Hello!

Persze, hogy nem neked szólt az üzenet, hanem azért írtam, mert nem engem szólított meg Gery.

Egyébként úgy gondolom, a leakadást, az IC reteszelődése okozza. Erre két javaslatom volt eddig. -- Az egyik, hogy a referencia feszültséget előállító IC kimenetét fel kell húzni, hogy bekapcsoláskor tudja, merre van "felfelé" mert előgordulhat, hogy nem arra indul el és pozitív visszacsatolás is van benne.
- A másik a szabályzó IC bemneti oldali antiparalell diódája, mely megakadályozhatja, hogy működési tartományán kívülre kerüljön az IC. És akkor valószinüleg nem reteszelődik be. (Bár nem szabadna neki. A 324-et minden ki gyártja, de belül nem mindig ugyan az van, tapasztalatom szerint.)
Nem emlékszem, hogy ezekre a változtatásokra reagált-e már aki megcsinálta.

A "bolond biztos" védelemre kitérve, ezekben a kapcsolásokban nincs semmi ami külön induktív, vagy egyéb védelmet elősegítené. Tehát nem tudom mennyiből jobb egyik mint a másik kapcsolás. Amiben látnék loogikát, hogy az ember készítene bele egy kis védelmet, ha a kimenetre fordított tápfeszű aksit köt, akkor ne legyen probléma.

De kérdés, vajon van-e erre szükség.
Ilyen szempontból a közös forrású Fet-es végfok lenne talán a legjobb, mert a parazita diódája visszavezeti a feszt a pufferre, magasabb táp beadása esetén, (mint ami be volt állítva) meg a feszültség csak a kollektor feszültséget növelné meg. A közös kollektorú kapcsolásnál, elvileg a tranyók bázis-emitter levinaletörése miatt visszakerülhet a villany a meghajtó fokozatra, és az problémát jelenthet.
(Talán nem véletlen, hogy a háromlábú stabiknál egy reverz diódát szoktak bekötni, a ki és a bemenetek közé. Még a kimenetre kötött nagy kondi esetében is galibát okozhat a töltésének visszaáramlása.)

Őszintén szólva, a múlt alaklommal a soros-párhuzamos védődióda alkalmazási késhegyre menő vitája nem tetszett. Kicsit el is vette a kedvemet. Nem is szóltam hozzá, akkor bölcsen hallgattam. Szerintem ki ezt, ki azt tart jónak, szájíze szerint és élvezi előnyeit és hátrányait egyaránt. (Az indultív terhelésről meg már itt valahol kifejtettem a véleményemet, ha jól emlékszem.)

Szóval "annyi bajnak, annyi baja van", minden műszaki megoldásnak van előnye hátránya. Kérdés, hogy számunkra mennyivel több az előny, és egyáltalán szükségvan-e rá.

üdv! proli007

Hello Gery!
- Ez a "különleges" dolog, kissé furán hangzik, mert tulajdonképpen ezt minden táp tudja, amiben árammérő és áramkorlát van. (kivétel, a visszahajló karakterisztika, mert ott kissé összetettebb a terhelési probléma. Az érdekesebb megoldás az, ha az áramkorlát értékét előre, rövidrezárás nélkül is beállítható. Ez megoldható az áramkorlát referencia feszültségének mérésével, vagy skálázott áramkorlát beállító szerv használatával.
- Természetesen azért van az oldal... Nem kívántam én sértegetni senkit, csak próbáltam felhívni a figyelmet, hogy akkor számíthat valaki korrekt segítségre, ha határozott elképzelése van, konkrétumot kérdez, és tenmaga is öl munkát a feladatba. Persze tudom, hogy jól kérdezni, az is már a tudás egy jó szintje. Még egyszer bocs, ha nem fogalmaztam elég diplomatukusan! Baj, meg aztán végképp nincs.
- Ha visszanézed a hozzászólásaimat, a legtöbb esetben feltettem hozzá, nyákrajzot is, hogy az abszolút kezdőknek is kedvet csináljak a munka elkezdéséhez. De nem venném sértésnek, ha valaki korrektebb rajzot tesz fel. Mert ahogy Mex írta, fejleszti a logikai készséget. Sőt szerintem az önálló munka az igazi, ami előre vezet.

