd meg ezt az LM317-es kapcsolást amit belinkeltél. Valamikor régen én is építettem egy hasonlót. Üdv.: Attila
Urbán azt írja, hogy:
Idézet: „A szabályozás mértéke a kapcslás rajzon megadott értékekkel 0,3-1A. A szabályozástartomány alsó értékét az R3 értéke határozza meg. Minél nagyobb az R3, annál kisebb a beállítható áram. Sajnos ezt azonban nem választhatjuk túl nagyra, mert akkor rajta eső feszültség a kimenőfeszültséget csökkenti és a disszipációja is túl nagy lesz. A kapcsolásrajzon megadott 2,2 ohm optimális érték.” És igaza is van. Ebben az áramkörben a kimenő áram legkisebb értéke kb. 270mA. Na de én rajzoltam neked egy kis kiegészítést, amivel a szimuláció szerint 7,69mA-ig le tudod szabályozni a kimenő áramot! Bővebben: RAJZ Urbán egyszerűen a söntön esőfeszültséggel nyitja a BC212-t. Amiatt a söntön akkora feszültségnek kell esnie, amekkora a BC212 nyitófeszültsége. Emiatt csak kb. 260-300mA az áramkorlát minimuma, ahogyan Urbán is írta. A megoldást például alacsonyabb nyitófeszültségű tranzisztor használata jelentheti. Vagy ahogyan a rajzomon is van, hozzá kell adni feszültséget a söntön eső feszültséghez. A rajzomon a D1 (1N4148) nyitófeszültségét adom hozzá. Azonban ez túl nagy a BC212 nyitófeszültségéhez képest, ezért leosztom R5-R6 ellenállásokkal. Ha lenne a tinában valami normális alacsony nyitófeszültségű dióda (mondjuk BAT46) amit ismerek is, akkor valószínűleg leosztani sem kellene. Üdv.: Attila
Köszi a segítséget!
Ránéznél a mellékelt kapcsolásra, hogy működhet-e így, vagy esetleg javítani kell rajta? Köszönettel: Zoli
Nagyon szívesen!
A rajzoddal kapcsolatban: R15 és R16 miért van az áramkörben? Azok nem kellenek oda! Lehetne még módosítani egy kicsit a rajzon (pl. R14 rövidzár), de elvileg így is működni fog. Üdv.: Attila |
Bejelentkezés
Hirdetés |
