Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
A hibát D12 LED okozta.
Már a legelején megmértem Digi-multival, és akkor is, most is hibátlannak mérem diódaként. Viszont ha áramot is szeretnék átvinni rajta, akkor már szakadás. És itt csupán akkora áramról van szó, ami egy analóg műszeren folyik (jelen esetben éppen 3mA). A Ledet kicseréltem! De micsoda erőfeszítés kellett hozzá, azt elképzelni sem tudjátok. Akkoriban még eszembe sem jutott, hogy esetleg szervizelni is kell egy készüléket, vagy ha mégis, akkor maximum a végtranyók cserélhetőségéig jutottam el. Minden hibátlan ismét! Köszönöm a segítséget!
Szia!
Mondtam én, hogy a tranzisztoroknál van a probléma.
Valaki meg tudja mondani nekem, hogy miért melegedhet annyira a tápegységemben az R17 és R25?
kapcsrajz Nem tudom, hogy mennyi köze van hozzá, de az Imax potit (P1) nem csavargattam, mivel nem tudom, hogy mi alapján kell beállítani. A két segédtáp közös szekunderről kap 9 VAC-t. A két ellenállás égetően forró. Normális ez vagy vmi baj van? Ezt leszámítva jól működik a táp, de nagy terheléssel még nem próbáltam ki. Előre is köszi.
Mondjuk az R17 (ha a nyers táp 35V) kb. 1 W-ot disszipál. Ezért érthető a melegedés. Inkább 1,5-2 kohm-os ellenállást tennék oda, min 1/2 W-osat. Az R25-nél valószínű, hogy rossz az értéke annak az ellenállásnak amit beleraktál, vagy nyákhiba, mert 1 led előtétellenállása 5V-ról.
Beállítást és teljes leírást meg találsz Attilánál, ahol a kapcsrajz volt.
Hello!
Az R17 melegedhet, az R25 nem igazán. - Az R17 melegedését legfőképpen a bemeneti váltófeszültség nagyságától függ. (nem tudom esetedben ez mekkora) pld.: 24V váltófeszültség esetén a C9 kondiban mérhető feszültség, közel 32V. A Led-ek nyitófeszültségét elhanyagolva, közel ennyi jut az R17 ellenállásra. Így a Led árama (I=U/R) kb. 32mA lesz (ami már kicsit sok is a Led-nek). Az ellenállásra jutó teljesítmény, (P=U*I) 1,24W. Tehát 0,6W-os v. 0,9W-os ellenállás már nem megfelelő. Mérd meg aa C9-en a feszültséget, és magad is kiszámolhatod. - Az R25 esetében az ellenállás, csak a tizedespont Led előtét ellenállása. A tápfeszültség itt csak 5V. Ebből még lejön a tizedespont Led nyitófeszültsége, ami közel 1,5V. Így az ellenállásra 3,5V jut. 1kohm esetén, ez csak 3,5mA áramot jelent, teljesítményre, pedig 12mW-ot. Ez oly csekély, hogy nem is érezhető. Tehát, vagy elnézted, vagy az ellenállás nem 1kohm. Viszont akkor a tizedespont szépen világítana. A P1 beállítása a maximális áramkorlát értékének beállítására való. Alapvetően a P2-re jutó feszültséget állítja be. Ha a táp maximális kimenőáramának értékét megszorzod az R1 Shunt ellenállás értékével, akkor megkapod az ellenálláson eső feszültséget a maximális kimenő áram esetén. Ugyan ennek a feszültségnek kell esni a P2 potméteren. pld. Ha a táp max. kimenőárama 3A és az R1 valóban 0,15ohm, akkor az R1-en 0,45V feszültség fog esni, a maximális áramnál. Ezt a feszültséget kell beállítani a P2 1A és 1E pontja (tehát a két vége) között. A P2 potin, így 0,45mA ára folyik, és ugyan ez az áram halad át, a P1 és R8 ellenálláson. Ha a VR1 stabilizátoron a referencia feszültség 6,25V, akkor az R8-P1 tagra, 6,25-0,45=5,8V jut. A kettő eszköz együttes ellenállása, (R=U/I) 5,8V/0,45mA=12,9kohm. Ebből levonva a fix R8 értékét a P1-re 8,2kohm jut. Természetesen be lehet állítani az áramkorlátot műterheléssel, vagy rövidzárral is. De a rövidzár kockázata sokkal nagyobb, ha esetleg valami nem működik a tápban. Így inkább használjunk 2db. 100W/24V-os izzót párhuzamosan, műterhelésnek. A táp kimenő feszültségét 24V-ra állítva, rátesszük a műterhelést. A P2 poti maximális állása mellett, P1-el beállítjuk a táp maximális kimenőáramát. (A feszültség esetleg kisebb lesz mint 24V, de ezzel nem foglalkozunk, pont az áramszabályzó szabályozta azt le.) üdv! proli007
Köszi a részletező válaszokat!
Kicserélem R17-et. Lehet, hogy az melegítette nagyon a környezetét és ezért éreztem melegnek a szomszédos ellenállást is.
Szia !
Úgy döntöttem, hogy ezt a labortápot építem meg. Az ELSŐ kérdésem az lenne(biztos lesz még több is..... ) hogy a műv. erősítők TL 071-el, vagy LM 358-al kiválthatóak-e ? (azokból van a "fiókban"...) OFF: Bocs de nem akarok ezért privit írni: ebben tudsz-e nekem segíteni:Rajz KÖSZÖNÖM !
Melyik labortápot? (nixicsöves frekimérőre hivatkozol!)
