Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Audiofil, High End Audio
 
Témaindító: konyak6, idő: Márc 25, 2018
Lapozás: OK   45 / 46
(#) tunerman válasza Skori hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Finial laser turntable 1990 (a HiFi Magazinban is írtak róla a Heted Hét Határban)

https://hometheaterreview.com/the-finial-laser-turntable-reviewed/

http://hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM3308.HTM
(#) Skori válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Az LP minősége olyan amilyen (korábban megvitattuk, hogy rendesen belenyúlnak az eredeti jelbe, hogy egyáltalán rögzíthető legyen a jel a lemezen), de aki akarja, hát nyugodtan hallgasson LP-ről zenét.
A lézeres megoldás sem tesz csodát attól, még a hangminőség maximum olyan, amilyet a felvétel lehetővé tesz, inkább technikailag érdekes a dolog, illetve a műanyag lemez kopását lehet vele drasztikusan csökkenteni. Az LP, sima tűvel lejátszva minden alkalommal kopik egy kicsit, és változik a hang (veszít az információtartalmából), itt lehetne az érintésmentes lejátszásnak a fő előnye.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Sokkal egyszerübben a fej rugalmasan van a karon, akár pár mm-t is elmozdulhat oldalra, de erre nem igen van szükség, mert a lineáris kar szinkronban van a tányérral ( akárcsak a lemezgyárban) azaz maximum fél barázdányi eltérés lehet.
(#) uniman válasza Skori hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Erről az ELP LT-100STD lemezjátszóról már lemaradtunk...
(#) Massawa válasza uniman hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Nem igen láttam ( ezen) a hangszorot meg a legalább a hangerö gombot, de nem is igen tanulmányoztam és mint irtam, nem volt egyedül a katalogusban. Tavaly amikor a fiunknak lemezjátszot kerestem, Bécs három neves boltjában is csak egy modell volt, a HiFi szalonban volt vagy három, de azt csillagos áron árulták, igy arrol átmenetileg lemondtunk.
(#) Massawa válasza Alkotó hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Lényeg azon van, hogy ilyen csapágyakon át kell folynia a csapágyat alkoto médiumnak ( legyen az viz vagy levegö).
(#) uniman válasza Massawa hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Poti a pickupnál, a hangszórók meg alul vannak...

spk.jpg
    
(#) Massawa válasza uniman hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Kösz, de nem igen érdekel, csak az tünt fel, hogy mennyi volt a katalogusban meg most 2025-ben valaki még elökotorta keramikus pickupot. Igaz 50 euroert alig fér még valami ebbe a termékbe.
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2025
(#) Suba53 válasza Massawa hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Erről mondhatnál többet. Én úgy olvastam régebben, hogy a barázdák sűrűségét nagyban befolyásolta az, hogy mekkora a mély hang tartalma a zenének. Mert az alacsony frekvenciás, nagyobb amplitúdójú jelek sokkal szélesebb barázdákat foglalnak el, mint a kisebb amplitúdójú magasabb frekvenciás jelek.

Így ha szigorúan szinkronban vágják a lemezeket, akkor pazarlóan bánnak a felülettel, ezért a barázdák távolsága adaptíven alkalmazkodik az adott hanganyag spektrumához.

Lemezgyári kolléga van a fórumozók között, aki ezt kifejthetné jobban?
(#) Tomi94 válasza Massawa hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Nem igazán kellett azt előkotorni.. a kínaiak tonnaszám gyártják az egész hangszedőt műanyag tűvel együtt kb. másfél dollárért.. Olyan-amilyen, a hifihez semmi köze, a lemezt erősen koptatja, de a régi KGST-s kristályhangszedőknél akár jobb is lehetne a végeredmény, ha korrekt módon nagyimpedanciás bemenet fogadná a jelét. De ennyit sem képesek belerakni ezekbe a cuccokba, jól mutatva azt a fajta műszaki igénytelenséget, aminek a másik jó példája a futóművel azonos vázra felrögzített 5 cm-es hangszóró..
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2025
(#) Tomi94 válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 11, 2025 / 2
 
5-6 éve egy Technics készüléket javítottam, aminek ilyen "lineárkaros" megoldása volt. Pont azzal is volt a baj: letette a tűt a kezdőbarázdára pontosan, de utána max. fél perc múlva már elakadt és csak ismételgette az utolsó pár barázdát - mert a kar nem akart utánamenni a fejnek.