üdv! proli007

Helló
Csak most csak neked megcsináltam még ma a nyákot. Ha nem kellett volna neked, akkor még bele sem kezdtem volna. Pedig nekem is meg kell csinálnom a másik párját, de én ahhoz még egy kicsit alakítok majd még ezen, a dupla végtranyó és a másabb meghajtás miatt.
A nyák Sprint Layout-tal készült. Kékkel vannak számozva az alkatrészek. A piros vonalak az átkötéseket jelölik. Az alsó vastag vonal átkötésénél használj vastag vezetéket. A többi mehet vékonnyal is.

Sziasztok!
Ebben a rajzban használhatok a BD139 helyett BD243C, illetve a BD245 helyett 2SC5569-et?

Előre is köszi

Bocs, elírtam 2SC5589 a nagytranyó tipusa (alig látszik már a felirat)

Úú köszönöm szépen, Isten vagy!

én nem tenném nehogy az IC ne nyissa ki kellőképpen.

Hello!
Jönnék a következő kérdésemmel. Ti az adott labortápra(bss-es 30V-os 1A-es) mekkora hűtést raktok?
Én BD249-es tranyóval akarom építeni. Az alábbiak közül szerintetek melyik lenne a legjobb: (ja és 2 darab táp lesz építve)
A 45. képen egy anno diódahűtésre használt hűtő van. Ez esetben 1-1 tranyó kapna 1-1 ilyet.
A 46. képen 1-1 30Wattos erősítőnek a bordája látható. Itt is 1-1-et kapna.
A 47. képen egy sima hűtő van, nem tudom mihez tartozott, itt a két tranyó lenne ezen
A 48. képen L idom van, nemtudom ha ezt berakom úgy jobb lesz-e a hűtés mert ha igen ez is megoldható
Szóval szerintetek melyik lenne legjobb?

Ha alacsony feszültségen 1A-al terheled akkor egyik sem jó-kicsi.Nézz szét a boltok kinálatában,álltalában feltüntetik,hogy az adott borda hány K/W-os azaz 1W teljesitmény hány fokkal emeli a borda hőmérsékletét,és igy már tudsz viszonyitani. Neked~2.5 K/W vagy attól kisebb értékű borda felelne meg,mivel számolhatsz 30W teljesitményre amit el kell disszipálnia szélsőséges esetben a bordának. Igy is eléri a 90°C-ot 25°C környezeti hőmérséklet esetén.
Az egyik képen a 30W-os erősitő bordája kb 5W teljesitményt tudna csak biztonsággal eldisszipálni,ez megfelelhet egy erősitőnek (ez is határon van)mert ott nem állandó szinusos meghajtás van,esetleg csak beméréskor.

köbzoli! nézd meg azt az alu sindarabot. A méret nem minden -kicsi a felülete a befoglaló méreteihez képest! Azaz nehezebben melegszik fel,de utána nem fogja tudni leadni a hőt! Egy tápegységet meg illik a legkedvezőtlenebb esetre méretezni (szerintem).

Ezek kicsik?
Hát ezen meglepődtem. És ha mondjuk azt használnám ami az első képen van (45.) plusz még egy pc táp ventillátorát is felhasználnám az úgy már elég lenne?

köbzoli: ennél még sokkal több van csak azok nincsenek párba. Ebböl az L-idombol is van kb 10db 50centis.

Kényszerhűtéssel elég lehet,de az előző kérdésedben nem volt szó róla....

Tudom, mert azt hittem magába is elég lesz, de ha más nem még dobok rá egy ventillátort. Most jutott eszembe hogy valahol van egy 100Wattos erősítő bordája is. Azt majd holnap nézem már meg mekkora is...

Viszonyitásképp nézd meg itt a HEStore-n található 1.8K/W borda méreteit.... Ebből egy 100mm hosszú darab tökéletes lenne.

Dehogyis
Csak már értek meglepetések ilyen téren. Amit irtam az a előforduló legkedvezőtlenebb esetre vonatkozott,ami persze bekövetkezik,és jó ha ilyen ellen is felvértezzük életünk legszuperebb tápegységét
Holnap,ha lesz időm szétszedem az egyik igazi gyári labortápomat.Nagyon nem mai készülék,még germánium teljesitménytranyók üzemelnek benne szám szerint 10db ez tud max30V-10A-t,a feszültséget 0.1V-onként kapcsolóval lehet állitani. A transzformátor ennek megfelelően rengeteg leágazással rendelkezik,tehát kicsi az egyes állásokhoz tartozó eldisszipálandó teljesitmény. Ennek ellenére a tranzisztorok mindegyike 100x100mm alu lapra van rögzitve és az egész ventillátoros hűtésű....
Üzemel is mind a mai napig. Szóval ezen látszik,hogy odafigyeltek a hűtésre is. Persze a Ge tranyók közel sem birnak akkora hőfokot mint a mai társaik,de példának jó:hogyan is kell elkésziteni egy üzembiztos tápot.

