Sziasztok!
Átolvastam ezt a topicot, és bizony most a végén derült csak ki, mennyire jó dolgokat dobáltam el rendre az elmúlt évek során. Ilyen Nixie csövekkel (Z560M), még TTL szintű órákat magam is jónéhány darabot készítettem, és most legutóbb a kezembe került lepusztulva egyik ilyen korabeli művem, amit helyhiány miatt szintén… Most vehetek jó drágán hat darabot, mert ezt az órát nagyon szeretném megépíteni én is. Csak gratulálni tudok a fejlesztőknek, ez a mostani projekt már valóban egyre izgalmasabb lesz.

Igen cirillel volt eleve kiírva, nem volt latinra átírva úgy találtam meg.

Update: Közben Ezt találtam ebayen. elnézést hogy így beszurtam!

Még 8 nap van hátra az aukcióból és már négyen ugrottak rá :yes: Igaz még mindíg csak 5 dolcsinál tart...

[OFF]Szerintem ilyeneket fölösleges itt kitenni, mert aki aktívan ebay-ezik a tudja hogy szinte mindenki az utolsó másodpercekben licitál, ha már sok érdeklődő volt. Itt inkbb az az érdekes, hogy el tudod-e találni azt a magasabb árat, amit még senki nem védett le, és akkor 1 euróval többért te viszed a cuccot.

Sziasztok!
Első próba 74141-el. 10 darab mpsa42-vel ment eddig, ami miatt (vagy nem tudom miért) látszott olyan szám is aminek nem kellett volna. Derengős volt a cső. A próbakor a BCD kódok kicsit összekeveredtek, de utána jó lett és persze a derengés is megszűnt Már csak át kell tervezni ezt a panelt ic-s változatra.

Szia!

A panel áttervezése előtt nézd át a programot - ott is lehet a probléma. Menni kell a tranzisztorokkal is.

10 tranzisztor vezérlése nem megy 8 biten, a kiválasztást két (több) menetben írja a program. (A BCD csak 4 bit - azt egyszerre lehet írni.) A 10 bit kiírása alatt az anódfeszültség ne legyen bekapcsolva. Sőt azt javaslom, hogy az anódfeszültség kikapcsolása után várj, végezd el a katódok kiválasztását, várj, aztán kapcsold be az anódfeszültséget.

Szia!

Minden úgy ment ahogy mondod, lehet a tranyák nem zártak rendesen. 74141-el viszont nincs az a probléma.

Szia!

Egy rajz részlet sokat segítene. Van a tranzisztoroknál ellenállás a tranzisztorok B és E kivezetése között? Hogyan kapcsolod ki őket. Alacsony szintet kapcsolsz a bázisellenállásra? Mekkora a bázisellenállás? A kollektor és a bázis egymás mellett van - nincs köztük felületi átvezetés? Mérd meg egy nem vezérelt tranzisztor a bázisán a feszültséget.

SZia!

Ez a kapcsirajza. Hétfőn tudom csak megmérni.

Ma végre belekerült a saját dobozába a szerkezet , így is megy továbbra is szépen . Még a gumi tappancsokat felejtettem el az aljára,
bent felejtettem a cégnél ,pegig vágtam szép karikákat .
Végül bele került a foto ellenállás is utólag a dobozra fúrtam egy 8-as furatot a hátsó lemezre .
a képek kicsit furák a fény végett el kellett forditani a gépet
A jövőhéten indul a Z568M , de még mindig csak gondolat a dobozolás ?

Fúúúú, ez szép lett! :kalap:

Szép lett, modern minimalista, kubista felfogásban!

Köszi , lehetne szebb is de jó ez így nekem .
Ami a stilust illeti azt a Barnától lestem el ez a minimalista nekem is bejön , de lehet még teszek az oldalára fa borítást ?
Sajnos az INOX -ot nehéz megfelő fény nélkül fotozni ezért olyan nyomottnak tünik a képen , mintha a csövek nem középen lennének a furatban , pedig ott vanak !

Hűűű nagyon szép! Gartula! Én még gondolkodom milyen doboza legyen.

A 2 oldali fa betét nagyon feldobná. Bár, nekem így is nagyon tettszik!

Szia!

A tranzisztokoknak nincs lezáró ellenállása a bázis és az emitter között, valamint a bázis ellenállás is elég magas értékű. Így már 18 uA szivárgó áram a kollektor és a bázis közötti kb. 1 - 1.2 mm szigetelésen ki tudja nyitni a tranzisztort. Azon az 1 - 1.2 mm -en az egész anódfeszültség megjelenik...

Ha a bázis - emitter közé tennél 10k -t, akkor 100uA, ha a pic felé 10 k bázisellenállást tennél és a bázis - emitter közé is tennél 10k -t, akkor már csak 120uA tudná kinyitni. Ha még így is derengne, az ellenállásokat lehet tovább csökkenteni. 4k7 - 250uA...

