Köszönöm a fordítást! Már épp neki akartam látni...

A frekiméréshez még annyit, hogy ha nem vadgerjedés van, hanem szép szinuszos, akkor rádión is be lehet fogni, vagy egy CB-n, ha oda akar valaki méretezni. Ugyanakkor ki is lehet számoltatni a menetszámokat, vannak rá klassz honlapok...

Én most gondolkodom, hogy egy reprádiót (118-136MHz) csinálnék belőle... Ha lesz elég időm és energiám. Majd beszámolok róla...

Rezgőkörnek ezt tervezem hozzá!

Na ettől megvidámodott a mikrohullámos lelkem

Messze van ez még attól...

Én személy szerint nemigazán kedvelem az ilyen visszacsatolt vevőket, annak ellenére nem, hogy elég általánosan használják még professzionális áramkörökben is. Nevezetesen az instabilitása miatt. Ha nincs rendesen stabilan megépítve, vagy nemelég érzékeny, vagy gerjed (és zavart sugároz). Ez még nem túl nagy probléma az általános felhasználási területén, távirányítók, játékvezérlők, SRD eszközök, mert legfeljebb egymást zavarják, az amúgy sem túl érzékeny nem túl szelektív vevőiket. Ezen tulajdonságaikra tekintettel, nem tartom jó ötletnek, hogy egy audion vevővel bemerészkedjünk a repúlős sávba.
A linkeden szereplő üregrezonátoros rezgéskeltőt nem lesz egyszerű megépíteni a repsávra a méretei miatt. Ha meg csökkenteni szeretnéd a méreteket, akkor speciális anyagokat, kerámiát, ferritet kellene használni dielektrikumnak, vagy helikális szűrőt kellene csinálnod, aminek pedig a mechanikai konstrukciója nem egyszerű.

Kösz a linket. Lehet, hogy előbb bipoláris tranzisztorral felépített audionnal próbálkoznek... FET-es még nagy csont nekem. :lama:

Köszi a hozzászólást! Lehet, igazad van, de Harry oldalán nem említ extra anyagokat és méreteket. De építettem már koax-kábellel is ilyen rezonátort. Elég stabil volt, ha előre rögzítettem a meneteket és H155-öt használtam.

Nem gondolnám, hogy direktben antennára tenném az audiont, hanem egy előerősítőt tennék mondjuk BF199-el (bár tudom, sokan a FET-et favorizálják, de az én tapasztalatom nem egészen az). Az audionok stabilitásának kulcsa a következő:

1. fémdoboz
2. stabilizált táp
3. ferritgyűrű esetén ha nem litzét használsz, a megtekert tekercset forró vízben kell főzni pár percet. Ez egy nagyságrendet jelent a stabilitásban.
4. a meneteket viasszal rögzíteni kell.
5. hangfrekis leválasztó fokozat kell FET-tel
6. kis áramfelvételt beállítani az audionnak (200uA)

A szelektívitásról csak annyit, hogy a szupreg audionnak rossz a szelektívitása. Ennek eléggé jó.

A másik pedig, hogy a repsávban AM-et használnak, ahol nem kell begerjeszteni a vevőt, így az nem is sugározhat!

Minden mikrohullámos ami összemérhető a hullámhosszal

Tán a koax kábel az egyetlen, amit lehet használni ilyen "alacsony" frekvenciákon. Legnagyobb előnye, hogy fel lehet tekerni, és ha nem kisveszteségűt használsz, még a rövidülési tényezője is nagyobb.
Én is jobban szeretem a tranzisztort bemeneti fokozatokban a könnyebb zajillesztés miatt, bár az újabb fet találmányok sem rosszak.
Ismerem az audion titkait, ezzel együtt nem kedvelem, egyszerűsége ellenére sem. Én még nem találkoztam olyan audionnal ami nem sugárzott volna, de az is igaz, hogy bemenő fokozattal javítani lehet, meg az érzékenységen is.
De a repsávban pedig meglehetősen fontos a csatorna szelektivitás, amin csak egy jól megépített, rendes szupervevő segít. (egyébként a szupervevő is sugároz, de jóval alacsonyabb szinten) A vevő zavarsugárzása pedig a kommunikációs sávokban, így a repsávban kardinális kérdés, az igen érzékeny vevők, és a nagy antennamagasságok miatt.

Akkor ha úszom a Balcsiban én is az vagyok?

