Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Rendben, köszönöm, akkor megpróbálok ezek alapján tovább haladni a projektben.
Ha lesz, van vasad, segítünk továbblépni.
Valamint "aranyáron" venni is lehet, nem feltétlenül kell tekerni...
Azt tudod kb. mekkora AC feszültségre lesz szükséged a szekunder oldalon? Mert a +-12V egyenfeszültséget említed csak, de a dióda hídon esik a feszültség, amit a puffer megnövel, de a stabilizátornak is kell egy kis tartalék, tehát első körben ezt lenne jó eldönteni. A feszültség ismerete után, meg kell határozni az áramigényt is, és jó tudni, hogy a 1,5A-es stabilizátor, az kényelmetlenül melegedni fog 1,5A-től. De ha végül meghatározod a trafótól elvárt szekunder feszültséget és a terhelhetőséget, akkor ezek szorzata a legjobb kiindulási pont a trafóméret meghatározásához.
Szeretném megérteni, és megtanulni, ezért is szeretném én elkészíteni. Nagyobb öröm is a használata, ha egy projektnek minél több elemét én rakom össze
12V AC az 16.9V DC minusz ami esik a graetzen, ennyi tartalék elég a 12V stabIC-nek, ha jól gondolom (?). A csúcs lenne az 1.5A, nem folyamatos az ekkora áramigény. Ha a -12V és +12V kivezetései csak a GND között van használva, és így 1.5A-1.5A a max, akkor végülis elég 1.5A terhelhetőséghez igazítani a vezetéket, nem kell a 3-hoz, ahogy Ódenka is írta. Jól értem, ugye?
Köszönök minden eddigi tanácsot
2 db 12V/1,5A-es tekercs az 2x12x1,5 = 36W. A stabilizátorra hűtőborda kell majd.
Lenne egy másik kérdésem a másik oldalról közelítve:
Van egy random gyári trafó, de semmilyen felirat, azonosító, vagy modell jelölés rajta. Annyi tudható, hogy a primere 230V~ -ra volt kapcsolva, és mérhető terheletlenül a szekunderén 10V~ fesz. Honnan tudom kikalkulálni, hogy milyen mérékben terhelhető? Ok, ránézésre valamennyire sejthető, de van ennél precízebb módszer? Vagy zárlatosra kell égetnem pár trafót, hogy kialakuljon empirikus úton a saját tapasztalat ehhez?
Legpontosabban a primer huzal keresztmetszetéből lehet már ha hozzáférhető, mivel a primer tekercseket általában 2,5A/mm2 áramsűrűségre méretezik hálózati (50Hz-es) trafók esetén. Egyszerű példa, ha mondjuk 0,6mm átmérőjű a primer huzal, akkor annak a keresztmetszete 0,282mm2 annak a 2,5-szerese pedig 0,705 tehát 0,7A átfolyó áramra méretezik mert ott még az alsó (bebugyolált) sornak sem lesz túl nagy a melegedése. A 0,7A 230V-on pedig 160VA körüli trafót feltételez (a valóságban is ennyi van ráírva).
Aztán ott van még a primer huzal ohmos ellenállása amin feszültség esik, de abból még közelítőleg is nehéz bármit számolni, mert ahogy csökken egy trafó teljesítménye, arányosan úgy lesz nagyobb a feszültségesése is ezért a szekundert erre kell méretezni. Pl. egy 2x18V szekunderű 2,5VA-es nyáktrafó feszültsége terheletlenül 48V, a primer tekercsének az ohmos ellenállása pedig 1,5kΩ.
Tökéletesen igazad van, évente legalább egyszer le szoktuk írni, hogy a huzal határozza meg a terhelhetőséget, nem vasmag keresztmetszete.
Bármekkora keresztmetszetű vasmagon bármekkora teljesítményt át lehet vinni (erősen egyszerűsítve). Azért annó nálunk tanúltabb elődeink lefektettek pár "arany" szabályt, például: - A vas és rézveszteség nagyjából egyforma legyen - A primer és és a szekunder rézveszteség nagyjából egyforma legyen - A vasmag (is) lehetőség szerint hulladék nélkül készüljön (értsd, például az EI vasnál az "E" sajtoláskor kivágott "hulladék pont jó" az "I"-nek) Ezen (és sok más) elvek alapján készítettek a gyáraknak típusterveket, csévetesteket, stb. és az átlag felhasználóknak táblázatokat. Na innen jön az, hogy "ekkora vaskeresztmetszetű trafó" az "ennyi Wattos". Úgy egyébként minden transzformátort rendesen ki kellene számolni (azaz méretezni), ami nagyon "nyögvenyelős" feladat mostanság.
A kapott tanácsok tökéletesek a teljesítmény meghatározására, de feltételezik, hogy bölcsen, az elvárások szerint méretezték a trafót (ami általában meg is valósul). De vannak ettől eltérések, manapság egyre gyakrabban, mert ma már figyelembe veszik a speciális igényeket, és minden apróságon spórolnak ha az lehetséges.
