Szia!

Az elméletet leirtad --a gyakorlat ?

A MÁVnál alkalmazott szünetmentes áramellátóknál , korlátozott a működő 3f aszinkron motorok teljesitménye.

Otthon is az a tapasztalatom , hogy csak 1/2 Pnévleges alá szabad terhelni az invertereket.
(pedig van vizhűtéses is ! régi VEIKI)

Szerintem ez csak program kérdése. Az iparban a hagyományos fázisjavítást, a kondenzátorok kapcsolását már elfelejtettük, az új irány az aktívszűrők. Ezek nem csak hogy több száz kVAr-al tudnak kompenzálni, hanem ugyanaz a készülék képes a kapcsolóüzemű és frekiváltós hajtások miatti magas felharmonikus tartalmat kompenzálni, méghozzá úgy, hogy párhuzamosan csatlakozik a hálózatra, a fázisokra. Méri a feszültség és áram torzulását és olyan összetevőket injektál a hálózatba, hogy az eredő minél inkább szinusz legyen, illetve százalékosan egy maximális felharmonikustartalom alá menjen a fesz és áram is. Egy kis egység 50-60A-es, egy szekrénymező 300A-t simán tud.

Tudtommal nincs benne semmi extra, ugyanúgy egy IGBT teljes híd a kimenete, mint egy napelemes inverteré. Maximum egy LC tag van a kimenetén, de az is van az inverterben a kapcsolási frekvencia elnyomására.

Jövő hétvégén viszek műszert, amivel lemérem amiket leírtál.

Eddigi tapasztalatok:
Bármelyik modult takarom le, kb ugyanannyira esik a teljesítmény. Ha kiiktatok egyet, akkor nem csökken le annyira mint takaráskor.
Az izzó (12 V 35 W spot halogén) világított amikor közel teljes sötétségben egy 12 V-os autóakku feszültségét kapcsoltam rá. Legközelebb lemérem, mekkora feszültség esik a stringen ilyenkor.

Mielőtt felszereltem őket a nyáron, azonos feszültségeket mértem a modulokon a Nap felé állítva. Az áramok is közel álltak a névlegeshez.

A nyáron volt, hogy kb. 1450 W-ot mutatott az inverter.

Az inverter 70 V-felett elindul, ezt bizonyítja, hogy 3 modullal is működött egy próba erejéig.

Ami még érdekes, hogy amikor nincs árnyék, a feszültség lemegy kb. 140 V-ra, az adott megvilágításhoz tartozó legnagyobb teljesítményű munkapontra. Amikor megjelenik az árnyék, és lezuhan a teljesítmény, a feszültség felmegy kb. 200 V-ra. Mégis olyan, mintha valami megfogná az áramot, ezért elmegy a munkapontja a többi modulnak is.

Idézet:
„Mégis olyan, mintha valami megfogná az áramot,”

Odáig kellene eljutni fejben, hogy a napelem nem feszültséggenerátor jellegű áramforrás (mint az elemek, akkumulátorok, vagy a hálózat), hanem áramgenerátor jellegű!! És az aktuális áram a nagyban függ a napsütéstől!!
Innentől kezdve egyértelmű, hogy hazavágja egyetlen árnyékos panel is az egész sztring teljesítményét (áramát)!! A lánc pont olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme! Ezt le is írták már párszor...
Megoldás az árnyékos panelek párhuzamos kapcsolása, vagy minden panel alá optimalizáló, vagy árnyékmentes helyszín...
Nem kell ezen rágódni, vagy újból feltalálni rá megoldást!

Ez csak bypass dióda nélkül igaz. Ha a többi modul 6A-t tud, az árnyékolt meg 2-őt, akkor a 2A körülire visszafojtja a teljes sztringáramot, azaz a kétharmad teljesítmény elveszik.

Ha van bypass dióda, akkor az alulteljesítő sorokon ki kellene nyitniuk és a teljes áramot átvezetni. Legyen ez a teljes modul és a benne lévő három dióda. Ha hirtelen letakarod a teljes modult, akkor a soros áramnak alig kellene változnia. A sztringfeszültség kevesebb lesz egy modul munkaponti feszültségével, vagyis kb. 30V-al, az áram közel azonos marad (a fesz és az áram beáll az új munkapontra). Az eredő teljesítmény 6 modul helyett 5 lesz, vagyis valamivel kevesebb, mint 83% mínusz a bypass diódákon eső 5-7W. Üzem közben azt kellene mérni, hogy a letakart modul feszültsége kb. -1V a sztringben a három nyitóirányú dióda miatt.