Félreérthető voltam, BOCSÁNATOT kérek !
proli007 EBBEN a hozzászólásában közölt tápját szeretném megépíteni. Az OFF része egy másik téma, csak arra kértem, hogy frekimérő rajza ügyében tud-e segíteni.... SORRY, majd jobban figyelek legközelebb !
Hello, szerintem nincs miért bocsánatot kérned, nem csináltál semmi rosszat.
A tápot amit meg akarsz építeni én is megépítettem már, bátran ajánlom, nagyon jó stabil kis táp, kimenő fesz nem mászkál el, kimeneti zavart én nem nagyon tudtam mérni rajta. Ha jól meghűtöd még a rövidzárat is elfűti, szerintem jól használható stabil kis táp.
Ok ! Köszönöm !
...és Neked is Doncso !
Sziasztok! Az a kérdésem, hogy ennél a labortápnál a 3A-es tekercs-nek mekkora az induktivitása??
http://www.hestore.hu/kat_65.html?parA[]=3&esf[]=toroid 22, 100, vagy 150 uH-os?
Ha ez a kapcsolás tetszik, akkor ezt építsd meg!
De ha még nyitott a kérdés, akkor jóval szélesebb tartományban szabályozható, és rendkívül stabil tápot én is tudok neked ajánlani. Ráadásul nem is bonyolultabb semmivel. Több helyen is olvashatsz itt róla. A rajz 1994/11-12 RT újságban megjelent kicsit átalakítva, a nyákot meg én követtem el. pl. itt megnézheted Ha esetleg ez is megtetszik, akkor szólj, mert már van egy mósosított nyák, amin a védődiódák is helyet kaptak.
Köszi, megfontoladnó. Bár elsősorban a meglévő alkatrészeimet akarom először "hasznosítani" hogy csak minimális dolgot kelljen venni. Igaz, hogy van 2N3055-öm is, de elsősorban P tip. nagyáramú tranyóim vannak (BD 250) és van jó pár FET is (bontott szünetmentesből) .....Netán ez a rajz is esetleg átalakítható PNP tranyóra ?
Persze, sok szempont van, és okosan kell dönteni. Csak azért ajánlottam ezt is, mert minden várakozást túlteljesít.
Sziasztok! Segítene valaki dvm alapkijelző fesz/áram kapcsoló + ellenállás bekötésben. Valahol láttam itt rajzot de nem találom. Egy táphoz kellene! Köszi.
Kaptam egy bontásra való nyákot, van rajta egy kupac triak. És támadt egy ötletem előszabályozásra: mi lenne ha egy mikrokontroller a nullátmenetet figyelve mindig csak akkor kapcsolná rá a triakkal az egyenirányított 100Hz hullámokat a puffer kondira, mikor a szinusz hullám megfelelő feszültségű. Így a soros áteresztőnek kevesebbet kellene elfűteni, mivel a puffer kondink max feszültségét tudjuk szabályozni.
Lesz is zaja éktelen nagy.
Egyébként vannak ilyen tirisztoros előszabályzású gyári tápok, de éppen a zaj miatt nem terjedtek el.
Nem CSAK labortápos téma, de most találkoztam a problémával, és elsőre jól bele is futottam a csávába.
Két labortápegységet építek egy dobozba, és mindkettőnek külön trafója van. Ezeket kellett valahogy rögzíteni, méghozzá lehetőleg kis helyre, de mégis kellően stabilan. Ezekből a trafókból kb. 5kg 1db, tehát a 2 már egy tizes. Nem szinezem a történetet, 1-es verzió totál kudarc, a 2-es verzió remek stabilitást eredményezett.
Hát azt gondoltam, de mire lehetne még másra elhasználni 200V/2A -es triakokat.
Alkotó: mi az hogy totál kudarc ? Meg hogyhogy a másik meg stabil ?
Szerintem arra gondolt, hogy az iszonyatos tömeget az első felfogatás nem igazán tudta rögzíteni, míg a második képen lévő rögzítési mód stabil.
Pontosan így van!
És ami nem látszik a képeken, a trafókat nem szorítottam bikából össze, mert azt ugye nem tűrik el. Van bennük egy tájoló henger, ami csak egy kicsit lötyög a "belső furatban" és ez tájolja ez egész szerkezetet közel központosan tudja tartani.
Én is gondolkoztam valami ilyesmi elhelyezésen anno amikor a dupla tápomat építettem, de végül is benyomtam őket a táp panel alá, igaz épphogy befértek, de végül is jó helyen vannak ott is.
Hát biztos én vagyok helikopter, de nem értem. Ha az első rögzítésnél is van tájolóhenger belül, akkor az mért nem jó ?!
Hát, de a második se kazánlemez. Azt hittem hogy abban van valami okosság hogy a tengelynél van-e függesztve, vagy a szélén felhegesztve. De szerintem mind1, ha belül ugyanolyan.
Az elsővel az volta gond, hogy egyszer simán el tudtak fordulni a trafók, másodszor pedig a csavarnál való megtámasztás nem adott kellő stabilitást, libegett egy kicsit. Maga a tartólemez elég erős volt, hiszen vastag rozsdamenetes lemez, ráadásul a széleit felhajtottam merevítésként, de a két M6-os anya közé hiába húztam be őket, nem volt merev.
A 2-es verzió, magához a toroidrögzítő tárcsához hegesztett "tartólábakat" jelent, amit egyszerű kivitelezeni (főleg ha rendelkezésre áll valamilyen hegesztő eszköz), és tökéletesen stabil. |
Bejelentkezés
Hirdetés |