Ekkora feszültségű áramkörökben nagyobb távolságot kellene hagyni a nyákon - még akkor is, ha az alkatrészek lábait emiatt hajlítgatni kell. A nyák idővel porosodik, szennyeződik, az áramok meg csak nőni fognak...

Megnéztem a kapcsolási rajzot, tényleg nagyon fullos. Azt szeretném kérdezni, hogy miért nem sima trafót használunk a tápellátásra? Fleta Mester szerintem megtekerné nekünk. Sokkal kevesebb gond lenne egy trafóval, mint a kapcsolóüzemű táppal. Kevesebb hibalehetőség lenne, és nem zavarná a DCF vételt, mint a kapcsolóüzemű, amelyik nincs jól megépítve, vagy jól leárnyékolva.

A másik kérdésem, vagy kérésem az volna, hogy szeretném, ha az óra akkuról is működhetne. Ekkor nem fontos, hogy a kijelző rész menjen, elég ha csak a kontroller, és a DCF szinkron működne. Ez áramkimaradás esetén, vagy egyszerűen csak kihúzzuk az órát a konnektorból, akkor nagy segítség lenne, mert nem kéne újra beállítani az órát. A családunk órájának is egy nagy hibája ez, ha kikapom a konnektorból a dugót, akkor elfelejti az időt, és tekergethetem a yaxley-t mint majom a zsebórát.

Egyébként a DCF vevőt hová képzeltétek el? Berakjuk az óra dobozába, vagy berakjuk az antennát egy kis dobozba, és egy deróton fog jönni a a DCF szinkron?

Apropó Ti milyen progival szoktatok nyákot tervezni? Nekem az Electronics Workbench 8-as van meg. Ezt nem nagyon ismerem még, a PADS5-öt használtam az előző melóhelyemen.

Az elemes módosítást megcsinálom, Hp41c legutóbbi javaslatait már átrajzoltam.
Talán azért maradtunk a kapcsolóüzemű tápnál, mert: kicsi, olcsó, könnyen állítható a kimenőfeszültség nagysága elég széles tartományban. De akár meggyőzhető vagyok a trafós változatról is.

Én speciel Eagle-t használok kapcsolási-rajz és nyákterv készítésre, az EWB-ből csak a Multisim-et használom néha szimulációra.

SZia!
Oké köszi a segitséget! Ezeket mind kicserélem hátha ok lesz.

OK köszi, az jó lenne. Az akksis üzemmel kapcsolatban még eszembe jutott a step-up konverter használata is, (amiről beszéltünk a napokban MrBrown kollégával) ez azért is jó volna, mert ha merül az akku, ez a DC-DC konverter feltornázza a tápfeszt mindíg 5V-ra. Az jutott eszembe, hogy a tápegység is lehetne moduláris. Aki akarná, megépíthetné trafós változatban, és kapcsitáppal is. Úgyis fém dobozzal kellene árnyékolni a kapcsoló üzeműt is. Az oszcillátornak használhatjuk a DS32kHz-et? Ez egy szuper oszcillátor, Barna is használta már az egyik órájában. Nagyon pontos frekit ad. Ez is lehetne egységes.

Szerintem egy DS1307 (esetleg DS1340) jobb választás lenne, mert abban még naptár is van. Talán még kisebb helyet is foglal el, elemmel együtt. Nem kéne szöszmötölni a freki leosztással a napok és órák számításával, etc...

Szia!

Sok-sok kérdés egyszerre:
- A panelon ott van a kapcsolós táp - nem biztos, hogy azt kell használni. Aki trafóról szeretné, az megoldhatja egy két szekunder tekercses trafóval, vagy két trafóval is... A kapcsolós egyszerűbben állítható a különböző csövekhez.
- Az akkumulátor nem annyira fontos, ha van DCF illetve távirányító. Az a baj az akkumulátoros táplálásnál, hogy a kimenetekre kapcsolódó eszközök (74141) belső védő diódáin nagy áram fog folyni a pic kimeneteiről. (A tranzisztoros változatban ez a jelenség nincs.)
- DCF antenna: Ahogy már írtam kb. 2m -re kell legyen minden fém és elektromos berendezéstől. Egy kis műanyag dobozt ajánlanék neki, amit az órával egy háromeres árnyékolt kábel vagy UTP (sodrott érpár) kábel köt össze.

