Persze, hogy lehet az is, de ennyi panelen, és hasonló a hiba? A sztatikus dolgokon nincs mit vitatni. Én azt mondom a jó tápolás sehol sem árt.

Ami itt egyedül jelentősebb áramot fogyaszt, azok a TIL-ek, és azoknak a tápja és földje már az USB csatlakozónál elágazik, nem folyik át a kényesebb részeken, szóval ebből a szempontból olyan túl sokat nem lehet javítani azon a panelen. Persze, szűrni mindig mindent lehet, de ezen a frekvencián nem érdemes túlzásokba esni. De valami majd biztosan kiderül, nem én vagyok itt a leggyakorlottabb. : -)

No az egész nem arról szól, hogy ki az okosabb. Van egy probléma, amit távgyógyászatilag gyógyítgatnánk.
"Persze, szűrni mindig mindent lehet"
Valami ilyesmire gondoltam én is, amikor javaslatokat tettem. A csillagpontos megoldásban az lenne a lényeg, hogy az áramkörök nem tudnak egymásra hatni a tápon át, míg a panel futó fóliacsíkok közelsége "csodákat" tehet, és az alkalmi esetlegesen váltakozó áramviszonyok a tokok között is jelenthet lengéseket a tápútakban mindehhez.

Valóban, akár néhány milliampert is fogyaszthat az egész a TIL-ek nélkül, amiknek már az elején elágazik a táplálásuk - a HC tokok szó szerint mikroampereket.

Hát pont ettől lehet kiszolgáltatott adott esetben. És azért a TIL-ek is a működés részei.

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kimerítő (szó szerint kimerítő!) válaszokat!
Gafly, mek-elek és tki! Nektek külön is köszönöm a rengeteg hasznos infót!

Viszont ezt most nekem meg kell emészteni, fel kell dolgozni és el kell végezni néhány próbát. Vannak ötleteim, hogyan kezdjem újra, lépésről-lépésre. De most azt kérem, egyelőre ne fáradjatok tovább az én problémámmal! Köszönöm az eddigieket, nekilátok és ha ismét elakadok, akkor majd szólok.

Én a tantálkondikkal kezdeném...

LEDek mikrokontrollerrel

Kaptam a szkennelt képen látható bontott panelt, 12db 5V címezhető RGB LED van rajta. Valahol van nekem egy Arduino Nano, azzal szeretném a lehető legegyszerűbb módon életre kelteni.
Mit kellene tennem?

Rádióadó építése rádiók teszteléséhez

Egy táskarádiót pofozok helyre (Orionton kb.1965), és az 540 kHz-en már be is jön a Kossuth rádió. Viszont a hosszúhullámú és a rövidhullámú sávok teszteléséhez nincs adó (ill. én nem találok, és a rádió sem).
Szeretnék kérni egy kapcsolási rajzot, ami alapján egy breadboardon összedughatok teszteléshez egy olyan rádióadót, amivel szobán belüli hatósugárral tudok sugározni hosszúhullámon (150-310 kHz), középhullámon (520-1620 kHz), rövidhullámon (5,9-12,3 MHz).
Olyasmiben gondolkozom, hogy egy 555-ös IC-vel állítanám elő a vivőfrekvenciát, és telefon jack kimenetéről modulálnám. (Persze teljesen zöldfülűként nekiindulva, lehet, hogy már itt tévúton járok.)
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ja, és, hogy miért akarok megjavítani egy olyan rádiót, amivel már nem használt frekvenciákat foghatnék? Csak azt mondhatom, amit E. Hillary, amikor kérdezték, hogy mi a fenének kellett megmásznia a Mount Everestet: "Mert ott van." . De hát itt mindenki tudja, miről szól a hobbi.
Adumble

Hello! Pedig vannak adók mind két sávban..
Azért ez a feladat, nem oly egyszerű, mint amilyennek látszik. Tudás-tapasztalat-műszer kell egy szignálgenerátor építéséhez. Mert a hegymászáshoz sem elég, hogy tudod hol van a hegy!
AM Transmitter

És egy másik..

