Én is úgy csináltam. Van hasonlóm, csak 12V a szekundere. De (mivel nekem feliratok sincsenek) fél napba tartott a másik trafómmal kiokoskodni, melyik bemenet mit jelent

Tehát:
A sárga sorkapocs, az mind primer bemenet. A szürke, az 24V kimenet. ferci, értem amit írsz.
Nekem 400V-om, és 230V-om van. Akkor a 0-400V-ra, vagy a 0-230V-ra kötöm a bemenetet.?
Attól függően, hogy milyen feszültséget használok. Azt a + ; - bemenetet nem igazán értem, de lehet, az nem is annyira érdekel.

Ha nincs durva eltérés a hálózatodon, akkor úgy kösd, ahogy írtad.
A +/--t akkor használd, ha pl. 210, 250 vagy 385, 430 voltod van.
Akkor jönne a 0 helyett a + vagy - 15 voltos kapocs. A szekunderen rögtön látnád, melyik a jó kötés.

Értem. Köszönöm!

Nem tudom mire szeretnéd használni (meg egyáltalán a tiéd-e), de ez a trafó "aranyat ér".
Például "amcsi" készülékek teszteléséhez (ha megtalálom és addig nem felejtem el, akkor viszek neked Békéscsabára hozzá aljzatot), vagy kényes régi (de drága) készüléknek 220 V előállítására.
Néhány "hagyományos" izzóval szervizeléshez is tökéletes.

Járok egy helyre dolgozgatni. (nyugdíjas vagyok) Ott találtam a szekrénybe a többi között. Lehet, - én szereltem ki valamikor valamiből. Most csak úgy rá tapadt a figyelmem. Csupán kíváncsiságból, mivel számomra idegennek tűnt.

Ezennel akkor szépen megkérlek egy 100 Hz-es mérésre. És persze 50 Hz-es is érdekelne, ha van rá lehetőséged. Valamint a primer és a szenkunder körök egyenáramú ellenállása is. Köszi szépen előre is!

Csak 100Hz-en tudok mérni, a képeket majd megpróbálom előcsalni a telefonból mert most valamiért nem akarja. Az induktivitás 11-12H attól függően hogy sorosan vagy párhuzamosan méri, a primer DCR pedig 25,15 ohm. Ha 1kHz-en mérem akkor 5-6H körül van az induktivitás.

Köszönöm szépen, hogy értelmes választ adtál (patás ördög helyett).

Direkt megmértem neked egy 20 VA "Puskás" trafó primerjét:
114 Ohm és 26 H, de ez "hobbi" szinten igazán nem sokat jelent, mert nincsen mihez viszonyítanod.

Sorozatgyártásban, minőségellenőrzési célból van értelme induktivitást mérni, néhány lehetséges ok, ami miatt érdemes mérni az induktivitás csökkenését iparban:
- Menetzárlat,
- Felmágneseződés (például belecsapott a villám a szállító hajóba),
- Gyártó más vasmagot kezdett használni, ugyanazon az áron,
- Trafógyári sormunkás már nem kalapálja rendesen össze a packetet, mint régebben
- CNC tekercselőgép kevesebb menetet teker mint régen,
- Stb...

Hobbi szinten van értelme a nyugalmi áram mérésének, pár szempont:
- Spóroltak a primer menetszámon, túl van gerjesztve,
- Régen kisebb volt a feszültség, mostanság túl van gerjesztve,
- Menetzárlat,
- Hegesztették a vasmagot, ami régen szigetelt csavarral volt összerakva,
- Nem raktak bele annyi lemezt mint volt (soha nem fér vissza ami ott volt),
- Lekopott a vasmag lemezei közül a szigetelő réteg,
- Nem jól lett összerakva a packet/hipersil vége szét lett verve/koszos,
- Stb...

Nem gondolom, hogy hasznos következtést vonhatsz le abból, hogy kiveszel a fiókból egy trafót, és megméred hogy mondjuk 83.217 H az induktivitása...

Ez bőven elég, nem is kell kép. Köszi szépen a fáradozást!

Még annyit kérdeznék, hogy mekkora lehet a toroid vasmagjának permeabilitása, és hány menet lehet a primer-oldalon? Szintén csak nagyon nagyjából. Köszi!

Illetve tippelnék én, szóval csak egy rábólintás kellene, hogy baromság-e. A primer-oldali menetszámot néhány ezerre tippelem (2-3-4 ezer), a relatív permeabilitás pedig 1000 körüli. Nagyságrendileg stimmelhet?

Miért lovalgoltok teljesen feleslegesen ezen a primer induktivitáson ennyire hálózati transzformátor esetében?

Sziasztok!
Egy DC-AC átalakítón gondolkodom, viszonylag nagy teljesítményen, és szeretnék lefaragni a trafó mératéből. A "sima" vasmagos trafókkal ha feljebb megyek a frekvenciával mekkora teljesítményt tudok átvinni? Meddig lehet/érdemes a frekvenciát emelni?

Szerintem két dolgot érdemes figyelembe venned, az egyik hogy zavarni fog-e a fütyülés, mert a hangfrekvenciás tartományban ezzel biztosan számolni kell lemezelt vasmagnál. A másik pedig, hogy mikor válik vállalhatatlanná az örvényáramú veszteség.
Sarokpontként nagyjából abból indulnék ki, hogy a maximális gerjesztés adott. Fele ablak keresztmetszet a primer, fele a szekunder. Gerjesztő feszültség is hasonlóan adott.
Innentől kezdve lehetőségektől függően lehetne mérni frekvencia a függvényében impedancia karakterisztikát kis jellel. Vagy melegedést nagy jellel. Üresjárásban, probatekerccsel, vagy kész trafóval, hasonló (anyagú) vassal...
De ez csak ötletelés, próbálgatást biztosan nem fogod megúszni. Korrektül elsőre szerintem reménytelen kiszámolni, vagy megmondani a tutit...