Ha a Balcsiban mikrohullámok vannak, akkor igen
Az elosztottparaméteres világ, és a diszkrét elemes világ határa hellyel-közzel 300 MHz körül van, (a rádiótechnikában) persze a határ nem éles, hanem folyamatos. A mikrohullámú technikát általában 150 MHz felett szokás, lehet használni egyre kényelmesebben, míg a diszkrét elemekkel el lehet boldogulni kb 1 GHz -ig.
Az persze nagyon nem baj, ha az embernek van "mikrohullámos" világnézete

Természetesen igazad van, egy szuper sokkal jobb az audionnál...

Mint említettem, am vételnél az audion nem sugároz!!!

A repsávban nem beszélnek állandóan minden csatornán. Így az esetleges gyengébb szelektívitás (amit kétlek egy jól megépített audion esetében) nem okozhat elviselhetetlen problémát. A stabilitás azon a frekin már annál inkább. A másik gond az átfogandó nagy frekitartomány, ami szerintem egy menetben nem is megy majd, csak csatornaváltással... De majd meglátjuk, ha kipróbáltam...

Azért javaslom, hogy hallgatózzál egy kicsit Ferihegy környékén egy érzékeny vevővel, meg fogsz lepődni.
Miért is nem sugároz, És miért csak AM ben nem?
Tudtommal a modulációs mód tökmindegy, semmi köze az audion működéséhez. Az audion azért érzékeny, mert vissza van csatolva gerjedés határig, és úgy működik, mint egy egyfokozatú szupervevő, ahol a KF frekvenciája 0 Hz. Ezért is hívják szupreg nek. (szuperregeneratív) vagy nem egyről beszélünk?
Ezen tulajdonsága miatt lehet használni megfelelő mértékű félrehangolás után SSB, távíró, és még akár FM re is

Igen, egyetértünk.

Sajnos vitába kell bocsátkozzak Veled...

Az a szupervevőt, ahol a kf=0 úgy hívják szinkrodin (direkt konverziós, vagy autodyne az amcsiknál). De az nem tud am-et venni csak cw-t, ssb-t és dsb-t...

Gerjedés akkor van a visszacsatolt audionban, ha a visszacsatolási tényező k>=1. Ha csak sima regenerációt használsz (k<1) akkor az érzékenység és a szelektívitás drasztikusan megnő, mivel a rezgőkör Q-ja sokkal jobb lesz (Q-sokszorozó...). A stabilitás leromlik (pozitív visszacsatolás miatt) és ha k nagyon közelít az 1-hez, gerjedékeny lesz a rádió. Ez szabja meg az érzékenysége határát...

A modulációs mód nagyon nem mindegy. Az egy oldalsávos és cw (morze) adásnál kell gerjeszteni (mert hiányzik a "vivő"), az am-nél a fet munkapontja a görbe könyökére van állítva, és detektorként működik csupán (mert ott van vivő). Ilyenkor a vevő NEM sugároz!!!

A szupreg egészen más. Két változata van. Az egyik (primitív, amit a gagyi távirányítókhoz használnak) egy oszcillátor, ahol a gerjedés visszahat a tranzisztor bázis-kollektor feszültségére (és a kollektor-bázis kapacitásra, mint varikapra) és elhangolgatja az oszcit. Ezért a gerjedés szélessávú lesz, nem szinuszos. Így a teljes visszacsatolás miatt (mert hiszen gerjed), az oszcillátor ez egész sávban, ahol egyébként erősen sugároz is, jeleket is vesz. Eléggé érzékeny vevő, kb. 5-10uV érzékenységgel.
A másik fajta szupregnél (az igazinál) egy fűrészjellel min. 40kHz-el hangolgatják az oszcillátort és így söpörnek végig (mp-ként 40ezerszer) a sávszélességben. Ez utóbbi kissé jobb (stabilabb), de csak kicsit...

Az hagyományos audion, ha nem rezeg nem is keveredhet ki 0 hz benne... Ha éppen berezeg, akkor a vételi frekvencián iszonyú nagy lesz a Q és az érzékenység. Ugyanakkor kikeveredik a hangfreki (mint a szinkrodinnál, ilyenkor már ez szinkrodin is), mert a tranzisztor (vagy FET) bemenete nem lineáris karakterisztikájú! A munkapont (és a lehető legalacsonyabb kollektor /drain áram) helyes beállításával lehet a szupreg módot (vadrezgés) elkerülni. Ilyenkor a vevő ugyanolyan rezgéseket kelt (az antennajelet leszámítva), mint egy rádió belső oszcillátora, így sugároz is. Az előerőlködővel jelentősen csökkenthető ez, meg a nem kívánt kézkapacitás miatti elhangolódás jelensége is...