Ott nincs rendben valami, hogy egy rövidrezárt/kiiktatott panellal lényegesen többet tud a rendszer, mint kitakarva. Így tényleg olyan, mintha nem lenne bypass. Pedig a feszmérés alapján nem zárlatosak és áramot is lehet áthajtani rajtuk, hacsak nem a cellán ment át a dióda helyett.
Mivel mindegyikkel ugyanúgy viselkedik letakarva, ezért nem hiszem hogy mindegyik ugyanúgy hibás lenne.
Azért kíváncsi vagyok, mit történne egyetlen külső bypass diódával, párhuzamosan kötve a problémás modulra.

Nem hinném hogy túl sok (és megfelelően méretezett) bypass diódát raknának egy napelemre!! Azért egy 10-15 amperes diódát elég rendesen kellene hűteni, ami látványos lenne egy napelem hátulján!
Aztán egy átlagos MPPT nem biztos, hogy hirtelen megtalál egy jóval "távolabbi" értékű munkapontot, ezért valószínűleg a 2. (ha van ilyen) de az eredeti munkaponthoz közelebbi optimális munkapontra áll be.
Ezt mindenképp próbáld ki!

Bypass diódának nem lehet "Ideális diódát" (valójában FET egy minimális egybe épített áramkörrel ami nyitja a FET-et, ha nem ellenirányú a feszültség) használni? Az jelentősen csökkenthetné az elvesztett teljesítményt és a melegedést is. Létezik ilyen megoldás?

Elvileg schottky-diódák vannak beépítve, de lehet, hogy tévedek.

Meg lehetne csinálni, de annyit nem áldoznál rá!
Problémás a FET nyitófeszültségének fenntartása hosszú távon, úgy hogy gyakorlatilag nincs tápfesz!

Van ilyen megoldás, aktív diódának is szokták hívni. Viszont az aktív áramkörhöz tápfeszültség is kell (bár az áramigény kicsi)... Ha megoldod valahogyan az áramkör táplálását, akkor csak megfelelő FET (vagy FET-ek), és egy vezérlő IC (pl. egy műveleti erősítő) kell hozzá (meg persze néhány további passzív alkatrész).

Legelőször mindig a kínaiakat kérdezd...
Ami náluk nem található meg, az nem létezik.

MPPT 55V-on megy.

Sziasztok! Olyan dolgot vettem észre ma reggel, hogy az inverterben az MPPT 55V-on tartja a napelem feszültséget. Pedig sütött a nap rendesen. Semmi oka nem volt, hogy 55V-on tartsa a feszültséget. Lekapcsoltam a napelemet, majd vissza, akkor már szépen dolgozott 228V körül. Meg is jött a teljesítmény. 6 napelem tábla van sorba kötve. 3-3 tábla külön kábelen van lehozva. Így tudom a 3-3-at párhuzamosan is kötni. 14 óra után átkötöttem úgy, látszik is a diagrammon, így 120V-on dolgozik az MPPT. Holnap reggel kiderül, hogy így korábban be tud-e indulni rendesen. Visszanézve a diagrammokat látszik, hogy 10-11 óra után kapcsolt át eddig is 55V-ról nagyobb fesztültségre. Ez így normális működés? Ezt nézte már valaki, hogy nála hogyan működik?

Szia!
Igen ez gyakori --nem mindegyik MPPT keres percenként új munkapontot ---Leginkább MPPT helyett ,MPPT tipusú /nevű az a vezérlő . Általában egy megadott induló feszültségű kapcsoló üzemű áramkör , sokszor L_C tagok nélkül.( hamis klón ? )

Ha párhuzamosan kötsz napelemeket ajánlott az elválasztó dióda , ne a másik panelsoron fűtse el a bejött energiát. De a napelem telepitők 3/4 -e állitja -Nem igy van , különben is ő a profi szagember.!

Az átlag felhasználó nem nézi --pedig láthatná a mobilján---Ez a görbe mindenkinél más és más.

Érdemes nézelődni --miket tudsz még felfedezni , a működés folyamán.

Egyforma típusú napelemek. Egymás mellett vannak. Ugyan úgy kapják a napot. A feszültségek is egyformák. Nem szükséges dióda.