Hangfrekis tartomány nem probléma, pár száz hertz-re gondolok.... van itthon néhány trafóm, ki fogom próbálni.,...

Van köztük középmegcsapolásos (akár primer, akár szekunder, vagy netán mindkettő)?
Mekkora DC feszültségből indulnál?

Szia!
Minél vékonyabb lemezes trafót alkalmazz, tehát amilyent nagyobb kimenőkben használnak - akár 2 egyformát összerakni, ha van.
5-600 Hz-nél feljebb ne akarjál menni, mert nagyon forró lesz a vas.
Természetesen az idő be/ki viszony is érdekes.
Aztán ha van türelmed, összehasonlíthatsz 2 egyforma vaskeresztmetszetűt is hiperszilből, sima lemezesből (toroidból, ha ellenütemben hajtod ), melyik melegszik jobban ugyanolyan frekinél.

400 Hz-en megy az állomási szigetelt sínek táplálása, ami azért teljesítmény.
D55 biztberben lemezelt trafós inverterek voltak emlékeim szerint és "röhögve" bírta évekig.
Kis szerencsével még rajzot is lehetne kunyerálni hozzá.

Igen, jellemzően toroidok középmegcsapolással mindkét oldalon 230/15 - 230/45Vig biztosan van néhány darab. kb.80-200W tartományban...
Próbára jó lehet. Van még egy rakat 100W-ra saccolt hiperszil vasmagom is, de ezekhez semmi szerelvény, tekercstest sincs....

Nekem is volt pár 400 Hz-es cuccom, de hol van az a nyár..- meg azok a trafók.
Nem véletlenül írtam ( ezért sem ), hogy nem érdemes 5-600 Hz-nél feljebb menni.
Pajesz66 meg abból gazdálkodik, amije van.

No meg azt sem tudjuk, hogy lesz-e rajta egyenáramú komponens, vagy nem?
Most hogy mondod, a repülésben is előszerettel használnak 400 Hz-et.

Szerintem nem flyback vagy forward üzemben akar nagy teljesítményt levenni - de ez is csak "viszonylag nagy teljesítmény" - mihez képest?
Minden csak körvonalazva van "megadva".
A teszteket pedig úgysem tudja kikerülni, mert egy "előszedett vasmag" nem olyan, mint egy sokszáz...1000, egyforma és megfelelő minőségű felhasználása.
A toroidnál, amit ír, úgysem lehet dc komponens, tehát csak ellenütemű, preciz meghajtás kell.

A régi szovjet haditechnika nagy részében alkalmazták a 400Hz-es táplálást a súly és a méretek csökkentése miatt. Ezekbe ha jól emlékszem ugyanaz a szalagmag (toroid vagy vágott U mag) volt mint az 50Hz-re készült változatokban. Nyilván nem vizsgáltam laborban az anyagok összetételét, de szedtem szét pár magot ebből is meg abból is, és csak a külső feliratban tértek el, a vasmag szemre ugyanaz volt.

Néhány ezer biztosan nincs, talán 1200 körül, de ezt magad is meg tudod mérni.

Még néhány szempontot túrtam elő.
50 Hz és 400 Hz szerintem jó kiindulás, mert láttunk már olyat működni.
Azaz példaként legyen nyolcszoros a frekvencia.
Alapvetően a vasmag keresztmetszetének semmi köze nincsen az átvitt teljesítményhez.
Ugyanazon gerjesztéshez, ugyanazon feszültségen akkor nyolcad akkora menetszám kell.
Akkor a keresztmetszet nyolcszoros lehet, igy az áram is.
Tehát azt gondolnánk, hogy ha a frekvenciát 50 Hz-ről 400 Hz-re emeljük, akkor a teljesítmény nyolcszorosára emelkedik.
Mi szól ellene, mert túl szép, hogy igaz legyen:
- Vasmag örvényáramú veszteségét már említettük.
- Nyolcszoros keresztmetszetű huzalt betekerni ugyanoda, problémás.
- Bőr hatás. 400 Hz-en már lehet hogy nem a teljes keresztmetszet vezet.
- Szerintem négyszög jel lesz ott, nem színusz, aminek a következő harmónikusa már 1,2 kHz, és így tovább. Azok méginkább csak a vezeték peremén fognak közlekedni...
- Más ötlet?

Lehet balga kérdésem lessz de van egy toroidom amiből letekertem és újra kell a külsejjét szigetelni.
Viszont a boltban csak ilyen öntapadós szövetszalagot kaptam.
Jó lessz az hozzá?

Ferriteket mértem régebben de vasmagot soha, hogy vajon frekiben meddig lehetnek jók teljesítményátvitelre mert nem érdekelt. Ahol érdekelt azok a kimenők, de ott meg ugye általában nem a felső hanem az alsó határfrekivel szokott gond lenni a méretek meg a menetszám miatt.
Skin hatás 400Hz-en szerintem teljesen elhanyagolható.

Ha rá tudod tekerni akkor jó, de nem fogod tudni rátekerni mert úton útfélen oda fog ragadni mindenhova. Ilyet kellett volna venned vagy valami selyemszalag félét.

Szia én petpalackbol vágnák kellő szèlleségű csíkot azzal tekerném be. Hőlégfúvóval rà lehet zsugorítani.