Szia!
Milyen kapcsolást építettél meg?

Bővebben: Link kicsit átalakítva ahogy az író javasolta 16v osra

Ha melegszik a dióda, akkor valami nem jó. A Z-dióda kiválasztását és beállítását a leírás szerint csináltad? A diódát a tekercs jó kivezetésére tetted?

nem lehet hogy a freki miatt melegszik?jó kivezetésen van, jó dióda ellenállás minden. de akkor is van ami nem jó csak nem tudom mi kb 700mA a max teljesítménye... amúgy top201 van benne mmondjuk az 1000µF 16v kondi helyet egy 3300µF 16v bent ez lehet baj?

A zener nem melegszik?

nem . röviden

Azt derítsd ki, hogy hová folyik az a 100mA.

led modul fogyasztása 3 led 470ohm ellenállás megnéztem hogy működik e ha terhelem

Terhelés nélkül ezek szerint nem melegszik. De mégis sütősre melegszik, vagy csak simán meleg?

meg oldva az sotky túl sok feszt kapott és nem bírta sec tekercs két vég pontja között 200v van középső szélső között csak 70v és így már alig melegszik. tettem be egy 100v 8A est és minden flottul megy

Magad uram... szól a mondás. Jobb lesz ez mint vártam. Hegeszteni nem mert ez az áramkorlát erősen visszahajló jelleget mutat, ami nekem most még jól is jön. Teljesen mindegy mekkora terhelésnél zárom rövidre (1,2kW körül volt a max. mert nincs nagyobb terhelésem), a zárlati áram nagyon kicsi marad. Ebben lehet valami szerepe az optonak is, de talán azért van mert a DT láb teljesen fel van húzva, nem csak egy rövid kitöltésre. Ilyenkor ki is hagy 2 impulzust és csak minden 3. indul.
Hogy végfok tápnak is jó lesz-e azt nem tudom, mert pl. egy 90V-ra töltött 2200 vagy 3300µF zárlat esetén szerintem eldurrantja a szekunder diódá(ka)t. Vagy nem?

viszont erre kellene nekem valami alul áteresztő hogy ne legyen zajos a kimenet azt hogy tudom meg oldani?frekit nem tudok mondani.

A kondik a diódák után van, ha rövidrezárod annak semmi köze a diódákhoz.

Minden energia a rövidrezáró eszközben disszipálódik.

Ilyen szempontból sokkal jobbak a kapcsitápok minden hálózati tápnál, mert sokkal kisebb a kimeneten a szűrőkondik értéke amivel egyetemben a kimeneten tárolt tölés.
Ha valami probléma történne a táplált elektronikával, nagyobb az esélye hogy túléli, ha kisebb tárolt töltést kell eldisszipálnia.

Igazad van rosszul fogalmaztam. Úgy értettem miközben az egyik dióda vezet. Ezek impulzusban jókora áramot bírnak szerintem nem lesz vele gond, de jobb híján majd kipróbálom ezt is. Amennyire a félhidas méréseimre emlékszem elvileg végfokhoz is elég lesz a szekunderre 1000-1500µF/kW.
Más. Kéne valami szigetelésvizsgáló a trafókhoz, biztos ami biztos. Épített már ilyet valaki? Mit ír a szabvány 500V, 1kV, 2kV?

Valahol olvastam "Hi-Pot test" címszó alatt, hogy 4242VDC egy percig, vagy 3000VAC. Az már biztos jó.
Én is gondoltam ilyenre, pl. a mikrosütő trafó(MOT) szekunderét rákötni egy percig és ha nem gyullad ki, akkor jó. Egyébként eddig én úgy vizsgálom, hogy kb. 600VDC szigetelésvizsgáló.

Jut eszembe a cimopata rezonáns tápegységének leírásában elég jól ki van tárgyalva a trafó, de ez valahogy elmaradt. Nem azért, de Itt ezzel az átfedéssel és szig.szalaggal szerintem kizárt, hogy kapna az a trafó egy HiPot-OK matricát...
... de majd jön katt, akkor leírja mit ír elő az MEEI.

"...mert sokkal kisebb a kimeneten a szűrőkondik értéke amivel egyetemben a kimeneten tárolt tölés."

Igen, ha akkumulátortöltőt csinálsz. Vagy pontosabban, ha a kimenetre tett kondik tudják képezni a fogyasztó változó áramfelvételének középértékét, hogy csak azt lássa maga a táp. De mi is van akkor, ha pl egy végfokot teszel rá és mondjuk az 30 Hz-en megy?

Katt mondanál te is valamit a kérdéseimre mert eddig csak azt kaptam hogy miért nem lesz jó? Nekem úgy tűnik mégis jó lesz.