Jelenleg csak wouxun kg-uvd1-em van, kikódolva, amivel a repsávot csak FM-ben tudom hallgatni, kis ügyeskedéssel a reptér környékén az erősebb adások hallhatók félrehangolással is. Ezért szeretnék egy reprádiót csinálni.

Az audion és szupreg teljesen más.
A linkelt cikk szerintem ebből szempontból kicsit vitatható.
- A visszacsatolt audion akkor zavar ha ha nem jól kezelik.
- A szupreg helyből. Hogy miért használjuk mégis? Olcsó...
Mellesleg a szinkrodin is egyszerű és sugároz

Egyetértünk!

A szinkrodin ha dbm-es (és jól megépített), nem sugároz!

Felidegesedtem, megírtam egy hosszú hozzászólást, elküldtem a semmibe, mert ledobott ez a nyomorult
Tehát röviden. Igazad van, két malomban őröltünk, amit írtál az az egy eset, ami nem sugároz, a többi, többé kevésbé. (bár azt én nem soroltam az audionok közé)
A kézirádiód meg nemannyira a demodulálás módja miatt nem jó, hanem a rendes, tisztességes limitálás miatt, ami minden fázis, és frekvenciamodulált vevőnek sajátja.

Hellotok!
Valaki megépítette már ezt a kapcsolást? Nekem sajnos nem akart megszólalni ezért érdekelnének mindenféle tapasztalatok a vevővel kapcsolatban.

Amikor az egyszerú sem működik.
Már a kérdés felvetése okán is, se vége se hossza a témának. Ha egy hiba jelenséggel kapcsolatban tetted volna fel a kérdést könyebb lenne megválaszolni. A kapcsolási rajz egy kicsit nyakatekert, nehezen áttekinthatő. A vevő részt átrajzoltam.
Mégis néhány gondolat kezdőknek és egy kis "kedv csináló" a mellékletben.

Ami nem tetszik az eredeti rajzon, ill. zavaró: lásdd a mellékletben. pld 1. ránézésre egy átvezető kondi, pedig oda nem az kell. A "G" vezetékének ki kell kerülni a kondit. 2. ez egy fojtó (kb. 120uH-nek kell lennie). 3. inkább illene az L2 helyére. 4. nem illik a "schematic"-ba első ránézésre kapcsolónak tűnt.
Hogyan készítsünk kapcsolási rajzot? Lásdd itt >>>

Bocs a meléklet lemaradt, íme:

Hahó!

A múltkor túl a detektoros topikban elkezdtünk boncolgatni egy érdekes témát. Bővebben: Link Most hétvégén volt időm rá, így kísérletezgettem egy kicsit. Eddig, ha a fejem tetejére álltam, akkor se tudtam mást befogni, mint a helyi vásárhelyi adót! Akkora teljesítménnyel sugározzák, hogy "elnyom" minden mást. A mellékelt kapcsolásban viszont kellemesen csalódtam: előfeszítés nélkül szólt szépen vásárhely, viszont a diódát "meglökve" nyitóirányban egy másfél voltos elemmel sorbakötött 2 megaohmos ellenállással, az éppen jól hallható focimeccs mögött elég kivehetően klasszikus zenét hallottam cincogni! Normálisan közel 10 mV volt mérhető a detektoron, előfeszítéssel úgy a nyolcszorosa. Mindez földelés nélkül! Most azon gondolkodom, hogy ha ezt nagyon finoman tudnám szabályozni, és az antennát is forgatnám a különböző adók irányába, akkor lehetne a vevő érzékenységén egy nagyon keveset javítani. Vagy nem?
(Tudom, hogy ez olyan "Jajj, de jó, feltaláltam a spanyolviaszt!" -osan hangzik, de számomra nagy dolog! )

Szia!

Kezdeti sikereidhez gratulálok a kis vevővel. De javasolnék némi változtatást rajta.

1. Az erősítő tranyó bázis előfeszítő ellenállását potival (1Megohm) lődd be a legjobb értékre, és lemérve az értékét tegyél be helyette fix ellenállást! Ekkor lesz a legérzékenyebb az erőlködő. Könnyen lehet, hogy ekkor már hangerőszabályzó potméter is kellene...

