Inkább maradok az IC-nél. Szerintem a MCP23S17 az SPI-t alapból tudja (de azt nem tudom hogy az MCP23017-E/SP ugyanazt tudja?) . Ezt találtam az adatlapján:

Features
ï 16-bit remote bidirectional I/O port
- I/O pins default to input
ï High-speed I2C™ interface (MCP23017)
- 100 kHz
- 400 kHz
- 1.7 MHz
ï High-speed SPI interface (MCP23S17)
- 10 MHz (max.)
ï Three hardware address pins to allow up to eight
devices on the bus
ï Configurable interrupt output pins
- Configurable as active-high, active-low or
open-drain
ï INTA and INTB can be configured to operate
independently or together
ï Configurable interrupt source
- Interrupt-on-change from configured register
defaults or pin changes
ï Polarity Inversion register to configure the polarity
of the input port data
ï External Reset input
ï Low standby current: 1 µA (max.)
ï Operating voltage:
- 1.8V to 5.5V @ -40°C to +85°C
- 2.7V to 5.5V @ -40°C to +85°C
- 4.5V to 5.5V @ -40°C to +125°C

I2C alapból, spi ha s-es ha jól értem a spect.

Ha elmondod mik az igények, akkor specifikáltabban tudunk segíteni.

Ezzel az IC-vel csak a I/O lábakat akarnám megsokszorozni. Csak olyankor lenne ez jó nekem, ha csak annyi hely van az elektronikának, ahol csak egy nano meg ez az ic fér el , de
igen-igen ritka eset.

ITT van a teljes adatlap ha ez mond valamit.

Akár egy shift regiszter, akár valami io chip, a te döntésed lesz hogy melyiket választod.

Arduinohoz tutorial

Amit nehéz megérteni, hogy a regiszterkészletének kétféle címzésmódja van: bitfolytonos (mintha az A és B portok 8-8 bitje egy kétbájtos egység volna), illetve portfolytonos (az A port összes regisztere megelőzi a B port regisztereit).

Van egyébként egy kistesója MCP23008 néven, abban csak egy 8 bites port van.

Köszi. A kistesója egyszerübb? Könnyebb használni?

Nem tudom, kinek mi könnyebb, nézd meg az adatlapokat!

Nem létezik olyan Arduino board, ami kellően kicsi és mégis több lába van? Olyan sok board van, pont ilyen nincsen?

Talán a TME-nél lehet találni...

https://www.hestore.hu/prod_10043337.html?gross_price_view=1

Az arduino boardok és az AVR-ek már aranyárban vannak. Borzalmasan drága lett, olcsóbban hozzá tudsz jutni ESP32 és STM32 alapú lapokhoz, több IO, kevesebb fogyasztás, nagyobb funkcionalitás, nagyobb sebesség, nagyobb flash méret, több memória, alacsonyabb áron és ugyanúgy tudod programozni az Arduinoval is, mint az AVR alapú arduinokat. Sok IO-ja egyébként az STM32-nek van, azok között találni egész pofás dev boardokat.

Az előttem linkelt "mini-mega" egyébként tényleg kielégíti a követelményeidet.

5V stabil tápom van, az kevés a dugasztápnak ezért rákötöttem az USB táp csatlakozóira. (ez ugyanaz lehet mint a Vin)
A kérdés: külső tápról az USB kapcsaira kötött 5V esetén rácsatlakozhatok-e a PC-ről az USB-vel vagy valamit kinyírok? Magyarul ez ugyanaz minta 5V tápot adnék be a PC USB csatijára...

Meg ne próbáld!!! Iszonyat árba vannak manapság a pc-k!! Szedd le az usb-ről és van olyan lába az arduinonak hogy 5V arra kösd át de vigyázz hogy ott olyan stabil táp kell hogy soha ne lépje át az 5.5V ot.