Hogy pontosan mit ír elő, azt nem tudom, de 8 mm kúszóutat kell tartani. Ez azt jelenti, hogyha pl zománchuzalból van tekerve a primer és a szekunder is, akkor mindkettőt 4 mm-rel beljebb kell elkezdeni tekerni a csévetest szélétől. A szigetelésnek ( a primer és a szekunder között ) viszont a csévetest egyik szélétől a másikig kell érnie. Így valósul meg, hogy ha át akar ütni, akkor először az egyik tekercs szintjén kell 4 mm-t megtennie az áthúzásnak, aztán jön a szigetelés és annak a felületén újabb 4 mm-t kell megtennie. Így jön ki a 8 mm. Ha pl hegesztőinverter trafója és a szekunder úgy van megcsinálva, hogy a zománchuzal körbe van tekerve valami szigeteléssel, ami kibírja a 4 kV-ot, akkor természetesen nem kell ekkora kúszóút. Akkor már csak annyi a lényeg, hogy a primer tekercselés és a föld között ( fémház ) legyen 4 mm kúszóút.
És ezen az sem változtat, hogy esetleg az egész trafó ki van öntve gyantával, a MEEI szétszedi, aztán ha nincs meg a kúszóút, nem kap engedélyt. Legalábbis régen így volt.
Az a baj, hogy egy kapcsitáp bemenete rajta van a hálózat fázisán. A hálózati másik pontja meg ugye a föld...

Az is jó megoldás ha a szigetelés van a szélein "felhajtva" és erre jön a következő sor. Ez is növeli a kúszóutat, de mellette ki lehet használni teljesen a csévét.

Azért ez az 1000-1500 µF nagyon meggondolandó. Pl: legyen a végfok 1 kW-os, 4 ohmra ehhez kell legalább 2 x 90 V-os tápfesz ( félhíd esetén ). Az ehhez tartozó csúcs áramfelvétel: 90/4=22,5 A. A táp kimenetén van pufferkondi, amit sehol sem szoktak túlzásba vinni, lévén, hogy elég drága. Kétségtelen, egy 1000µF-os kondi is ki tudja integrálni a végfok áramát ( képezi a középértékét ), így a táp nagyjából egyenáramot kell csak szolgáltasson. A baj csak az, hogy ahhoz, hogy ezt a középértékképzést megcsinálja mondjuk 30 Hz-en is, jó nagy kondi kell hozzá...valószínű, nem fér be a dobozba... vagy, marad az a megoldás, hogy a táp fogja szolgáltatni a 22,5 A csúcsértékű félszinusz alakú áramot. Ezzel sincs baj, csak az áramkorlátot úgy kell beállítani, hogy ezt tudja a táp. Ebből persze az is következik, hogy annyival nagyobb tranyók, diódák, stb kell bele.Ha így nézzük, akkor ez egy olyan táp, amiből 90 V jön ki, 22,5 A mellett. Ez ugye bő 2 kW. ( ez nem azt jelenti, hogy a tápnak ekkora teljesítményt kell leadnia folyamatosan, de ennek a teljesítménynek ki kell jönnie belőle áramkorlát nélkül. Ha megszólal az áramkorlát, akkor a mélyhangoknál csökkeni fog a tápfesz és ehhez csökkeni fog a kimeneti teljesítmény is. Ugye, ez egy hálózati tápnál nem akkora probléma, mert legfeljebb a mélyeknél kissé túlterhelődik a trafó. Emiatt aztán kell is bele egy szép nagy trafó, de ennek azért más okai is vannak.
Szóval, azért nem olyan egyértelmű, hogy mennyi kondi kell egy ilyen táp kimenetére.
( sajnos, már nem tudom hol van, de láttam egy képet egy Outline D osztályú erősítő belsejéről. Ott a doboz negyedében csak kondik voltak... )

Nem jó, mert ott ahol tekeredik a szigetelés is, nem tudod úgy meghajlítani, hogy ne legyen "légrés". Vagyis, nem tudom, hogy tudod becsomagolni a csévetest szélein levő meneteket. Még a kör keresztmetszetű vasmagoknál valahogy meg lehet csinálni ( kissé erőszakoltnak tűnik ), de négyszögkeresztmetszet esetén?

Szerintem az SMPS-handbook-ból nézte ki Ge Lee, tényleg elég szépnek tűnik, de házilag kivitelezni...

Egyébként nincs itt a fórumon senki, aki ilyeneket mér egy gyárban? Olvastam valahol 2kVDC-t is.

Köszi! A kondit a 8 ohmos rendszerekhez számoltam, csak olyanokkal foglalkozom. A többi kérdésemre is mondanál valamit? Az előző előtti oldalon kezdődik, rajzzal együtt. Főleg a folytó kérdése foglalkoztat még. Mindenképpen szükséges-e, nagyjából mekkora stb.

Üdv.
Jól értelmezem ,hogy ennél a kapcsolásnál a segédtekercs és a primer ellenkező irányban vannak tekercselve?

" Azt mondjuk nem értem hogy a fel és a lefutó él miért nőtt ekkorára, kb. 1us."

Gondolom azért, mert a híd nincs megterhelve, nem folyik áram és a tranyók DS kapacitását nincs ami feltöltse, kisüsse. Ha megterheled, akkor begyorsul?