Nem részletezve a hibakeresés folyamatát, a végén egy optikai jeladó volt a bűnös. A hangszedő (ez egy olcsóbb modell volt, standard beállítást igénylő, tehát külsőleg nem is állítható T4P-s fejjel) a felfogató elemmel együtt el tud valamennyit mozdulni oldalirányba, és az elmozdulásakor egy "skálahúron" keresztül mozgatta azt a műanyag elemet, ami elmozdulási iránytól függően valamelyik optocsatolóban a fény útját állta. Ha a barázda előrehúzza a fejet, az egyik optocsatolónál megváltozik az áram (mert ki van takarva a fény útja), egy szervo áramkör pedig úgy vezérli a karmozgató motort, hogy ez az állapot minél hamarabb megszűnjön (ismét beáll középre a hangszedő --> mindkét csatoló árama azonos).

Akkoriban épp egy költözés közepén voltam, nem lett volna mód igazán jól összerakott rendszerbe bekötni, csak funkcionálisan ellenőrizni és valami midi-boxokon megszólaltatni - így a hangminőségéről részletesen nem nyilatkoznék. Mindenesetre nekem fura volt maga a gondolat, hogy a lineáris kar - legalábbis így megoldva - nem folytonos működésű! Levett fedéllel jól látszott, ahogy a karmozgató motor a csigahajtást csak kb. egy-két másodpercenként "lökdösi" előre, nem folyamatosan lassan forgatja az áttételt. Persze a CD sávkövetése is így működik, de ott a digitális jel bufferelhető, a D/A-hoz már folyamatos adatfolyamként jut el.. Szöghibája ugyan tényleg nincsen így a lejátszónak - de vajon az, hogy a működési időnek tulajdonképp igen kis hányadában nem hat oldalirányú "előfeszítő" erő a hangszedőre, nem rontja más módon a hangminőséget? Netán nem modulálja ez kis mértékben a tányér fordulatszámát is, növelve a nyávogást..? Ja, a szervo motor apró rántásait a készülékhez közel hajolva hallani is lehet. Elég valószínűtlen, hogy ez a mechanikus zaj nem csatolódik be a hangszedő által lekövetett műsorba is..

Persze mindennek ma már nem sok jelentősége van, inkább technikatörténeti érdekesség. Mindenesetre, a valóban drága high-end rendszerekben elég ritkán látni lineáris karos lemezjátszót - ahogy DD hajtásút is..
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2025
(#) Massawa válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 11, 2025 / 1
 
A filmben is mondta Kuzma, hogy a fej keramikus tü csapágyakon van. Valoszinü van rajta hátul egy kis mágnes meg 2 hall szonda, azaz ha kitérés nagyobb vagy kisebb akkor a mozgato tengely reagál ennyi. ( lehet optikai szenzor vagy bármi más ami a kis kitérést méri). A mezei kar is csak vezeti a pickupot.