Az esp és az stm32 mellett érdemes még a "raspberry pico"-t mint lehetőség fontolóra venni. Itthon is egész kellemes árban beszerezhető akár a sima, akár a wifi változata is. Ha továbblépnél az arduino ide-ről, akkor visual studio code alól is lehetőség van arduino alapú kódot csinálni hozzá, és ott lehetőség van rendes debug-ot használni. Ha ez utóbbit igénybe vennéd akkor egy wifi mentes példánnyal többet kell beszerezni belőle, mert abból lehet debuggert csinálni (a pico-n kívül csak vezeték kell pluszban a debuggerhez).

A Pico-val, vagyis a RPI-PICO-W-vel nekem annyi bajom van, hogy van benne egy RP2040 ARM Cortex M0 chip, ami mellé tettek egy CYW43439 chipet, ez ARM Cortex M3, kétszer annyi SRAM van benne, mint az RP2040-ben, mindenben veri, tud Wifi-t, Bluetooth-ot, de Te mire tudod használni a PICO lapkán? Wifi kapcsolatra és ennyi. Mintha egy atomerőművel tennénk a gőzgép mellé, hogy világítson rajta a lámpa. Totál pazarló módon építették fel ezt a lapkát.

Jelenleg még csak a wifi nélküli verzióm van, így még nem foglalkoztam vele. Amúgy ez az rp2040-es gőzgép is egy atomerőmű azokhoz a régi 8 bites atmel procikhoz képest, amit ki szeretne váltani (igaz, hogy csak a lábszám miatt).

Azokhoz képest fényévekkel jobb, ez nem vitás. A Wifis verzió is, csak engem bosszant, hogy azon van egy a központi MCU-nál sokkal erősebb chip, amit nem lehet kihasználni. Szerintem ez beteges.

Mondjuk még mindig kevesebb a különbség mint amikor egy atmegával összekötünk egy esp8266 vagy esp32-t azért, hogy wifi-n tudjunk beszélgetni egy másik eszközzel.
Amúgy mennyire macerás hozzáférni a wifi modul lábaihoz? Mert ha jól látom a wifi chip is bga, meg talán maga a modul is.

Ez pontosan így van, de miért is kötnénk össze, hiszen ott már felesleges az Atmega
Szerintem nem lehet hozzáférni. Ettől függetlenül osztom a véleményt, hogy a Pico egy jó irány és nagyon felhasználóbarát is. Sok dolgora nagyon is jó lehet a cucc.

Nekem a hobby cnc-n van összekötve, mert a cnc vezérlőkártyáján egy atmega 328 van, amit eredetileg egy usb/soros ic-n keresztül USB-n keresztül lehet működtetni. Mivel nekem szimpatikusabb, ha galvanikusan független a cnc a számítógéptől (nincs neki dedikált számítógép mellé telepítve) inkább egy esp01 modullal megcsináltam, hogy wifi-n keresztül lehessen működtetni. Mivel nem én írtam sem a cnc vezérlő programját, sem az esp programját, így elég nehéz a kettőt összehozni, hogy minden az esp-be kerüljön.

Ja igen, ilyen esetben valóban ez a legjobb megoldás, azért nem cseréli le az ember a teljes vezérlőt, hogy legyen wifi/bt.

Neked nincs nagy késleltetése az ESP-01-nek? Annó próbáltam ilyet, de nekem szörnyen nagy volt a késleltetés a közvetlen kapcsolathoz képest és nem tudom, hogy benéztem-e valamit.

Nem, teljesen jól működött ... egészen addig amíg a meg nem pusztult a digi által iderakott wifi-s router. Sajnos a mostanival bizonytalanná vált a kapcsolat (próbáltam saját routerrel is, de azzal is bizonytalan, valószinüleg a bizonytalan net kapcsolat miatt). Amúgy a wifi-n nem a motorvezérlő impulzusok mennek közvetlenül, hanem a szövegesen is olvasható G kódok. Így ott egy minimális késleltetés nem okoz gondot, mert pufferelve vannak az adatok.

Igen, nekem is gcode ment rajta, de sokkal lassabban reagált bármire is, ha küldtem neki bármilyen gcode-t tesztből. Bár nem volt túl erős a wifi jel, lehet azért... Én amúgy lézerrel próbáltam. Azt egy arduino nano vezérli, kínai hamisítvány TB6600 (a valóságban TB67S109AFTG) stepper driverekkel. Tavasszal, ha jó idő lesz, akkor lecserélem a nanot egy esp32-re, de még túl hideg van a garázsban, behozni meg nincs kedvem

Én kiiktattam a digi Huawei csodáját és csak bridge módban van, minden mást a saját routerem intéz.

