Milyen tápról, és mekkora áramerősséggel próbáltad?

Ki fogod nyírni a szénkeféket 24V-al.

Én is rendeltem egy újat, de csak az ára miatt. Szénkefementes, 30000 óra üzemidő az élettartama. Kíváncsi leszek mennyit bír majd ki. Óránként 500l nekem elég lesz a kertbe, mert a mostani csak kézi locsolásra elég. 45Ah használt autó aksi + 30W 18V-os szolár panel + töltésvezérlő és kész is a szolár kerti öntözőrendszer.


Bővebben: Link

Természetesen 12V-os akkumulátorrol.Ez lett volna a terv...Ezt buktam.De találtam egy invertertrafót,egyenirányítva 16,7V-ot kap most a szivattyú,avval már felhozza a vizet szépen.

Ez lett volna a tervem,csak nekem 9 méterről kell minimum felhozni a vizet...

Mester! Ez a pumpa arra lett tervezve, hogy egy lakókocsiban, lakóbuszban, hajóban a tartályból felhozza a vizet a mosdó csapjához, egy bő kézmosás erejéig.
Meg fogod nyúvasztani. De ha az időtartam elég, akkor létezik ebből olyan típus is, aminek mindkét végére csövet dughatsz, azt mondjuk 4 méternél sorba bekötöd a vízcsőbe. Nézz körül kempinges cuccok körül.

A töltésszabályzóknak miért van mind a 3 bemenete rajta azaz a napelem az akisi és a terhelés? lehet vele olyat hogy ha süt a nap akkor nem tölt hanem a terhelésre kapcsol pl?
bocsi ha hülyeséget kérdeztem

Helló
Azért, hogy ha az akkudat már feltöltötte, akkor átkapcsol a másik kimenetre, ahova vmilyen fogyasztót rá tudsz kacsolni, hogy ne menjen kárba a megtermelt energia!

de ha az akit tölti a napelemek akkor azért tudom használni a rendszert? tehát ekkor is tudok ki venni energiát az aksikból?
De akkor az aksira kötött pl inverter veszi ki ugye?

Vettem egy napelemes kert lámpát. Abban volt egy négylábú "tranzisztor" (szintkapcsoló) Azt csinálja, hogy ha süt a nap, (világos van) tölti az akkut, a LED nem világít, sötét van, világít a LED. Semmi töltésvezérlő.

1,bemenet a napelemnek,2 kimenet az akksira(töltés) 3 kimenet a fogyasztók felé.A kimenet 10,8V-nál lekapcsol az akksi védelmében. Amíg az akksiban ennél több volt van,lehet használni.Természetesen töltés közben is.

De az inverter vagy bármilyen más terhelés amivel töltés közben akarok az energiát ki veni azt nem a töltés vezérlő kimenetén keresztül kell kivennem mert az töltés állapotban lekapcsolja azt a kimenetet. tehát az akisira párhuzamosan kell kapcsolni a terhelést és a töltés vezérlőt? + a töltés vezérlőhöz egy terhelést amit a túlcsorduló energiát emészti fel?

A jó töltésvezérlőnek az a feladata, hogy a napelemből mindíg a lehető legnagyobb energiát hasznosítsa az akkumlátor töltéséhez. A terhelés (inverter) az akkumlátorra csatlakozik, megfelelő mély kisütés elleni védelemmel. Ha az akkukapacitás elegendően nagy, akkor nincs túlcsorduló energia. A söntszabályzó töltésvezérlő elég pazarló megoldás, ezért van mikrovezérlős megoldás.

Szia! Ha nem titok, akkor hogy állsz a hálózatra dolgozó rendszereddel "termelésügyileg"? Jól emlékszem, hogy már ca. egy éve megy? Probléma adódott az eddig eltelt idő alatt? Gondolok itt a napelemekre, inverterre.

Ha van töltésvezézlő,akkor az akkuról NEM veszünk le áramot a töltésvezérlő MEGKERÜLÉSÉVEL.
Mert akkor hazavághatjuk az akksit mélykisüléssel...
10.5V alá nem szabad lemeríteni,ezért ez a védelem a töltésvezérlőre van bízva.
Keress rá: napelemes töltésvezérlők.