Másik probléma ha a huzalhoz nem férsz hozzá, azaz nem tudod megmérni a vastagságát. Ezért létezik egy sokkal macerásabb, de globális eredményt ígérő módszer is. Abból kell kiindulni, hogy minden méretezési törekvés azt célozza, hogy a trafó ne legyen melegebb mint amit károsodás nélkül el tud viselni, és ehhez gazdaságos legyen az anyagfelhasználás (meg még könnyű is legyen ha lehet). 1. A méréshez hálózatra kell kapcsolni a trafót és így üresen járatni valameddig, hogy kiderüljön mennyire melegszik üresjáratban. Ha jobban mint elfogadható, akkor alkalmatlan. 2. A ránézésre saccolt teljesítmény alapján, igazodva a szekunder feszültséghez, meg kell terhelni, és járatni. Ha hideg, akkor lehet fokozni a terhelést. Ha melegebb mint kellene, akkor csökkenteni kell. 3. Az előző pont szerinti módszert addig kell variálni, ameddig meg nem lesz az a terhelés, aminek hatására egy kellemes melegedést tapasztalsz. 4. Minden terheléses mérésnél a szekunder feszültséget is mérni kell, mert ha annak mértéke átlép egy határt (a határ erősen függ a trafó méretétől), akkor ez is korlátja lehet a terhelhetőségnek.
Köszönöm az eddigi tanácsokat mindenkinek, sokat segítettetek!
Sziasztok!
Feltöltöttem egy fotót. Szimmetrikus tápegység készítéshez melyik tekercselési technika az elfogadott? A baloldalin egy szálként van tekerve a szekunder, egy kivezetéssel testnek középen, a jobboldalin duplán, egymással párhuzamosan, egymás mellé lett feltekercselve a vezeték. A két-két kivezetésből kettő összekötésre került (és ez a test), olyan módon, hogy ne kivonódjanak a feszültség értékek egmásból. Van bármelyiknek gyakorlati szempontból előnye/hátránya? Vagy a két konstrukció tekinthető ekvivalensnek? Köszönöm a válaszokat.
Egyesével tekerve, -rétegekben-, azonos menetszámnál is lesz némi különbség, hacsak nem tárcsásan tekercseled. Az együtt tekert 2 szál teljesen azonos lesz.
Én eddig a bal oldali verziót láttam gyári, vagy profi műhely által készített transzformátornál is. Ennek a tekercselésnek talán 1 hátránya van, hogy a felső fél tekercsnek valamivel nagyobb Ohm-os ellenállása lesz, mivel nagyobb átmérőre hosszabb menetek kerülnek. Ez nem szokott a gyakorlatban problémát okozni.
Amit lehet csökkenteni, több réteggel. Nem biztos ám hogy "annyira" szimmetrikusnak kell lennie. Tápegységnél annyira nincsen nagy jelentősége, brummot növeli picit. Ha audifül kimenőtrafó lenne, akkor simán "meghallanák"...
Az együtt tekert szálak esetében kozkázat, hogy a huzal zománcszigetelése viseli a teljes feszültséget, és nem a rétegszigeteléssel megosztva. Pár voltnál nem sokat számít, de érdemes erre is tekintettel lenni, mint szempont...
Szerintem ebben neked igazad van, próbálok elképzelni egy duplaszálas sortekercselő gépet.
Együtttekert dupla szálra utaltam, egymás mellett vannak a szálak, nem egymás felett. Elnézést ha a paintes rajzom nem adta ezt vissza
Pontosan értettük mi. Szerintem tökéletesen meg is kaptad a választ, legtöbb szempontból.
Ha a célszerűség is szempont, akkor egy harmadik megoldást javaslok. Tekerj külön-külön 2 egyforma menetszámú tekercset, és a trafón belül azokat ne kösd össze sehol.
Így kapsz két független tekercset, amit ha úgy alakul később akármire is tudsz használni. És persze akár össze is kötheted őket kívül a szimmetrikus tápláláshoz. Nem tudom mennyire fontos, de vannak itt olyan témák ahol a karodat is levágnák ha így akarnál szimmetrikus táplálást készíteni. Szerintük a szimmetrikus tápláláshoz két független tekercs, két független diódahíd, külön pufferek kellenek, és miután ez mind megvan, akkor az így kapott egyenirányított és szűrt feszültségeket kell közösíteni. A hozzászólás módosítva: Ápr 27, 2024
Egy hirtelen ötlettől vezérelve kedvem szottyant egy DY86 csővel egyenirányítást készíteni. Az adatlap szerint 1,4V fűtés kell neki. Amit soha nem értettem, hogy ez az üresjárati feszültség vagy az ami a terhelés után áll be?
Kiegészítés deszka modellel.
Eredetileg arra a célra lett tervezve, hogy FF televízió anódfeszültségét szolgáltassa.
Fűtése egy? menet a sorvégfokozat ferrit transzformátorán a "kutyaházban (mert harap)". Amúgy sima közvetlen fűtéső dióda, bár áramban nem sokat bír... Jó az irány, mellesleg.
Olyan 40mA ha jól néztem. Triódás teszthez több mint elég 10mA-ig. Legyen már haszna ha már van.
Gondolom nem lepek meg senkit azzal, hogy tévés csövekből sok van nektek is nem csak nekem. Ne kérdezzétek miért én jobban vonzódom a csöves ketyerékhez mint a félvezetőshöz. Nem kell kiforrasztani hanem kihúz-bedug.
Mások is vannak, akik vonzódnak ehhez a tevékenységhez, akár elektroncső nélkül is.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2024
Sziasztok!
A fotón látható tekercselés áll rendelkezésre egy trafón. Duplán van tekerve végig. Mindkét szálon van kivezetés, ahol kivehető 12V-12V, illetve az egész egyben 17V-17V. (vagy akár 5-5V, de erre nincs jelenleg szükség). A kérdés az, hogy jól sejtem, hogy nem lehetséges úgy összekötnöm a kivezetéseket, hogy egyidőben tudjak levenni 12-0-12V-ot, és 17-0-17V-ot? Köszönöm a választ előre is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |