Sziasztok!

Már abba a stádiumba került az új tápegységem tervezése, hogy megmutathatom nektek.
Ez egy 50V 5A-t vagy akár többet is tudó tápegység DC kapcsolóval, MOSFET áteresztőkkel és beépített hővédelemmel.

Ez a kapcsolás még nem lett a gyakorlatban kipróbálva!

Pioneer

Szia!

A szimulátor szerint ez DC szempontból működhet, de a valóságban szerintem igencsak gerjedés-érzékeny. Egyetlen R-C tag sincs benne sehol, ami fázistolással és/vagy amplitúdó/erősítés csökkentéssel gátat szabna a gerjedésnek. Nézd csak meg az Alkotó, vagy az általam áttervezett labortápokat, vagy Pafi tápját, vagy igazából bármelyik labortápegységet.
A rajzodon nem is látok egyetlen kondenzátort sem. A sima DC analízis az nem minden.

Üdv.!

OP1/3 és R6, R7, R11 nem is kellene igazából, a LED1-et az R5-ös előtét-ellenállásával együtt ugyan úgy oda lehet kötni az OP1 kimenetére mint a LED2+R8-at az OP1/2 kimenetére. De te is bekötheted az üzemmódot jelző LED-eket úgy, mint ahogy Alkotónak javasoltam, hogy az OP1 illetve az OP1/2 kimenetei közé. Akkor csak a 2db LED kell párhuzamosan (és szembe) egymással plusz 1db előtét-ellenállás.
Egyébként Z1 miért kell? Szerintem anélkül is működne.
Én tennék mindegyik FET-hez 1-1db külön gate-ellenállást.

Szia!

Igen ez még csak terv, amint írtam is. Ez még nem a végleges kapcsolás.
Hiányzik a rajzról a transzformátor, a szűrőkondik és a stabkockák is.

Ez csak azért van, hogy kihasználjak minden OPA-t.

A Z1 azért kell, mert ha a hővédelem bekapcsol, az OPA kimenete -12V körüli feszültségre billen.

Igen, na de a szabályozást végző OPA-k (OP1 és OP1/2) ugyan úgy -12V körüli feszültségre billennek.
Nem értem, akkor vagy mind a három helyre kellene, vagy az egyikre sem. De mivel a FET-eknek nem lesz semmi baja -12V-tól, így nem kell egyik sem.

Nem billennek -12V ig, mivel vissza vannak csatolva.
Viszont, ha a FET kibírja, akkor valóban nincs rá szükség.

Egy kérdés: a FET-eknek mennyire szükséges a gate ellenállás?

Most próbáltam tesztelni nagyobb árammal, de 3,77A-en kiment az általam berakott 5A-es biztosíték(puffer után).

Biztosíték csere után nem szabályoz, az egyik áteresztő tranyó CE átmenete drót lett.
Valami bikább tranzisztorokat nem lehet belerakni? Vagy miért ment el már 4A alatt? 0,8ohm-os ellenállással néztem.

Köszi!

Szia!

Kevés volt a hűtőfelület és nem tudta eldisszipálni a rengeteg hőt.
5 amperhez hatalmas borda, vagy hűtőventilátor kell.

Üdv: Pioneer

Elég hatalmas hűtőbordám van, ventillátorral. Nagyon túl van méretezve. Lehet hogy hamis volt a tranyó? Hogy tudom kiszűrni?

És egy pillanat alatt történt, tehát nem volt fél percig se a terhelés.

Akkor viszont, valóban a tranzisztor volt a hibás.
Van itt egy topik, ahol ezt tárgyalják. "Hamis tranzisztorok a nagyvilágban"

Ha ez megnyugtat, nálam is elpukkant egyszer a HQ-s BD, később szereztem eredeti, sorszámos 249-eket, azóta semmi probléma vele, rövidzárat is jól bírja. Szerintem rossz minőségű volt a BD-d.

De én TIP35C-vel épitettem, és ST márkájú. Ez szerintem nem hamisítvány. És a 4-ből csak egy durrant el, válogatni kell ide a tranyókat?

Hát, ha fokozatosan adtad neki az áramot akkor nem érdekes, de ha hirtelen, akkor még proli mesélte nekem, hogy nem mindegy milyen gyorsan nyitnak ki a tranyók, ha az egyik gyorsabb, akkor arra a kis időre ráterhelődik a 4A, és nem bírja, puff, szerintem nem kell ide válogatni, 4TIP tranyónak meg röhögve el kell vinnie a 4A-t.

Attila86!
Ha időd engedi, pillants rá mégegyszer a mellékelt rajzra.
Történt egy kis félreértés, és ebből próbálok most erényt kovácsolni. A trafóm 38V helyett, 43V-lett, és így a bemeneti pufferelt egyenfeszültség üresen kb. 58V, és 5A-el terhelve is 49,5V.
Tehát a kérdés, van-e bármi ésszerű akadálya, hogy 50V-ig felhúzzam a kimeneti feszültséget. Kipróbáltam. tök stabilan működik 50V-on is.
Természetesen ezt csak magamnak csinálnám így, mert ehhez semmiképp nem lehet 5A-es áramkorlát mellett rövidzárat csinálni, vagy legalábbis max. 2-3 percig (kipróbáltam, kb 80°C a borda és nő). De ha önfegyelmet tanúsítok és nem zárom rövidre, vagy ha mégis, akkor max 3A-es korlátnál, akkor azért bírnia kéne.
Azt is kipróbáltam, hogy ha nem zárom rövidre, hanem izzóval terhelem meg 50V-on 5A-el, akkor azt simán bírja. Na jó, nem simán, de az ésszerű határon bőven belül marad a meleg.

Előre is köszi a véleményformálást.
Természetesen bárki más véleménye is nagyon érdekel.

Alkotó

Nekem a hamis tranzisztoros topikban azt mondták, hogy a HQ-ban nyugodtan vegyek BD249/250 -et mert nem hamisak...

Szia!
Szerintem semmi akadálya az 50V-os kimenőfeszültségnek. Ha a tranzisztorokat közvetlenül a bordára szerelnéd és a magát a bordát szigetelnéd el, nem tudná gyorsabban eldisszipálni a hőt?
Pioneer

Hát hogy neked mit mondtak azt én nem tudom, nekem ezek a tapasztalataim. :nemtudom:

Szia!

Bővebben: Link
Itt most csak BD250-ből van 2 féle, de nemrég még BD249-ből is kétféle volt.
Szerinted mi lehet a különbség a 245Ft és a 348Ft között.
És melyiket érdemes megvenni?

Amúgy is a POW -ot venném, nem kérdéses.

Amit említesz, az az eredeti rajz szerzőjének is eszébe jutott, épp ezért közös mindennek a kollektora.
Attila86-nak volt korábban egy "lyukas vödrös" hasonlata, ami tökéletesen szemlélteti a hűtés-melegedés folyamatát.
Egészen biztos, hogy csillám nélkül, sokkal hamarabb kiegyenlítődik a hő a tranzisztor tokozása, és a hűtőborda között. Viszont itt nem ez a szűk keresztmetszet, hanem a borda és környezet közti hőátadás. Máshonnan közelítve, a bordát körülvevő levegő, képes-e kellően gyorsan "elvezetni" a borda hőjét. És azt értem "kellően gyors" alatt, ha a fűtési intezitás kisebb, mint a hőelvonő képesség. Ekkor kialakul egy olyan "stabil" állapot, amikor már nem melegszik tovább sem a tranzisztor, sem a borda.

Nálam csillámmal is simán fel tudom fűteni a bordát, akár 80°C-ra is, amikor a tranzisztor tok 96°C (épp ma mértem). Szerintem ez nem túl nagy eltérés, de mégegyszer mondom, közvetlen a bordára szerelve, a két érték sokkal közelebb lenne egymáshoz.
(Nagyon macerás az egész bordát elszigetelni, és szerintem kicsit sem üzembiztos.)
Alkotó

A visszacsatolás pedig egy relatíve lassú folyamat. Meg szerintem nem olyan biztos hogy nem marad tartósan -12V-on a fetek gate-je. De mindegy is, zárjuk rövidre a dolgot: az adatlap szerint +-20V-ot bír el a gate.

Fokozatosan adtam.

Megnézem HQvideónál a BD249C-POW tranyókat.

Köszi!

Sziasztok!
Építettem még anno ugye labortápot ezzel a feszültség mérővel, és a képen látható módon kötöttem be. Kapcsolóval állítom fesz-és árammérés között. Feszültséget prímán betudom állítani a 10k-s helitrimmerrel, viszont az áramot nem. Ott csak magán a mérőpanelon lévő helitrimmert tudom használni, és ha letekerem a minimumig akkor is többet mutat. Például 170mA-nél mutat 280mA-t. Persze ahogy tekerem feljebb ez megmarad, és tán még nő is. Mert a labortáp 1.9A-t bír. A mérőműszer 1.999A-ig tud mérni árammérő állásban, de ahogy a potit tekerem már a háromnegyedénél kiakad.
Van valami ötletetek, hogy ezt hogy tudnám megoldani, hogy rendesen mérjen?

Nem néztem át problémádat, de az biztos, hogy a panelon lévő helitrimmert nem kell tekergetni. Az arra van, hogy beállítsd vele az alapműszert, hogy 200mV-ot mutasson, mikor 200mV-ot adsz a bemenetre. Utána már nem kell piszkálni (én terveztem a panelt, és legalább 20db-ot építettem már belőle, de a fentiek mindig érvényesek voltak)
Máshol keresd a pontatlanság okát.
Alkotó

Megnéztem, talán még ma lerajzolom neked a megoldást.
Így egész biztos hogy nem mérhet helyesen.

Az úgynevezett lebegőtápos konstrukciónak mint amilyen ez is, az a nagy előnye hogy a kimeneti feszültség szinte bármekkora lehet. Akár több száz volton is működhet ez a táp, ehhez csupán az alkatrészeket kell megfelelően méretezni. De maga az áramköri elrendezés, a működési elv nem szab igazából határt a kimeneti feszültséget illetően.

Persze néhány alkatrészt ehhez megfelelően kell méretezni. Ilyenek jellemzők például:
- A bemeneti puffer és a kimeneti szűrőkondi (elkó) feszültsége.
- Az áteresztő tranzisztorok maximális feszültsége.
- A nyákterv kialakítása (több száz voltos tápnál már komolyan oda kell figyelni az átütésre).
- Az egyenirányító graetz maximális feszültsége.
- Az R22-n disszipálódó teljesítmény.
- A feszültség-mérő osztóján (R26b, R26, R26a) disszipálódó teljesítmény.
- R4, R5, R6, R7, P1 értékei.

Szóval a válasz: nem, semmi akadálya sincs hogy 50V-al használd. Sőt, sokkal feljebb is mehetnél, de akkor már figyelembe kellene venni azt a pár szempontot amit az előbb leírtam.

Egyébként a zeneres dolgot kipróbáltad?

Köszönöm, egyetértünk.

A zéneres javaslatod még nem próbáltam ki, a trafók után szaladgáltam, aztán meg nem győztem reklamálni, mikor kiderült a malőr. De talán előny lesz a hibából.
Holnap reggel biztosan kipróbálom.

Egyébként az új trafótól még stabilabb lett, mert amivel eddig próbáltam, azt csak levettem a polcról, de nem volt éppen ide optimalizálva.
Alkotó

Lehet kapni nagy méretben ilyen gumiszerű szürke szigetelő anyagot. Ezt az ember olyan méretűre és alakúra vágja amilyenre akarja. Ezzel nem lehetne megoldani?

Vagy: Én csináltam olyat, hogy a hűtendő alkatrészeket nem közvetlenül a bordára szereltem, hanem egy kis vastag alumínium lapkára. Utána pedig a hűtőbordára már csak ezt a kis lapot kell rögzíteni, ahhoz már elég csupán két csavar. Talán így könnyebb elszigetelni a bordát, mert csak ettől a közbenső lapkától kell. Itt van pár kép amin látszik:
Bővebben: KÉP1
Bővebben: KÉP2
Itt pedig látszik hogy hogyan csatlakozik a bordához ez a kis lap:
Bővebben: KÉP3
(Mondjuk ezen a képen pont nincsenek összecsavarozva. )
Ez a kis lap azért is jó, mert csekély mértékben ugyan, de ez is elvezeti a hőt és a táp élesztése során elegendő. Szóval amíg kipróbálja az ember hogy le lehet-e terhelni a frissen megépített (de még hűtőborda nélküli) tápot, akkor nem kell annyira féltenie a tranzisztorokat.

Helló!
A trimmerrel sorban lévő ellenállást cseréld ki 1,5kOhm-osra és utána be tudod állítani. Én sem tudtam az eredeti ellenállással beállítani, de a csere után be lehetett.

Ha az alapműszer trimmerére, és ellenállásra gondolsz, akkor amit mondasz az egy ostobaság (rajzot mellékeltem).
Annak a trimmernek az a dolga, hogy a 36-os lábon PONTOSAN 100mv-ot állítson be, azaz a felét a mérendő 200mV-nak. Ha 1,5k-ra cseréled a 22k-t akkor azt nem tudom beállítani.

Egy ilyen "modul", a beállítás után már semmilyen piszkálást nem igényel. Neki csak annyi dolga van, hogy kijelezze a bemenetére jutott feszültséget 200mV-ig. Aztán, hogy ezt a bemeneti feszültséget mi honnan adjuk neki, attól függ, hogy áramot, feszültséget, hőfokot, vagy bármi mást fog kijelezni.

Gery! ne hagyd magad szédíteni.
Alkotó