Fórum témák
» Több friss téma |
Ennyire határa nem méreteznek PDA akkutöltőt. PDA lehet zárlatos még, USB-re dugva mit művel (ámbár előbb kimérném a táppontjait az USB dugón..)?
Feltöltés után ugyanannyi ideig tudod használni a PDA-át mint régebben? Arra akarok kilyukadni hogy esetleg a benne lévő aksi már az utolsókat rúgja?
Attól nem könyököl le a töltő kapcstápja.. A Li-Ion pakkot egy saját töltőelektronika kezeli, szokott módon áramgenerátorosan (ami zárlatos akku esetén sem okozhat túláramot), majd feszültséggenerátorosan.
A PDA nem lehet zárlatos, mivel a hálózati töltővel azóta is tölti...
Nem igazán méreteznek túl már semmit. A 34063 olyan IC, amit már a bambuszkunyhóban is készítenek, olyan is a minősége némelyiknek, ránézésre látszik, hogy gagyi.... Üdv Inhouse
Köszi a hozzászólásokat, épp most jövök az újabb tesztről. A söntöt megnöveltem, így próbálva a kimenő áram értékét növelni, de ugyanaz a jelenség: mindaddig működik, míg rá nem dugom a PDA-t.
Akku nem rossz, hálózati töltővel tudom tölteni és sokáig bírja a kisütést. Hogy működhetett a meghibásodás előtt? Szerintetek, ha a fesültségosztóval kisebb kimenőfeszültséget állítanák be? Bár már ezt is próbáltam úgy, hogy sorba kötöttem a kimeneten egy diódát... Megmértem az áramfelvételt hálózati töltővel töltéskor: 800mA.
A nagyobb áramerősséghez a sönt csökkentése szükséges.
Igen? Többször átszámoltam az IC adatlapján talált összefüggés alapján, de nagyobb érték jött ki...
Pontosítsunk: Az IC 6-os és 7-es lába között feszül egy pártized Ohm-os ellenállás. Az ezen eső feszültség a túláramvédelem számára a bemenőadat, ha meghaladja az IC definiált küszöbértékét, akkor leszabályzás történik. Az ellenállás csökkentése esetén nagyobb, növelése esetén kisebb áramerősség esetén haladja meg ezt a küszöböt.
A söntöt először is meg kellene mérni, de növelni nem igazán kell, mint írták...
Nézd meg még a tekercs lábait, nincs-e elrepedve a forrasztás? Csinálj próbaterhelést és nézd meg mit csinál, pl. 250mA, 500mA, 800mA... Üdv Inhouse
Köszi az ötleteket, színkód alapján megállapítottam a sönt értékét: 0.24 ohm, csökkentettem a felére, növeltem egy harmadával, nem változott a hibajelenség.
Arra gondolotam, hogy az adatlapon található módon külső tranzisztort alkalmazok. Kérdésem, hogy a bázisán lógó ellenálást milyen értékűre válasszam, ill. mi alapján lehet számolni az értékét? Köszönet továbbra is.
Nem igazán értem, mi lehet nálad a gond, 800mA-hez elégnek kell lennie, valami van még ott... A múltkor írtam, miket próbálj még ki...
Üdv Inhouse
Úgy tűnik nem elég: próbáltam "gyári" Fuji töltővel, rendben működik. Az 1,6A-re képes, az utángyártott 1A-vel szemben.
A 34063 adatlapján is úgy szerepel, hogy kell a külső tranzisztor, ha a csúcsáram nagyobb, mint 1,5 A. Adjatok tanácsot, hogyan méretezzem a bázisra az ellenállást! A meglévő áramkör többi eleme maradhat változatlan? Tranzisztornak BD 139-et gondoltam... Köszi
Szerintem méretezd úgy, hogy a legnagyobb megengedett bázisáram 70%-át kapja...az valószínű eléggé kinyitja, de nem halálozik el tőle...
Üdv Inhouse
Sziasztok!
Segítenétek megérteni ezt az ICt, mert valami nem világos nekem. Hogy lehet, hogy minél nagyobb az áram amire tervezzük, annál kisebb tekercset kell használni? Na és mi van, ha kevesebb áramot veszek ki belőle mint amire terveztem? Nem igazán világos. Egy tápegységet minimális áramra tervezni, nem maximálisra? Továbbá külső tranzisztornál a bázison miért nem sorban van az ellenállás? Idézet: „Hogy lehet, hogy minél nagyobb az áram amire tervezzük, annál kisebb tekercset kell használni?” Ez azért van mert tervezés során kiválasztunk egy optimális áramingadozást (dI) mondjuk 10% Van egy fontos képlet: U=(L*dI)/dt U=induktivítás feszültsége (állandó) dt=az áram változásának ideje (állandó) Ha L-re rendezed a képletet, akkor dI a nevezőben lesz. pl: 10x nagyobb áramnál ugyanakkora százalékos ingadozás ugyebár 10x dI-t jelent, ebből eredően 10-ed akkora L szükséges. Az L értéke csak az áram hullámosságát határozza meg. Tehát nem baj ha nagyobb L-t teszünk, csak akkor számolni kell azzal hogy a tekercs gerjesztése annyiadszorosára fog növekedni. Tehát ki kell választani egy optimális áramingadozást. Idézet: %-osan ugyanagyi lesz az ingadozás, de késő este ebben most nem vagyok biztos.„Na és mi van, ha kevesebb áramot veszek ki belőle mint amire terveztem?”