A lemezgyárban ez egy sokkal bonyolultabb mestermunka. Ott is be lehet állitani lineáris mozgást, de lehet dinamikus kitérést is, söt ahogy a multkor beszélgettünk, lehet a lemezt lassan is vágni (pl a sebesség felén) igy a vágofejnek elég ideje van a kitérésre, ami megduplázza a lemez dinamikáját. Azon a gépen a fej természetesen fix és csak a lineáris tengely mozgatja. A szalagrol jövö jelet két fejjel olvassák, az elsö látja a következö dinamikát, azaz ha kell változtatja az elötolást. Igy amire megjön a valos jel a fej már ott van, ahol lennie kell es a tü megkapja a helyet a legnagyobb kitéresre. Persze ennek a kezelése majdnem olyan, mint mondjuk egy MOOG szintetizátoré. Pontosan ki kell dolgozni az algoritmust, a paramétereket, söt akár kézzel is be lehet avatkozni. Az egyik kitétel mennyi anyagot kell rögziteni a lemezre ahhoz kell megtalálni az optimális paramétereket. Ma biztosan ezt computeren is le lehet szimulálni, az én karrierem alatt sajnos nem. A baj az, hogy az eredményt csak akkor hallod, ha kész a viasznyomat. ( ami az én koromban elég drága anyag volt és a környékbeli lemezgyárak nem igen voltak kaphatok ilyen munkákra.). Nyugaton meg kisebb nagyobb cégek csakis abbol éltek, hogy optimális masztert vágjanak. Szoval ez is inkább müvészet meg tapasztalat.
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2025
(#) segítő válasza Massawa hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Elnézést kérek. Vass Andrási Gy-nél nem légpárnás lemeztányért, hanem légpárnás hangkart hallgattam. Nagy különbség. Mea culpa.
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2025
(#) Massawa válasza segítő hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Mindegy. Láttam a hangkar csapágyházába megy egy vékony csövecske.
(#) kistee válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 11, 2025 /
 
Én úgy tudom (úgy olvastam a HFM-ben anno), hogy a lakklemez vágásakor a magnón, ami lejátssza a mesterszalagot a lejátszófej előtt "fél lemezfordulatnyi" távolságban van még egy lejátszófej, ami csak azt azt figyeli hogy milyen hangos lesz a zene fél fordulat múlva, és annak megfelelően növeli, vagy csökkenti a vágófej előtolását.
(#) kistee válasza kistee hozzászólására (») Feb 12, 2025 / 2
 
A hivatkozott HFM cikk részlete a 18-as számból, 1985-ből. A címe "Jóvágású hanglemezek", szerzője Mocsáry Gábor.