Szerintem használd nyugottan. Darlingtonban van és a 723-nak van elég kimeneti árama, a belső tranyóról htsa meg a külsőket, szerintem úgy van rajzolva, ellenőrizd.

Rosszul emlékeztem....
A tápban 7 db 110x140mm alu lap szolgálja a hűtést,és ezekre összesen 21db ASZ 1018 tranyó van szerelve,természetesen külön-külön emitterellenállással az egyenlő árameloszlás biztositására. A táp 1971-ben készülhetett az elkók felirara alapján. A pufferkapacitás összesen 18000uF.
A stabilitásért felelő rész egy hungarocelldarab alatt foglal helyet a panelon-gondolom hidegtermosztát még a szocialista-embargós időkből....
Mindenesetre tökéletesen működik dacára hajlott korának.

Még kettő:

Hééé! Tegnap este még volt itt egy nekem címzett hozzászólás szabi83-tól, amire ma reggel akartam válaszolni. Hova lett? Vagy szabi83 élt modis lehetőségeivel és törölte a hozzászólását mert azóta megoldódott a gond a tápja áramkorlátjával, vagy csak úgy?!

Ez esetben egy "megoldódott" vagy ilyesminek örültem volna mert azért törtem a fejem a megoldáson.

Hello!

A baj az volt, hogy az áramkorlátot állító poti bal és a középső lábát felcseréltem, mivel a "finom fesz" állító potit kivettem, átrendeztem a panelt (195*135) Amúgy szépen dolgozik

Üdv

195*135mm?!
Azt meg hogyan? Az marha nagy! Nálam most épp a készülő "Labortápegység II" panelja van megnyitva és megmértem, 135*65mm a vízszintes panel. Vagy nálad ez a két panelre együtt értendő?

Üdv.!

Bocs rosszra emlékeztem, nem 135mm csak 130mm

Ezek vannak rajta:
- labortáp
- forrasztó állomás
- +-5V icl7107-nek
- 2 db Lomexes 12Vtos trafó (~100ft) ami kb 10v-ot tud és kicsit zug, már mind egy olcsó húsnak..
- hűtőborda
- 2 in 1 egy szép "nagy" dobozba kapot helyet, ill abba terveztem bele .
A doboz: "KP14" ~1200Ft

Üdv :nezze:

Így már mindjárt érthető!
Jó ötlet egybe építeni a kettőt.

A 2db 6V-os Lomexes trafó (nekem is van pár darab) milyen célt szolgál?
Látom nem cicóztál, szinte egy az egyben újrarajzoltad a nyáktervet.
Legalább a két trafót behuzalozhattad volna (már ha a 2db 6V-os trafó a labortáp segédtápjához van).
Ebbe a dobozba nem igazán fér be más trafó, pedig a labortápnak és a forrasztóállomásnak is kell. Ezeket a dobozon kívül hagytad?
Látom a panelmérőt meghagytad, csak sortüskékkel csatlakozik. Szuper!

Így, hogy a forrasztóállomás potméterét a labortáp potijai mellé raktad, nem fogod véletlen e másikat eltekerni? Gondolom azért kellett így hogy melléjük férjen az előlapra a panelmérő.

Üdv.!

Még tavaly követtem el


12V -ossak egyik a labortáp, másik a panelműszernek.


ITT jön egy újabb csel! Egy 2 ÁK. 3 ÁLL. Kapcsolóval kapcsolom a 24VAC-t (70VA) :yes:



Igen



Nem fogom össze keverni, mert alá van írva mi-mi


Üdv :pias:

Hali!

Arra az elhatározásra jutottam, hogy megépítem ezt a tápot, figyelembevéve Gábor ajánlásait.
Ezek mellett azonban még nagyobb áramúra készíteném, ha már 24V/400VA-es trafóval rendelkezem. Úgy kb 10A-re gondoltam. Persze ha ez nehézségekbe ütközik, akkor csökkenteni fogom.
Teljesítménytranyókkal nem is lesz gond, mert a jelenlegi tápból felhasználom a 8db 2N3055-öt, viszont a meghajtásukra nem tudom milyen tranyót használjak (Q2 pozíció), hogy bírja is a 2N3055-ök bázisáramát, és az IC is meg tudja hajtani ezt a Q2-t? Gábor (ill a táp angol nyelvű fóruma) BD135-öt javasol, de az ő tápjában közel sincs annyi teljesítménytranyó és átfolyó áram.
Ezért kérdeznélek titeket, hogy Q2 pozícióba megfelelő lesz-e a BD135 (hűtéssel) a 8db tranyó meghajtására? Esetleg valami mást ajánlotok? Lényeg, hogy az IC meg tudja hajtani Q2-t, az pedig a 8 tranyót.