Szia!

Sok csodát láttam már . Ezért rakok be diódákat. De TE tudod nálad mi a jó!

Az egyforma feszültségek? 1-5A rel terhelve ritkán maradnak egyformák.

Én szigetüzemű akkus napelemekkel találkozom 16--90Vmax . tehát több párhuzamos ág van általában.

Solar ... diode

Ár/nyereség arányban kiváló megoldás a dióda. Főleg ha nem cellánként kell tenni, hanem 20 cellánként. Kici, ócó, ez még a kínainak is belefér. Elromlani nem tud (többnyire), csak be kell tartani minden maximális paramétert és minél több modulod van, annál nagyobb a nyereséged. Amíg ki nem találták a HC kialakítást, addig még a vezetékezés is adta magát a dobozban. A melegedés probléma, egy igazán minőségi napelemben nem hengeres furatszerelt dióda van, hanem smd és lemezdarabokkal elvezetik a hőt. Mondjuk a dióda még ilyen szempontból is előnyös, mert ahogy melegszik úgy csökken a nyitófeszültsége, vagyis a vesztesége.

Van 10 soros 300W-os napelemed. Éppen 3000W-ot tudna a sztring. Bypass nélkül felére korlátozna egy modul, vagyis 1500W-ra, ha nem kevesebbre. Ehelyett lehetne 9x300=2700W teljesítményed is, a kettő különbsége 1200W, vagyis ennyit nyer neked egy maximum három soros diódán eső 3x4=12W teljesítmény, a nyereség 1%-a. (Persze nincs két azonos üzemállapot).

Legalább 4-5V kell a működtetéséhez, cserébe csak kapacitást kell töltögetni. Mondjuk ha lenne benne egy nagy pufferkapacitás, vagy egy szuperkondenzátor, akkor egy reggeli feltöltődéssel hetekig is működne. De ha 20 cellát kellene áthidalni eggyel, akkor végül is meg lehet csapolni néhány cellát és a működéshez szükséges tápfesz erős árnyékkal is előállítható miniatűr buck konverterrel vagy chargepump kapcsolással, miközben a sor kívülről rövidzárnak tűnik.

Van aki gondolkodott már ezen és bevállalta a bonyolultabb megoldást napelembe építve: Maxim MAX20800

Tessék, ilyenről még én sem hallottam, de dióda helyett lehet venni ilyet is:
SM74611 Smart Bypass Diode

Világmárka ongrid invertere, próbaüzem két string, két külön bemenetre kötve, működik. Hivatalos üzem párhuzamosan kötött stringekkel és bemenettel indult, mert egy DC túlfeszlevezető lett beépítve. Működik. Egy idő után feltűnt, hogy a termelési grafikon mintha egy lapos széles púp és egy rövid magas összege lenne. Előszedve a napelem bemenő feszültségének görbéjét feltűnt, hogy a minimális 150Vot tartja mikor gyengébben termel, és erősebb termelés esetén ugrik meg a feszültség. A két párhuzamos sor egymás felett van szerelve ugyan arra a tetőre, az alsó tud egy minimális árnyékot kapni. Úgy döntöttem ez nem lesz jó, beszerelek még egy villámvédelmet és átkötöm két külön bemenetre, hiába javasolták a szakemberek, hogy felesleges.
Azóta ritkán van 300V alatt a bemenő feszültség, szinte egész nap 2Vnál nagyobb különbség nincs a két string feszültsége között. A termelés is egyetlen görbe lett, ami észrevehetően több mint előzőleg volt, helyre került a munkapont.
Ha azt feltételezzünk, hogy a párhuzamos kötés miatt szorult be 150Von, akkor mivel lehet magyarázni, hogy a próbaüzem külön bemenetes időszakában miért volt szintén beszorulva 150Vra? Nem tudok logikus magyarázatot adni, egy újabb újraindítás kellett, hogy helyére kerüljön az inverter esze.
(ugyan olyan inverter máshol egy stringgel szerelve első indítástól kezdve helyesen kezeli a panel feszültségét)

Pont erről beszéltünk korábban, hogy, FET-tel kellene kapcsolni... TI megvalósította egyetlen tokba az egészet kb 1000Ft-os darabáron.
kb. 100ms-ként kell neki újratölteni a tápkondit, nem gondolták túl idő problémáját!