Tisztázod milyen tipusú ledek, ill milyen vezérlő chip van bennük. Ha szerencséd van, WS2811 van benne. A githubon találsz hozzá library-t.

"Ja, és, hogy miért akarok megjavítani egy olyan rádiót, amivel már nem használt frekvenciákat foghatnék?"

Még mindig nagyon sok mindenre használják a hosszú-, közép- és rövidhullámú sávokat (is) az egész világon - nemcsak műsorszórásra, de különféle készülékek vezérlésére, irányadóként, meteorológiai információk sugárzására, látóhatáron túli radarberendezések működnek rajta stb. Műsorszóró adóból is sok van olyan országokban, ahol nagyobbak a távolságok, csak a terjedési sajátosságok miatt nem mindegy, mikor és milyen sávban próbálkozik valaki hallgatni őket.

Szignálgenerátor helyett, ha esetleg nem ismered, van egy másik lehetőség, ami segíthet, hogy megtudd, mit is kellene hallanod a saját rádiódon (antenna és érzékenység függvényében): a websdr-ek, online vevők.

Sok olyan fizikai rádióvevő van a Föld körül az internetre kötve afféle többfelhasználós szerverként, amiken 0..30 MHz közt bármit meg tudsz hallgatni. A legnagyobb különbség köztük, hogy melyik mennyi zajt szed össze a környezetéből és mennyire jó az antennája. Különböző mértékben használhatók - ez is egy hobbi, amit ki így, ki úgy művel.

Az egyik legismertebb a holland websdr, ami kicsit távolabb van, de rengeteg felhasználót ki tud szolgálni egyszerre, ezen a listán az első: http://websdr.org/ . A másik "kultúra" egy másfajta szoftvert használ rengeteg beállítási, szűrési lehetőséggel és sok-sok üzemmóddal, itt lehet keresgélni egy közelebbi vevőt: https://www.receiverbook.de/map . Tanulásra is remek mindegyik.

Egyébként ma nagyon olcsók és izgalmasak a hobbiműszerek, lehet beszélni róluk, sokféle van belőlük - nem muszáj a felszerelésed minden elemét magadnak megépíteni, mert az eleinte nagyon nehéz.

Semmit se tudok a panelről, formájából is sejthető, hogy egy nagyobb hangszóróból lett bontva, csak ideadták, hogy kezdjek vele valamit. Ez van a hátulján:

Mike Gábor: Kisteljesítményű AM-radióadó-alap. Csak középhullám.

Elkomplikálod. Ha lakótelepi lakásban akarod használni mobil üzemmódban, az nem fog menni, csak ahogy tki írta, antennával. Középhullámon a ferritrúddal csak szabadban lehet mobil vétel. Esetleg az ablaknál, erkélyen. Antenna, lehet, ha van a készüléken botantenna (már nem emlékszem) rá kell tekerni egy drótot, és legalább az ablakig elvinni a végét, hogy kilásson rajta, mivel szeret nézelődni...

Minél alacsonyabb a rezgésszám, annál jobban áthatolnak az elektromágneses hullámok a falakon - csak közeli műsorszóró adóból van már elég kevés, valamint épületeken belül, városon belül a hatalmas elektronikus zajban-zavarásban nem biztos, hogy bármi is jönni fog. Nem a jel tűnik el, csak a zaj és recsegés elfedi. De akár egy tanyán egy adott rossz minőségű LED lámpa vagy máshol egy utcai világítótest a közelben is meghiúsíthatja bármilyen távolabbi állomás vételét.

Amúgy a Kossuth rádió 540 kHz-en a föld alatt is szól - 2 MW-tal nyomják a mai napig (https://en.wikipedia.org/wiki/Transmitter_Solt) -, csak nem akartam az egyetlen valóban jól fogható adóra hivatkozni... Nem is árt megtartani a végtelenül kifinomult és sérülékeny mai infrastruktúrák mellett egy ilyen egyszerű kommunikációs lehetőséget.