Visszatérve az áramkimaradás kérdésére:
Lebeszéltetek a bonyolultabb óráról, de nem adtam fel. Az eddigi óráimban a problémát egy elemről táplált RTC áramkörrel oldottam meg. Ez számolja az időt, amikor nincs tápfeszültség. Ha megjön a táp, a pic kiolvassa belőle az időt és jár tovább az óra, minha semmi sem történt volna. Olyan RTC -t választottam, amiben 240 byte CMOS RAM is van. Bőven belefért 40 ébresztési időpont leírása (a hét mely napján, hány órakor, hány perckor és az hogy mi történjen), valamint a fontos beállítási adatok. Az RTC I2C buszon kapcsolódott a pic-hez. Ennyi adat beállításához már nem menürendszert írtam, hanem egy PC-n futó programot, ami az órával soros vonalon (pl. COM1: -en) kapcsolódik. El lehet végezni vele a beállításokat, lemezre lehet menteni, vissza lehet olvasni onnan stb. A beállítás végeztével a kapcsolat bontható - az óra jár egymagában. Mondjuk hétfőtől péntekig 6:00 kor 4 csipogással és a rádió 10 percig történő bekapcsolásával ébreszt, szombaton csak 7:30-kor 2 csipog, vasárnap nem ébreszt. Mindezt gombnyomogatás nélkül.
Az eddig feltett programok csak hirtelenjében készültek az azonnali igények kielégítésére.

A DS32KHz-et lehet hozzá használni! Az adatlapban a Fig.6 címszó alatt van a bekötési rajz. És már naptárunk is van!

Szia!

- Táppal kapcsolatban: Persze én is így értettem, hogy vagy trafó, vagy kapcsolós táp. Abban viszont igazad van, hogy az áramkörünk univerzális lesz, és a kapcsolós táp jobban állítható a különböző csövekhez. Csak modulárisan jobb volna kialakítani a két tápegységet. A kapcsolósat úgyis fém dobozkába kellene tenni amely leárnyékolja, tehát nem feltétlenül kellene rátenni az óra paneljára. Akkor aztán lehetne választani a kétféle táp közül ki melyiket szeretné.
- Az akksis üzemmel kapcsolatban: Én is valami ilyesmire gondoltam, hogy nem kell működjön a kijelző, csak egy valami ami számolja tovább az időt, és elmenti a beállításokat, jelen esetben az RTC amit kitaláltál.
- A DCF vétel mennyire tud stabil lenni? Állandóan működik, vagy csak időnként szinkronizál?

A program amit írtál a PC-n történő beállításokkal nagyon tetszik. Ne is add fel a bonyolultabb órát, szuper lesz!

Vagy éppen RS5C372, ez olcsóbb is.

Szia!

- DCF: Állandóan megy... Viharos időben nehezen szinkronizál - van, amikor nem sikerül órákig-, nyugodt időszakvan óránként 58 - 60 szinkron is összejön...
- Akkumulátoros üzem: Le kellene választani a 74141 bemeneteit. Ebben az esetben 24 darabot - bonyolult, nem érdemes megcsinálni. A DCF és a távirányító megoldja.
- Távirányító: év, hónap, nap, óra, perc, másodperc előre/hátra léptethető. A hét napját a program kiszámolja. A számítás, a kijelző korlátozása miatt, csak 2000 - 2100 között megy majd, de addigra a nixie-k is tönkremennek... A Propeller óra topikba feltöltöttem a cikkében megtalálható távirányító továbbfejlesztett verzióját, amivel 16 különböző berendezés is kezelhető (és 64 féle parancskód küldhető).
- Soros kapcsolat: Sok féle beállítást tesz lehetőve - szinte "beleláthatunk" a berendezésbe. A működéshez nem kell állandó kapcsolat.

Az akkumlátoros üzem szerintem is felesleges, ha véletlenül pont nem tud áramszünet után szinkronizálni, max be lehet állítani. Ez az infrás távirányítás nagyon izgalmas, kíváncsi vagyok, vajon van-e olyan TV (stb.) távirányító, amelyikről alapban megy. A kapcsolási rajz meg már így is nagyszerű, abszolút modul rendszerű nyákokat lehet belőle tervezni. Legalábbis az enyém biztos ilyen lesz, mert egyes részek már rég adottak, és teljesen felesleges újra gyártani. Pl. az enyém tápja trafós és a kijelzőpanelen vannak a nixie-k vezérlő IC-i.

Csak megerősíteni tudom Hp41C fejlesztési koncepcióit. Az RTC, az nagyon jól bevált a propeller órákban és a Wand órákban is. Már nem is érdemes anélkül építeni komolyabb időmérő eszközt. Ebben ott a naptár is, (PCF8583), és még jónéhány lehetőség, amit itt is jól fel lehet használni. Ráadásul, a PIC-hez ezek már kidolgozott jól működő programrészek, (Hp41C), nem kell újra kitalálni azokat. A távirányítási lehetőség, (univerzális is programozható a Philips RC5 szabványra, pl. URC22B), a PC-soros kapcsolat is mind már ”élő”, használható alkalmazások lettek a fentebb említett órákban.

Igen az RTC jó megoldás mert nem csak az időt számolja áramszünet esetén hanem rendelkezik memóriával is mibe a felhasználói beállítások elmenthetők..Nem lsz tőle bonyolultabb az áramkör nem kell félni tőle

Szia! Egy univerzális vagy Philips távirányító megteszi majd hozzá kell írni a key asm-et. Nézegesd meg a propelleres topicban.