Azért ez így ebben a formában nem teljesen igaz.

Főleg ha 20A-os töltésvezérlőm van és hirtelen kellene 50A 10 percig amíg vizet melegít a mosogatógépem.
Lámpa kapcsolgatásra és kisebb fogyasztásokra jó a töltésvezérlő LOAD kimenete de egy 1500W-os invertert nem szabad rákötni.

Azt gondolom, hogy a kimenet megrelézése nem egy nagy szakmai kihívás, és meg is szűnt minden probléma...

Ezt hogy érted? A töltésvezérlő kapcsol egy 50A-os relét és mikor 10,5V alá esik a feszültség akkor lekapcsolja?

egész logikus , megoldott az aksi védelme, esetleg ha sokalnád a külső relé fogyasztását, akkor csak akkor működne ha tényleg kell a nagy "nyunya"

Hát végül is működőkepés megoldás

Egész addig működőképes, amíg a vezérlő működik. Saját tapasztalatból javaslom hogy az inverter vezérlését célszerű egy külön mélykisütés elleni védelemmel vezérelni, mert ha a töltésvezérlő bedöglik akkor az akkupakk töltés és az inverter vezérlése is egyszerre leáll. (nálam volt olyan meghibásodás is hogy a töltésvezérlő a kimenetet kb 2 másodpercenként ki be kapcsolgatta, gondolom nem kell részleteznem mennyire nem szeretné ezt egy rákötött inverter)

Rajzoljatok gyorsan egy egyszerű áramkört,ami 10,5V-nál letiltja az áramkivételt az akksiból. Akkor meg lehet kerülni a töltésvezérlő védelmét.

Ez nem egyszerű de konfigurálható.
Bővebben: Link

Szerintem minden tisztességes inverterben van ilyen áramkör. (legalábbis lennie kellene)

Elvileg minden inverterben van ilyen elektronika ami letilt 10,5v-nál, de ha egy akkut nem csak 1 évig akarsz használni akkor olyan elektronika kell amit be tudsz állítani 11,8v-ra.

Üdv
Az a 11.8 V azért kicsit sok, nem?
Időszakosan nagyobb terheléseknél (porszivó vagy egyébb motoros cuccok) inditásakor meg-meg rántja az akkufeszt az alá is, utánan visszatér a normális 12v feletti feszültségre.
Nem lenne szerencsés ha olyankor mindig lekapcsolna.
Esetleg ha egy megadott idő túl is alacsony maradna a fesz. de ilyen gyári ketyeréről még nem hallottam.

végyé

Akkora akkupackkal ne porszívózz,amit így leterhel...
Nem egészséges az akksira nézve...

Ekkora áramot csak indulásnál vesz fel 1-2 másodpercig, de ez nem haladhatja meg az inverter rövid idejű max. teljesítményét. Annyit ki kell bírnia az aksinak, mert inverterhez választasz aksipakkot és nem fordítva. Ezért nem 100Ah-s aksipakkal fogunk porszívózni mert azt tényleg hamar hazavágja.

Más az hogy mit "kell" kibírnia az akkunak és más az hogy miként tudom biztosítani az akkupakk hosszú élettartamát. Nem mindegy hogy hány évig tudod használni. (Én 4000Ah akkupakkal sem porszívózom, arra ott a hálózat.)

Szevasz!
És nem biztos, hogy nem teljesíti műszaki adatait, mert a megadott 14m két tételből tevődik össze:
1. a tényleges emelőmagasság. Ez világos, collstokkal mérhető.
2. A felhasznált nyomócsőben (de bármilyen csőben, amiben bármilyen anyagot áramoltatok), annak méreteitől, benne a sebességtől, a továbbított közeg tulajdonságaitól függően, egyszerűen fogalmazva súrlódási ellenállás keletkezik, amelyet megfelelő táblázattal (még vízszintes csőszakasznál is) emelő magassággá kell átszámítani és így kell figyelembe venni.
Valahol itt bukott nálad a dolog.
Üdv: StMiklos