Az USB csatlakozo biztos nem ugyanaz mint a Vin. Az USB +5 voltja a +5V porton jelenik meg. Oda te nem adhatsz több mint 5 voltot.

Itt az Arduino Uno rajza. Az áramellátás azonos a Nanoval.

Arduino uno rajz

Üdv Mesterek!

Megjött az analizátor. Nem volt egyszerű életre keltenem, sokszor már azt hittem tönkre tettem, de nem, még megy.

Az SPI-vel kapcsolatban (Arduino-n is van! ):

Az eddigi legjobb eredményemet a csatolt képen láthatjátok. Sajnos NAGYON nem ok az egész! A kód t1 interruptban 100Hz-enként írna és olvasna a RAM-ba. Szimulációban minden fényes. Szóval a képen az órajel nem jó. Az elején igen rossz, a 3. byte -nál szedi össze magát. A kód úgy működik, hogy mikor az SPI-re ír, az először engedélyezve van, /CS láb lehúz, majd írás, utána SPI nincs engedélyezve. Kipróbáltam úgy is, hogy az engedélyt elsőnek megadtam, soha nem állítottam le, de nem lett jó. Bár most belegondolva azért is lehet, mert 1x elfelejtettem az analizátor GND-t csatlakoztatni. Lehet épp akkor... Az eredmény olyan, mintha az órajel nem szedné össze magát időben. Az utolsó byte-ra kijön a 320KHz, amit beállítottam. Fcy/(64*2) Fcy=39936000.(utasítás frekvencia) Ez legalább jó. A képen a MOSI vonal teljesen halott. A másik probléma az, hogy a képen mintha olvasni szeretne. Kimenne az instrukció (ha jó lenne), majd a 16 bit cím. Node írni is kellene neki, minden másodiknál, de az meg sem jelenik. Annak instrukció (8 bit), cím (16 bit) + 8 bit adat-nak kellene lennie, szenben a képen láthatóval, innen gondolom, hogy az írás egyáltalán nem jó.

Komoly gondok vannak itt úgylátom, de majd ránézek holnapután, mert ma Whisky-van. Elég sokat lehet kínlódni egy ilyennel, de az analizátor eddig sokat segített. Az Enable láb jó, néha az óra is, a többi kuka. Legalábbis edig.
Ha van valakinek tapasztalata/ötlete szívesen fogadom!
Köszi!

Lehet buta kérdés, de a valóságban is azon az órajelen megy a mikrokontroller mint a szimulátorban?

Nem buta kérdés, ezt még nem tudtam leellenőrizni. Nincs itthon 80MHz-et tudó szkópom. De elvileg jónak kellene lennie, ha végül beáll amire kell. De már csak a hibákban vagyok biztos!

Az elmélet, meg a szimulációk Ég és Föld! Mondhatnám az elmélet és a gyakorlat között nincs különbség! Elméletben... Játszom még vele holnap, csak írásra, ha semmi nem megy, akkor átrakom másik panelre. Bár ezt is azért csináltam, hogy ne kelljen ki/be dugdosni mindent. Nem jött be!

Az óra saját PLL-ről megy, elvileg vár, míg feláll a stabil jel. A LED blink kijött eddig, mikor a T1 interruptban szaggattam. Ha az óra nem ok, akkor annak nem kellene mennie. A forrasztások jók, vezet mindenhol, szakadt ahol kell. De már ez sem tuti!

Te milyen 80 MHzes orajelröl beszélsz?
Egy Arduinon fut a progi?
Amiben a chip max frekije 20 MHz?
A logikai szonda sem tud nagyon többet 30 MHznél.

S már többen kérték, hogy megtisztelnél egy rajzzal, hogy kb tudjuk miröl is van szo, mert eddig csak a nagy szövegelés megy.