Mondjuk, vasbeton épületekkel körülvéve kicsit nagyobb a csillapítás, olyan is van, de a websdr-eken látszik, hogy nagyobb rákészüléssel még mindig tele van a KH sáv vennivalóval, sőt akár a DCF77-et is meg lehet hallgatni. Vételhez nem kell feltétlenül nagy antenna, tetőantenna, a kicsi keretantennák is lehetnek egészen jó hatásfokúak - a jel-zaj viszony számít, aztán lehet erősíteni, ha kell.

Ez jó, ez a 2022-es lista a működő KH adókról.

"Minél alacsonyabb a rezgésszám, annál jobban áthatolnak az elektromágneses hullámok a falakon"
Milyen falakon?
" Nem a jel tűnik el, csak a zaj és recsegés elfedi."
Ez a helytől, adott készüléktől, és antennától függ.
"Nem is árt megtartani a végtelenül kifinomult és sérülékeny mai infrastruktúrák mellett egy ilyen egyszerű kommunikációs lehetőséget."
Egyetértünk, mivel ez polgárvédelmi dolog is lenne. (Ezért üzemel ma is)
Sajnos ezt a telefonokról nem mondhatjuk el, mivel a CB ugrott.
"Mondjuk, vasbeton épületekkel körülvéve kicsit nagyobb a csillapítás"
Nem kicsit, és benne is!
Azért nem mellé menve, lehet nagy szelektivitású készüléket készíteni, csak kérdés, hogy minek. Felizgattál a zavarral... Nem tagadni szerettem volna, csak az jelenlegi arányokra voltam kíváncsi nálunk, és vettem egy 9 voltos elemet, és kivettem a fiókból egy matuzsálemet. Nem sokat romlott a helyzet. Az erkélyen el lehet érni zajmentes vételt. És még egyszer mondom, az utcán, strandon, kirándulni menő.

"Milyen falakon?"
Téglafalakon. A vályog tulajdonságaira nem emlékszem, nem rögzült. Ezt vettem alapul, ahol az ember készülékeket javít, és azt a vágyat, hogy legalább néhány adót sikerüljön venni minden sávon. Mindenesetre nagy különbség van akár már a rövidhullámú sáv alsó és felső fele közt is, hogy mennyire szeretnek visszaverődni.

"Ez a helytől, adott készüléktől, és antennától függ."
Pont erről írtam. És persze az, hogy mi tűnik zajmentesnek egy zsebrádióval, amin a néhány legerősebb állomáson kívül semmit sem hallani, nem ad jó képet arról, hogy valójában mekkorák a zavarok egy épület elektromos aurájában (nem ezotéria, mérhető, csak így szemléletes). Azonnal kiderül, amikor egy érzékenyebb vevőt használsz kisebb veszteségű, vagyis jobb antennával.

De lehet szerencséd is, ha olyan helyen laksz, mindenesetre az összes kapcsolóüzemű tápegység, minden órajellel működő eszköz, számítógép, hálózati vezetékeken közlekedő kommunikáció, LED-lámpa, de akár mikrohullámon adó, de alacsony sebességgel állapotokat váltogató készülék (mint a telefon is, főleg a régi GSM) ellenség. Olyan ez, mint az állatok Ausztráliában: az egészen kicsik is meg akarnak ölni - csak azok nem képesek rá. : -)

A vályog tulajdonságaira nem emlékszem, nem rögzült.

Rohadt jól árnyékol. Legalábbis a döngölt/vert vályog a maga 70cm vagy a fölötti falvastagságával. Mióta tavaly lecseréltem a cement cserepeket cserepes lemez tetőre (tehát fémre) nincs mobil térerő a ház belső részén, ki kell ülnöm az ablakba. Persze inkább nagyobb frekvencián, a KH-nak nem akadály a HH-nak meg pláne, az még a föld/víz alá is bemegy.