Krisz

Üdv.!

Köbzoli által is említettek miatt én a helyedben inkább feteket tennék a darlington(ok) helyére.

Üdv.: Attila

Azt hiszem értelek benneteket.
A FET-et (milyet?) csak egy az egyben rakjam Q2 pozícióba, vagy valami módosítást kell eszközölni a kapcsoláson?

Megpróbálhatod akár azt is. De a feteknek külön-külön kell 1-1db gate-ellenállás. És a feteket úgy kell bekötnöd, hogy azokon egyenletesen osztódjon el az áram, tehát hogy a huzalozással egyenlő mértékben növeld mindegyik fet soros parazita ellenállását.
(Valahol láttam Proli007 tápját, azon egy külön kis panelon ez gyönyörűen látszik.)

Fetnek célszerűen valamilyen TO220-as vagy TO247-es tokozású N-csatornásat használj, ami elbírja a táp névleges feszültségét és áramát (a fetek által leosztottat). (Ez utóbbit mondjuk szinte az összes nagyobb tokozású fet tudja. )
Én 6db IRF540-et használnék, mert az könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó.

Jó, akkor ezt nagyom félreértettem. Tehát a FET-eket a teljesítménytranyók, azaz a 8db 2N3055 helyett kellene használni. Ez nekem már bonyolult.
Azért köszi Neked is, és Köbzilinak is. Majd megkeresem azt a bizonyos tápot.

Ahogy ígértem, elkészült az UA723-al működő tápegységem kapcsolási rajza. Sajnos nem sok időm volt, és ezért húzódott idáig. Kiegészítettem néhány dologgal, ami az én tápomon nincs beépítve. Ezek szaggatott vonallalal vannak rajzolva.

Természetesen az átrajzolásnál szintén lemaradt egy fontos funkció berajzolása , még pedig az U limit. Ez egy olyan funkció, amellyel előzetesen korlátozhatjuk, hogy a feszültségállító potenciométerrel meddig lehessen feltekerni a kimenet feszültségét. Tehát ez olyan, mint az áramkorlátozás, csak feszültségre.

Erre a funkcióra már sokszor szükségem lett volna, amikor egy áramkör feszültségváltozásra adott viselkedését néztem. Egy 30V-os táppal hamar kitekerhetjük akárminek a nyakát, ha egy kicsit megbillen a kezünk. Egy újabb nűveleti erősítővel ez a funkció is megoldható kényelmesen.

Itt van tehát a kapcsolási rajza a tápnak, és egy alkatrészlista. Igyekeztem alaposan átnézni a rajzot és a listát is, remélem nem maradt benne hiba. Magában a kapcsolásban van néhány furcsának tűnő megoldás, de az idő próbáját kiállta. Azok akik kiváncsiak mérési adatokra és képekre, a topicban visszalapozva megtalálják. Ha valaki méretezi műveleti erősítő körüli dolgokat, szívesen kiegészítem a rajzot, de nekem nincs rá időm hogy megcsináljam, próba nélkül pedig nem akartam beírni, mert számolgatás után is megtehetném.

Az áramkör megépíthető ugynevezet vonali szabályozással (így is van rajzolva), amivel a szabályozás helyét kivihetjük egészen a kapcsolóig, vagy közvetlenül a kimeneti kapcsokra.

A jövőben majd kapcsolóüzemü előszabályzással fogok készíteni ilyen alapra épülő tápegységet a jelenlegi kiváltására. Valószínűleg a trafót is kihagyom majd, és közvetlenül impulzustáp lesz az eleje. Hamár kapcsolóüzem, akkor így a logikus.

Felteszem a katalógusba a 723-ról az adatlapot is amit ígértem (magyar nyelvü), valószínűleg még ma.

Ha valakinek kérdése van, szívesen válaszolok, de sajnos nem nagyon szoktam ráérni, ezért ha hosszabb ideje késik a válasz, az nem szándékos. De itt a fórumon is nagyon sok felkészült és nagy tudásu ember van, ők is segítenek, ha kell.