2. A vevő bemenete nem rezonáns, legalábbis nem ott, ahol szeretnéd. A tekerccsel párhuzamosan tegyél be egy forgókondit. Sőt, egy kiszuperált zsebrádióból a ferrit antennát is használhatod, meg a forgó kondit is hozzá. A jelet a tekercs megcsapolásáról szedd majd le a diódához, hogy ne terhelje be nagyon a rezgőkört. A ferritantenna esetén vélhetően külső antenna sem kell majd az első időszakban. Az Interneten bőven találsz hozzá segédletet. A ferritantennás tekercsek gyakran Litze huzalosak (több vékonyka szál vezeték összesodorva), amiknek a forrasztásánál nagyon ügyelni kell, hogy egyetlen egy vékony szál se maradjon beforrasztatlanul!!! Különben pocsék lehet a vétel.

3. a dióda két végét csatoló egy-egy 100nF-os kondit helyettesítheted egy darab 50nF-ossal a dióda (a rajzon) bal végénél...

Sok sikert! Üdv.

Szia qbit!



Nagyon köszönöm! Mindent feltétlenül kipróbálok amit irtál, mert van litzés ferritem. A forgókondi hány pikofarádos legyen? 200-300 pikofarád jó lesz? Csak azért mert a sima detektorosaimmal és saját légmagos tekercseimmel nem értem el sikert forgókondi használatával; talán a tekercs volt rossz.

És még valami: hogyan érted azt, hogy a vevő bemenete nem rezonáns?

Üdv.

Szia!

A vevőd bemenete akkor lenne a venni kívánt állomás frekvenciáján rezonáns, ha a bemenetén az induktívitás és a vele párhuzamos kapacitás alkotta rezgőkör ott rezonálna. A vevőd bemenetén induktívitás van ugyan, de vele párhuzamosan nem a megfelelő kapacitás van, hanem csak a diódakör eredő kapacitása, ami persze nem ott rezonál, ahol szeretnéd. Érdemes lenne áttanulmányoznod az Interneten a rezgököröket, és az alapelvet, ahogyan egy ilyen egyszerű kis vevő különválaszthatná az állomások jeleit egymástól...!

Vevőd bemenete megegyező a detektoros vevőkével, így a számítások az ott tárgyaltak szerint mennének...

Igen, a 200pF-os forgó teljesen megfelelő lehet a hagyományos kiberhelt ferritantenna esetén...

Ha nem értél el megfelelő sikert, az a tekercs miatt lehetett. Itt számolhatod ki a szükséges értékeket!

A rezgőkör rajzán lévő mezőkből kettőt kitöltve megadja a harmadik értéket a Calculate gomb megnyomása.
Itt beadod a venni kívánt frekvenciát és megadod a középre állított forgód kapacitását (tehát ne a 300pF-ot add meg!) és megadja a vételhez szükséges induktívitást. Ezek után Mondjuk itt ki is számolható a szükséges menetszám...

De mint már mondtam, a ferritantennád esetén a zsebrádió gyártója már elvégezte a szükséges számolást, tervezést...

Szerintem fontos lenne az alapelveket megismerned, hogy sikerélményed legyen és gyorsabban haladhass... :yes:

Sziaztok!
Készítettem egy segédletet a tekercsek elkészítéséhez. Lásdd a mellékletben.

Nagyon köszönöm qbit és sz_ferko! Elsősorban a rezgőkörökről kell még olvasnom; aztán megnézem, hogy hogyan viselkedik egy normális gyári litzés ferrit (mondjuk Sokolé) és kellő forgókondi összeállítás. Hátha végre sikerülne hangolnom!

Helosztok.
EF80 ból akarok HF erősítővel kiegészített audiont építeni. Egy EF a nagyfrekis részbe, egy HF erősítőnek. Mennyi legyen az anódfeszültség? 200V körül? Alkalmas egyáltalán az EF hangfrekvenciás célokra? Nem baj ha zajos, csak szóljon a Kossuth.

Az EF 80, egy általános célú szélessávú pentóda. Kb. 60 MHz ig használható, tehát számodra megfelelő lessz. Az audion amúgy sem túl érzékeny, ezért zajproblémád nemigen lessz. Ha középhullámra (Kossuth) készíted, a környezeti zaj, zavar sokkal több, mint amit a cső produkál. A tipikus anód és segédrács feszültsége 250 V. Adabszurdum, még kis 2W -os hangszóró meghajtására is alkalmas, bár a belső ellenállása elég nagy. (650 kohm)

Értem. A kimenő primerének hány ohm osnak kell lennie? Kb. 2k?