Én nem tennék bele optocsatolót az áramérzékelésbe, emiatt hajlik vissza az áramkorlát. Az még csak hagyján, hogy az opto lassan kapcsol be, így biztos, hogy jócskán túllendül az áram, de milyen lassan kapcsol ki! Emiatt a DT sokáig lezárva tarja a kimeneteket, tehát, áll az egész főkör, az áram meg nagyon lecsökken a kimeneten. Ha a szekunder oldalon pufferek is lesznek, akkor a fogyasztó, - ebben a DT által lezárt helyzetben, esetleg nagyon lecsökkenti a kimeneti feszt és amikor az ic újra elindul, megint egy óriási áramlökéssel indul. Erre megint letíltja a DT, megint kisülnek a kimeneti kondik, stb... szóval,ez így nem lesz jó.
Mitől fog elindulni, ha a kimeneten kondik vannak? Amíg a kondik töltetlenek, állandóan áramkorlátba fog menni, de ez nem igazi áramkorlát, vagyis, nem áramgenerátort csinál az opto a főkörből, hanem csak a nagy áramnál egyszerűen kikapcsolja. Esetleg elérhető ezzel, hogy sosem fog feléledni, mert állandóan ki-be fog kapcsolgatni, a fentebb leírt okok miatt. Szerintem tegyél a DT és az ic referenciája közé egy kis elkót, ez azt csinálná,hogyha a DT lóg a levegőben, akkor ez a kondi csak viszonylag lassan töltődik fel, ennek megfelelően lassan csökken a DT ponton a feszültség és így lassan nő a kitöltési tényező, ezért csak lassan a nő a kimeneti áram is. Ha jól van beállítva, akkor egy áramkorlát után néhány periódus után egyből beáll a kimeneti fesz, nem fog ki-be kapcsolgatni. ( Ilyenkor jó lenne, ha a fogyasztó nem fogyasztana áramot, különben előfordulhat, hogy a folyamat leragad, mert állandóan bejelez az áramkorlát.)
A kimenetre mindenképpen kell simítófojtó, mert akármilyen kicsi lesz is a kitöltési tényező felfutásának a sebessége, esetleg, túl nagy áramok fognak folyni, amikor a kimeneti puffer még töltetlen. Persze, azért ez nagyban függ attól is, hogy mekkora szórása van a trafónak. ( Attól meg az függ, hogy mennyire ejti terhelés hatására maga a táp a kimeneti feszültséget.) 1 kW-ig elég a pc tápból kitermelt sárga-fehér gyűrű vas. E felett meg mondjuk kettő, persze, oldalanként, ha kettős kimenetű a táp, de ezek inkább csak a méréseknél derülnek ki.

Én sem tennék bele optocsatolót, elég egy tranyóval érzékelni a söntön eső feszültséget és ez egy másikat vezérel, ami rövidrezárja a DT és az 5V-os referencia pontokat, ezzel mindig kisütve az előbbi kis elkót.
A söntön eső feszültség nagyon zajos lesz, tehát mindenképpen meg kell egy kicsit szűrni.

Üdv!
Lefotóztam a spot világítás tápját, így néz ki. A kondikat nem látom felpúposodva, meg nem értem miért csak ilyen kicsi kondik vannak benne.

Meg az a furcsa, hogy szekunder fesznek 11.5V van megadva. Ehhez képest terhelve 16V, terheletlenül 20V a kimenő feszültsége. Ennek nem állandó 12V-nak kéne lennie? Vagy csak én vagyok hülye és a multiméterem rosszul mér a nagyfreki miatt??

Köszi a válaszokat. Terhelve begyorsul, olyankor már csak 200ns a felfutó él. Egyelőre jobban örülök a visszahajló áramkorlátnak mint ha áramgenerátor lenne, hogy elindul-e nagy kondikkal is a kimenetén majd kiderül. Ha nem lesz jó akkor kipróbálom amiket javasoltál. Nem tudom mennyi időre lendül túl az áram, de arra a rövid időre a feteknek azt illik bírni és úgy néz ki hogy bírják is. Most 2SK van benne amire 20A folyamatos és 80A impulzust ír az adatlap.

Álmaim tápja ez. Szekunder 2x60V 2x2db 4700µF-al. Mindkét ágon 1-1 100W-os izzó + a 120V-on még egy 60W-os. Így is pöccre indul. A félhídjaimat is le fogom ilyenre cserélni, csak azokba IRF740 lesz.
A pc gyűrűjét hogy gondoltad katt egy az egyben? Nekem az a huzal vékonynak tűnik ami rajta van. Úgy 10uH, de vastagabb huzallal talán 4-5uH lenne teletekerve. Elég akkora?

Föltehetnél egy végleges rajzot, nekem is van egy marék TL494 -em.
Tettél bele "soft-start" kondit? Jelalakokról tudsz képeket csinálni? (Uds, Id, Ugs)