Én arra tippeltek, hogy a bemenet max áramát túllépte volna a két string árama, így azt már nem tudta megenni, ezért nőtt a feszültség.

Ma reggel 10:10 körül találta meg a munkapontot az MPPT és kezdett el normálisan működni. Nem tudom miért van ez így. Ez ilyen. Szerintem elengedem a témát. Végül is működik, csak kicsit zavar, hogy előtte is dupla annyi teljesítményt ki lehetne venni a rendszerből.

Milyen készülék ez??

https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2630594.html#2630594

Szia!
Erre sem tudok válaszolni.--De Te is ugyanazt figyelted meg , mint én.!

Sok 2-3 stringes inverter bemenete egy és ugyanaz , csak diódákkal elválasztva.

Hátha valaki tudja a választ?

De látod az a 2V -t ugyanolyan feltételek mellett -"-elég nagy eltérés"!

Rb 300V /5-8A =60.....37,5 Ohm .

Azért tartotta volna a névleges munkaponti feszültség felén a paneleket? Mindkét stringre egyszerre lett kötve, de egy is elviselte volna. Az inverter névleges teljesítményének duplája lehet a panelek teljesítménye. Ez nem magyarázza azt, hogy az első próbaidőszak és a mostani állapot között csak a DC túlfeszültséglevezető a különbség, mégis akkor téves munkaponton működött.

Nem is lesz rá szerintem soha magyarázat, csak azt jegyeztem meg, hogy előfordul, hogy az inverter nem találja valamiért a munkapontot.
Nálam biztos hogy teljesen külön kezeli a két bemenetet, nem csak dióda van betéve.
(Felhő átvonulásnál leesik a teljesítmény, és a két string feszültsége többször felváltva változik, egyik nő mikor a másik csökken, akár 50-60Vos különbség is van.)
Igen számít a 2V, a 10A körüli munkaáram mellett 20W különbség. De hiába próbálta az inverter a bemenet létező legkisebb feszültségét tartani, ami még el sem éri az MPP rendes működési küszöbét, a rövidzárlati áram bekorlátozza a kivehető teljesítményt. Itt legalább 1000W energia kihasználatlanul maradt.

Na de létezik egyáltalán napelem, amibe ténylegesen ezt építik? Tudsz ilyen gyártót? Én még sosem találkoztam okos diódásnak reklámozott panellel.
Lehet hogy sosem fogjuk megtudni, ahogy a sima bypass diódák paramétereit sem. A műszaki adatok kimerülnek ebben: "junction box contains bypass diode..."

Ha a kapcsolóüzemű tápokat nézem, némely két üzemmódban működik. Egyik a 120V ( gondolom a DC 150V erre jó) a másik a 230v os. Egyik esetben dupla az áram. Ha a string össz feszültsége nem érik el a 300V-ot gondolom az inverter üzemmódot vált. ( fél feszültség dupla áram) A termelt feszültség viszont erősen napfényfüggő, ezért váltogat.
Ha a cellák össz üresjárati feszültsége terhelve nem éri el a 300V-ot, az inverter próbálkozik, hátha kisebb feszültségen ki tud venni többet. Azt nézd meg, a billegés milyen teljesítmény szintnél következik be. ( gondolom az kb ugyan az mindig.) Ha ez így van, akkor csak a váltási pontot szúrtad ki, semmi baja az egésznek.

Mégis milyen paramétert szeretnél megtudni? A felhasználás szempontjából kb három paraméter ami fontos lehet, a dióda maximális feszültsége általában 1000V, nyitófeszültsége ami 0.4-1V közötti, és az árama ami 10-30A. Ha leveszed egy kötődoboz tetejét (ha levehető) akkor 90%-ban azért rá van írva egy típusszám. Ha annyira fontos neked, kereshetsz hozzá adatlapot. Egyébként általában közel hasonló paraméterekkel rendelkező diódákat szoktak beleszórni, és ha rákeresel, találhatsz több félét is, ami a felsorolt paraméterekbe belefér.

Külön kötött stringek mellett ~fél évig próbált ragaszkodni a 150Vhoz, majd egy átkötés és visszakötés után több mint fél éve nem fordult elő, hogy 150V lett volna a feszültség. A napelemek maradtak a helyükön mindkét esetben volt benne nyári és téli nap is. Ha a munkaponton billegne, akkor az most is lenne.