Ezért lehet meg leszek kövezve.
Mennyire vagy otthon mikrovezérlős áramkörökben? Programozni sem biztos hogy kell, sok kész projekt van a Si5351 nevű DDS VFO modullal. 8khz és 160MHz között tudsz vele jelet generálni. Persze az AM modulációt így is meg kell oldanod, de a nehezebb része a stabil oszcillátor már kész lenne. Ha nincs tapasztalatod RF oszcillátorok építésével akkor sok szenvedés lesz, mert ami berezeg RH-n az tuti nem fog rezegni HH-n és jön még az a rész, hogy ha nincs frekimérőd akkor azt sem fogod tudni hol rezegsz. RH-n még szerencséd van, oda már lehet kapni kvarcokat amivel ismert frekvenciájú oszcillátor építhető, de HH-n csak a LC vagy RC oszcillátorok maradnak. Rádióamatőrként sokat építettem már, de minden alkalom egy újabb tanulás.
Régen valamelyik RT-ben volt egy nagyon jó szólás erre.
Szóval szerintem ha nem cél, hogy erre a területre szakosodj, csak ezt az egy célfeladatot akarod elvégezni akkor lesd meg ezt a modult. Nekem is itt lapul egy a fiókomban, túl sokat még nem értem rá vele játszani, addig jutottam el, hogy egy netről letöltött programmal kipróbáltam, láttam hogy működik és ennyi.

Pont azért is használják vízalattjárókhoz.
Szélessávú internet állítólag ritkán van atomtengerelattjárón, és nem csak azért, hogy ne lógjanak állandóan a matrózok a neten.

Figyelemre méltó. Ha desztillált vízzel készült volna, most talán nem árnyékolna... : -)

Igazából a hosszúhullám sem elég, érdemes ezt az oldalt megnézegetni a korlátokról: https://en.wikipedia.org/wiki/Communication_with_submarines / "Extremely low frequency" fejezet.

Távolság is irány is van itt ( középhullámú rádióadók ) :
Rádióállomás - földrajzi helyből ( QTH ), frekvenciasávból, szolgál...ágból
MF 300 kHz .. 3 MHz
BC Műsorszórás
QRB < = 999 km

Hát ez komoly. Nézegetni kell egy darabig. : -)

A magad pontatlanságát ne rajtam kérd számon. Mivel téglafal, és a lakótelepi panelfal között alapvető különbség van a rádióvétel tekintetében. Aztán meg én még megtapasztaltam, hogy milyen az ereszhez nyomva az egy egyszerű vevőt, hogy milyen jól szól a Kossuth.
Ami a terjedést illeti, régi dolog, hogy éjjel, amikor a háttérzaj alább hagy kinyílik a világ vétel szempontjából. Szóval ez lenne a lényeg, meg a retro rádió, nem a sóder.

Az előbb sem értettem, miről akarsz vitatkozni velem, de nekem ez nem fontos, hogy felülkerekedjem. Talán egy megjegyzést mégis: éjjel, a Föld sötét területein és közelében döntően nem a lokális zajok vagy az éterből jövő zajok csökkenése miatt nyílik ki alacsonyabb frekvenciákon a világ, hanem a Földhöz közelebb elhelyezkedő D-réteg aktivitása csökken, így felette az F-réteg visszaverőképessége érvényesülhet, és megjelennek, felerősödnek a távolabbi adók térhullámai, amik a Föld és az ionoszféra adott rétegei közt pattognak.

Én erre válaszoltam: "Viszont a hosszúhullámú és a rövidhullámú sávok teszteléséhez nincs adó (ill. én nem találok, és a rádió sem).", és szerintem a szöveg/információ arány egyáltalán nem volt rossz - ne te döntsd el, hogy a kérdezőnek mi lehet hasznos belőle, nyilvánvalóan keveset tud a témáról.

Csak nem bírtam ki és utánanéztem a panelépületeknek, mert számomra a vasbeton és a panel két külön dolog (tapasztalatból is), ezért nem különböztettem meg a téglától - eszembe sem jutott, hogy ez probléma lesz. És valóban: a nem teherviselő elemek, mint pl. egy erkély homlokfala, sokkal kevesebb vasat tartalmaznak vagy egyáltalán nem tartalmaznak - talán negyven-ötven éves fotókat kellene nézegetni. : -)