Köszönöm.

Ez felel meg a mai C 16-nak. Úgy hívták őt, hogy fokozatos kismegszakító.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy a FI-relét hogy szabad bekötni. Felülről táplálni és alulról a fogyasztó felé,vagy fordítva is lehet?

Szerintem ugyanúgy kellene, mint egy kismegszakítót, vagyis alulról jön bele az utcáról és felül megy a lakásba. De ha nincs jelölve, akkor egyébként mindegy.

A kismegszakítót tudom hogy mid egy melyik irányból van bekötve. Úgy emlékszek hogy találkoztam már olyan FI-relével amelyiken a nulla bekötésein jelölve volt az irány egy kis nyíllal ,mégpedig úgy hogy felül be táp,alul fogyasztó. De a többinél jelölést nem volt.

A kismegszakítót is mindegy, melyik irányból köti be az ember, mert működés szempontjából elhanyagolható. Mégis mindig az álló érintkezőbe köttetik a betáplálás, biztonsági okok miatt. Az FI álló érintkezői itt is felülről vannak, tehát illően oda kell kötni a betápot. A feltüntetett kapcsolási rajzok nem véletlenül vannak feltüntetve, megkönnyítve ezzel a szakik dolgát.
VIM

Köszönöm szépen a választ,így már világos!
"Mégis mindig az álló érintkezőbe köttetik a betáplálás, biztonsági okok miatt."
Mik ezek a biztonsági okok?

Régi kapcsolók esetén egyértelműen a mozgóalkatrészek, nem maradhattak feszültség alatt a kikapcsoláskor, lásd késes szakaszolók, de a mai kapcsoló szerkezetek mind két kivezetése, állóérintkező, csak a középtestrész mozog, itt a számozás alapján ajánlott a bekötés. Említhetném ég a nehezen hozzáférhetőséget is, de ha jelölöd és burkolod a betáplálási oldalt engedélyezett a bekötés, kivéve, ha a gyártó által meghatározott módon kell elhelyezni, bekötni.

Köszönöm a választ! Esetleg tudtok egy korrekt táblázatot vagy számítást amivel meghatározható egy kábel keresztmetszete hossz és áram alapján egy és három fázis esetén,földbe és kábeltálcába fektetve?

Kismegszakitó, ÉV relé felső sarka a betáp alsó az elmenő. Áramszolgáltatónál pont forditva.

Az ívkioldás miatt volt régi berendezéseknél jelentősége még a bekötés irányának. A mai készülékek olyan érintkezőkkel rendelkeznek, hogy nem jellemző a beégés ív hatására.

A BK és a BS kismegszakító volt felső bekötésű, meg is volt nyilazva. A mai kismegszakítók ajánlott bekötési oldala az alsó. Több típusnál a felső érintkezőre nem is lehet bekötni a fésüs fázissint.

Ez jó lesz?

Nem! Ez 16A lomha.

A FI vagy ÉV relét úgy kell bekötni, hogy a próbagomb táplálását az ÉV relé lekapcsolja. Ezért aztán a reléken mindig feltüntetik a bekötési irányt. Magát a védelmet nem befolyásolja a bekötés, de biztonsági okokból a fentiek szerint kell eljárni.

Köszi!

Heló!
Tudna valaki segíteni, hogy lehe 230V-ból 400V-ot egy mágnekapcsolóhoz kellene?

Nem lehet mágneskapcsoló tekercsét cserélni?

Egy 230/400V-os transzformátorral.

kondival nem lehetne éltolni a feszüldséget?

Kilehet veni a tekercset.

Ha ki lehet venni a tekercset, akkor vedd ki és cseréld ki 230 V-ra. Nem kell itt bonyolítani a dolgokat. Még egy kondi is drágább, mint egy tekercs.

Megméred a 230V os tekercs ellenállását,majd áttekered a 400V osat ugyanolyanra.
Furóval gyorsan megy,0,12mm.huzalból kb.6-8dkg.Mindig olcsóbb mint 1 másikat venni.

Van egy kérdésem!
Adott egy 5*1,5-es MBCU,amelyen fázisonként 10Amper folyik. A fogyasztók mind 230Voltosak és fázisonként szépen el vannak osztva. A nullán mekkora áram folyik? 30Amper? Lakatfogóval nem mérhető áram a nullán. 1,5-est 10 Amperral szabad terhelni,de akkor a nullán 30 folyik,az már túlterheli nem? Lehet hogy a kérdés nagyon amatőr,de ezt én nem értem!

Szerencsére nem. A fázisokon az áramok nem egy időben folynak ki-be, így az eredőjük éppen zérus, ha a terhelés szimmetrikus. Ez (nem) folyik a nullán, ezért nem mér a lakatfogó semmit.
Teljesen szimmetrikus terhelés esetén a nullavezetőt - elvileg - ki is lehet hagyni (motorokhoz nem is szokták odavinni a nullát).
Hová lesz a nulla árama? Egyszerű, a fázisok közül mindig lesz, amin a fogyasztó felé áramlanak a töltéshordozók, és lesz olyan, amelyiken visszafelé. Így az áramok a nulla helyett ezeken folyik vissza.
Nagyobb feszültségű rendszerek nem is használnak 4. (nulla) vezetőt.

Háromfázisú rendszerben a nullán a fázisokra kapcsolt fogyasztók áramának vektoros eredője folyik. Ha ennek a kábelnek a végére mindegyik fázis és a nulla közé kötnél három darab 100-as égőt, akkor a nullavezetéken nemis folyna egyáltalán áram, akár el is lehetne hagyni. Háromfázisú villanymotornál, mivel az garantáltan egyforma terhelés minden fázison (szimmetrikus terhelés), el is hagyják a nullavezetőt. Ha bekötsz egyik 100-as helyett egy 60W-os izzót, akkor kb. a hiányzó 40W-nak megfelelő áram fog a nullán folyni (most nem számoltam pontosan utána, de kb. ez a helyzet). Általános fogyasztóknál tehát a nullán sosem folyik nagyobb áram, mint a fázisvezetőkön, szélsőséges esetben is csak esetleg akkora, amekkora a legnagyobb áramú fázisvezetéken folyik (akkor, ha csak egy fázis van terhelve, a másik kettőre nincs semmi kötve). Nemlineáris fogyasztókkal (pl. PFC nélküli számítógéptápok) lehet úgy terhelni a kábel végét, hogy a nullavezetéken valóban a három fázis áramának összege folyjon. Már gyulladt ki emiatt épület, de ugye ott nem 1-2 számítógép volt rákötve, hanem egész iroda vagy irodák, tehát otthonra nem kell ezzel számolni.

Ez szép volt. 5-ös. Leülthetsz.

Ez nem teljesen így van. Aszimmetrikus terhelésnél sem szükséges a nulla vagy 4. vezető. A követelmény csupán annyi, hogy a terhelés mindig vonali feszültségű legyen. Két vagy három fázisvezető közé kapcsolva. Amennyiben fázisfeszültségre is szükség van (400/230V) nem hagyható el a negyedik vezető.

Cornel ezt kérdezte. Szerintem ne keverjük meg.
[/OFF] Elég a 4-es osztályzat is.

Nagyon köszönöm mindenkinek!!!