Üdv!
Újból szembe kerültem ezzel az IC-vel... Most arra keresek megoldást, hogy ki lehet e kapcsolni valahogy ezt az IC-t. Az adatlapban szereplő 5V-os Step-Down kapcsolást kellene megoldanom úgy, hogy valami vezérlő jelre lekapcsoljon az IC. Eddig odáig jutottam el, hogy ha a Cii lábra egy diódán keresztül 5V-ot kapcsolok, akkor elvileg le kell, hogy álljon. Mivel folyamatosan 1.25V felett van még 0V-os kimeneti fesz mellet is. De... sajna a valóságban ez így nem igaz. Amint megkapja a Cii láb az 5V-ot, akkor a kimeneti fesz kb 2.5V lesz.
Vagy a Ct-t söntöld, ekkor leáll az oszcillátor, vagy a tápfeszét vedd el (Vcc láb), 4mA áram folyik maximum rajta, ezt elég könnyű kapcsolni akár TTL kapuval is.
Jó ötlet! A kondit inkább nem bántanám, hátha begerjed, vagy valami ilyesmi történik...
A tápmegszakítást kipróbálom. Közben eszembe jutott, hogy az Ipk lábat leválasztom és arra adok feszültséget. Igaz ezzel megszűnik az áramkorlát, de ebben a kapcsolásban ez annyira nem fontos.
De minek bonyolítani? A védelmet inkább ne eszkábáld, jó az úgy, ahogy van, meg megint nem ismert, hogy a túláram opcióban pontosan mit akar csinálni a cucc, lehet, hogy újra sem indul, amíg a táp meg nem szűnik, illetve lehet, hogy próbál indulni. Tisztább, szárazabb érzés a Vcc szerintem.
Nah ennyit a Vcc-ről...
Megszakítottam a Vcc lábhoz vezető vezetéket, érdekes módon ugyan úgy működik az egész kapcsolás. pedig nincs összekötve az IC-n belül. Viszont, ha az Ipk lábat a levegőbe hagyom vagy a testre kötöm, esetleg 5V-ra akkor nem működik az áramkör. Csak akkor megy, ha a rendeltetési helyére bekötöm.
Megszületett a megoldás!
Abban igazad volt, hogy a CT-t kell babrálni. Csak nem söntölni, mivel akkor teljesen kinyitja a kapcsoló tranzisztort. Egyszerűen egy diódán keresztül +5V-ot kell a 3-as lábra vezetni és akkor leáll az oszci.
sziasztok engem az érdekelne ,h van 1 kis napelemem 3-4,5voltig bir 50 mah-t konverterrel lehetnebelölle 12 voltot csinálni?menyi lenne a teljesitmény?
Szia!
Ez így olyan 0,2 W körüli erőmű. 12V-ra feltornázva a feszültséget, csak még jobban csökkenne a teljesítmény a feszültségnövelés veszteségei miatt.
van valami ötleted a napelemekkel kapcsolatban?
Annyi ötletem van, hogy több ilyen napelemet kellene összekapcsolni ahhoz, hogy komolyabb teljesítményre számíthass.
Srácok van egy kis gondom, kinyomtattam és megépítettem az adatlapban lévő step up kapcsolást. az R1-et 7,5kra választottam, mert 9v kellene a kimeneten. A gond ott van, h amint rákötök valami terhelést rögtön leesik 3.4vra a feszültség(egy pillanatra felvillan a háttérvilágítás de aztán ki is alszik ahogy leesik a feszültség). Pedig csak egy 6100 kijelző háttérvilágítását akarom megoldani 4 db ceruza akksiról. A bementi fesz kb 5-5,5V a 4 akksi töltöttségétől függően. Annyi az eltérés az ajánlott alkatrészekhez képest, h a 170uh induktivitás helyett 220uh van benne, mert csak ilyet kaptam. 2x is megépítettem új alkatrészekből és mindkettővel ezt csinálja. Ha nincs rákötve semmi és multiméterrel rámérek akkor szép lassan elkezd csökkenni a feszültség 9v körüli értékről. Valaki tud vmi megoldást, h merre keressem a hibát? Még annyit , h a 0.02 ohmos áramkorlátozó ellenállás 0.04 ohmos rámérve multival, de gondolom az nem gond. Előre is köszönöm az ötleteket. Tippem az oszcilláció körül valami nincs rendben, de nem tudom mi lehet.
Túl kevés az információ. A kritikus pontok:
Mekkora az alkalmazott induktivitás terhelhetősége? Az ellenállás formájú nem megfelelő. Mekkora a kimeneti kondi értéke ? (C1) Mekkora az LCD áramfelvétele? Mi a dióda típusa? (D1) Schottky egyáltalán? Ezeket gondold át. C1 értékét már most megduplázhatod. Illetve ha nincs kis veszteségű kondid akkor sok kisebb értékű párhuzamos kapcsolásával A 7,5K megfelelő. |
Bejelentkezés
Hirdetés |