Idézet:
„Lakklemezvágás

Az MHV-nak két sztereó lakklemezvágó berendezése van: a régebbi
Neumann VMS-70 (1979 óta) és az újabb, szintén Neumann VMS-80 (1982
óta). A két vágóberendezéssel közel azonos minőségű lakklemezeket
lehet készíteni. A VMS-70 komputer ellenőrzésű, a VMS-80 komputer
vezérlésű vágógép. A hangzás minőségét eldöntő áramköreik azonosak, a
vágófejek úgyszintén. A modernebb természetesen a VMS-80, ennél
korszerűbb jelenleg nem is létezik. A DMM (Direct Metal Mastering)
technológia például csak erre a géptípusra és csak az SX80-as
vágófejjel alkalmazható.
A mesterszalag a vágóhelyiségben felkerül egy szokványostól eltérő
felépítésű magnetofonra, amin nincs törlőfej, oszcillátor, felírófej
és felíróerősítő. Ellenben két független sztereó lejátszófejjel és a
hozzájuk tartozó erősítőkkel voltaképpen két sztereó
lejátszómagnetofont egyesít. Hogy miért van szükség kettős rendszerre,
mindjárt ki fog derülni. A két lejátszófej között szalagvezető
görgőkkel különböző hosszúságú szalaghurkok állíthatók be. Az eltérő
hosszúságú szalaghurkok a két lejátszórendszer között 0,6, illetve 0,9
másodperces időeltolódást hoznak létre. A 0,6 másodperc a 45ford/perc,
a 0,9 másodperc a 33 1/3ford/perc lemezek kb. 1/2 fordulatnyi idejével
egyezik. Ugyanis ennyi idővel előbb kell "bemutatni" a lemezre kerülő
jeleket a komputernek!
A mesterszalag hangfrekvenciás jele először a vezérlés sztereó
csatornájába kerül, az első lejátszófej elé. Ezután következik a
szalaghurok, majd a 0,6 s vagy 0,9 s késés után ugyanez a jel a
modulációs lánc sztereócsatornájában is megjelenik. Miért van erre
szükség? A spirálisan haladó barázda egy fordulat után a korábban
vágódott nyomvonal mellé kerül. Ha az egymás mellé kerülő, szomszédos
barázdaszélek távolságát állandóra választanánk, akkor a nagyobb
modulációknál a barázdák egymásba érnének, esetleg kereszteznék is
egymást - ha pedig a barázdatávolságot a biztonság kedvéért túlságosan
nagyra vennénk, rengeteg hely pocsékolódna el. Megoldásként kitalálták
a variábiliselőtolást, hogy a barázdatávolságot csak akkor kelljen
növelni, ha ez szükséges. Ehhez ki kellett építeni egy, a modulációs
csatornával lényegében azonos vezérlési láncot. A modulációs láncon
áthaladó sztereó információ a vágófejre, a vezérlési láncon haladó jel
pedig a vágófej felfüggesztését-mozgását vezérlő komputerhez megy.”
(#) cua válasza kistee hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Azert en kivancsi lennek arra a szamitogepre is ami ezt vezerelte
(#) Massawa válasza cua hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Az azért nem olyan veszélyes, mert ahogy Mocsáry is irja a két fej között a különbség egy fordulat. Az elötolás meg semmi mást nem jelent mint a jel amplitudojának megfelelö mechanikai mozgást. A trükkök meg a lehetöségek pontosan abban vannak, hogyan határozod meg az amplitudot. A gépben gyakorlatilag egy hangkompresszorhoz hasonlo áramkörök vannak, az emlékeim szerint néhány potival, amivel a mint a kompresszoron, be lehet állitani ennek az áramkörnek a müködését ( ezért irtam a MOOG analogiát) aminek az eredménye az elötolás. Azaz a gép tudja ( mechanikailag) , hogy hol van a már megvágott barázda és mennyire kell eltolnia a vágofejet ahhoz, az éppen jövö jel elférjen. Ha nem csalnak az emlékeim a régebbi gépen a computer még ANALOG volt!!! Az invertált RIAA korrektor is a gép része volt.
A trükk ott is volt, amit csak Angliában láttam, ( nem volt része a vágo berendezésnek) hogy mindkét hangjelet átküldte a srác az akkor egyik vezetö keveröpultgyár hangcsatornáján ( ezek gyártottak olyasmit, hogy a közismert pultbol kivett szterocsatornát külön meg lehetett venni 19“ kivitelben) és ezen korrigálni lehetett a hangot, ugy az elötolás számára, mint a vágófejnek. Hogy valoban mit és mennyit korrigált azt nyilván soha sem fogjuk megtudni, csak legfeljebb azt milyen jol szol a lemez. ( nyilván az elötolást vezérlö jelhez nem kell a teljes spektrum stb.)
A hozzászólás módosítva: Feb 12, 2025
(#) cua válasza Massawa hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Idézet:
„Ha nem csalnak az emlékeim a régebbi gépen a computer még ANALOG volt!!!”

Epp ezert emlitettem, mert gyanus egy kicsit. Meg lattam mukodo, katona analog szamitogepet 1989/90-ben is....
(#) Suba53 válasza kistee hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Elég sok kép kering a neten ezekről a masinákról.

VMS80.jpg
    
(#) Massawa válasza cua hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Én még olyanon készitettem a diplomamunkám egy részét. Az is komputer volt, csak nem olyan mint amire sokan gondolnak.
( igaz, hogy volt már egy egész épület, tele valamilyen számitogéppel, amihez Fortranba kellett irni a programot, majd lyukkártyán kaptuk vissza az eredményt.
(#) Massawa válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Ez már az ujabb, és ezen sem igen látni sem a computert sem a kezelö felületet. Azon a bal oldali dobozon a gép alapbeállitásai választhatok, illetve a müszerek mutatják mit csinál a masina.
(#) Suba53 válasza Massawa hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Nekünk a szabályozástechnika laborban voltak analóg "számítógépek".
Teljesen más az elve, mint a digitális számítógépeknek. Műveleti erősítő blokkok, analóg szorzó blokkok, integrátorok, meg egyéb analóg áramköri modulokból állt, tele banán hüvelyekkel.
A "programozása" abból állt, hogy ezeket a blokkokat a kívánt műveletnek megfelelően össze kellett kábelezni, majd egy vagy több bemenőjelre a megfelelő választ lehetett látni szkópon, vagy regisztrálón.
Lehetett vele differenciálni, integrálni, összeadni, kivonni, szorozni, különböző típusú szabályozó áramkör jelleggörbét szimulálni, mindezt analóg jeleken.
Jó móka volt.
(#) compozit válasza Suba53 hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Igen, úgy hívták, hogy MEDA 40.
(#) Skori válasza Massawa hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Az sem volt mindegy, hogy melyik felvétel került a lemez elejére, és melyik a végére, mert a lemez elején nagyobb úthossz tartozik adott lejátszási időtartamhoz, mint a lemez végén.
(#) teddysnow hozzászólása Feb 12, 2025 /
 

Ha már lemezek

Akit érdekel, a Pink Floyd - Dark side of the moon 50-es évfordulós albuma, Warner kiadásban még kapható a Muzikernél. A Sony vette meg és fogja kiadni, külföldi oldalakon már árulják a Sony változatot, drágábban. Csak ennyit szerettem volna.
(#) compozit válasza compozit hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Az új verziót meg áramkör szimulátornak hívják. Hihetetlen képességekkel.
(#) Massawa válasza Skori hozzászólására (») Feb 12, 2025 /
 
Igy van és ebböl is láthato milyen dolgokat kell eldönteni mielött egyáltalán elkezdik a munkát. Sajnos nem mindig volt ilyenre lehetöség, pénz meg idö.
(#) mek-elek válasza teddysnow hozzászólására (») Feb 13, 2025 /
 
Az a helyzet a Pink Floyd-al, hogy kiöregedtem a korai lemezeikből. Indiaiban van a hold túloldalán, meg az állatok. Nekem ez elég. A Fal meg kritikus, hogy melyik verzió… Ha tudnék megfelelő anyagot, ha lehetne a Sony-ra rugóznék. De ha már zene…
Nézegettem, ha lenne pénzem melyik fülest vásárolnám meg. Hát még KT említette az AKG= jelenleg Ausztrian Audio aktuális darabját a Composert.
Ránéztem az AV Online oldalára, és ott méltatásban hivatkoznak Cassandra Wilson Red Guitar számára miszerint a térhatás olyan benne, mintha mögötte is szólna az embernek.
Nosza mondom magamban előre… És tényleg! Ez olyan, hogy a tágas széleken nagy hangszínpad mélységet produkáltak. Kétségtelen érdekes jelenség. Ám ez nem a hallgató egyedüli tudásának tudható be. A K701 is tud ilyet az EVAmp-TB-ME-vel, és nem került annyiba az erősítőm.
A lényeg a stúdiómunkában keresendő. Ennek a derék hölgynek jó csapata került. Adva van a témához méltó jelenlét élmény, és jópofa a többi csatorna pozicionálása ehhez képest.
Átjön az igényessége a minőségi hangzásnak. És itt már biztos, hogy kevesebbet érzékelhettem a K701-el, mint azt a Composerrel tehettem volna.
(#) segítő válasza mek-elek hozzászólására (») Feb 13, 2025 /
 
A FAL élményét a zene és a mozi együttese adja. Mint a HAIR-nél is. A zenék magában is jók,de..
A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2025
Következő: »»   45 / 46
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem