Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Idézet: „Hogy mi lett vele nem értem, mert minden szekunder körnek van ellenállása” A primer tekercsét mérd meg, hőbizti szakadt meg benne.
Akkor az egyenirányított 30 V -ból egy LM317 -el csinálsz 11 V egyent. A stby áramkörnek nincs akkora áramfelvétele, hogy problémás legyen.
Hőbiztosíték? Sajnos nem mert a trafót kiszereltem és ugy kapcsoltam áram alá, és a szekunderen semmi fesz nem volt mérhető. ellenben ellenállása valóban van. de az tekercs zárlat miatt is lehet.
A hőbiztosíték a tekercs testében van benne.
Amex: a primer ellenallasat merd meg. Hatha.
A hozzászólás módosítva: Jan 13, 2013
hm. ez jo.
És akkor azzal mit lehet kezdeni?
Sziasztok!
Találtam egy trafót amiről nem tudok semmit.Valaki tudna segíteni hogy mihez használhatnám fel?Hogyan tudhatom meg hogy melyik kivezetések tartoznak a primer ághoz?Ha egyáltalán hálózati trafó...
Megmérted? Az a ludas? Ha igen, visszabontani, kicserélni, újra szigetelni.
Nincs semmi bár nem látok teljesen be a lemezburkolat alá.
A hozzászólás módosítva: Jan 13, 2013
Ez nem hálózati trafónak látszik, hanem kimenő-trafónak.
Primer oldalról (kivezetések) tennél fel egy képet, akkor talán megoldási javaslat is lehetne.
Helló mindenki!
Egy gyakorlati jellegű kérdésem volna: Csöves erősítő tápjához, remélve hogy olcsóbban megúszom, rászántam magam egy régi trafó szekunderének áttekercselésére. Namármost, csak akkor hűlt meg bennem a vér, amikor megláttam milyen horribilis árakon vesztegetik a tekercshuzalt A tapasztalt kollégákat kérdezném, tudnátok -e tippeket mondani, honnan érdemes beszerezni a drótot? Rendelni a TME-ből mennyire hülyeség?
'MEX' írta a frankót! Vesd össze: mennyiért csináltatnál, vennél; vagy ~3ezer/kg-ért veszel drótot, és megtekered! Adnak kisebb mennyiséget is.
Üdv mindenkinek.A kérdésem az lenne hogy trafó tekercselésnél milyen szigetelő anyagot használtok a menet sorok között?
Sokféle szigetelő anyag van, amik vékonyságuk ellenére is nagy átütési szilárdsággal rendelkeznek. De ezeket nehéz beszerezni, főleg kis tételben. Ezért sima papírt javaslok, mondjuk legalább 80g-osat, és legalább két rétegben.
A primer és a szekunder közé legalább 5 rétegben. Ha a papírt át tudod itatni valamivel, pl olajjal, vagy lakkal, akkor az sokat segít neki, mert a papír önmagában felveszi a párát, ami erősen ronthatja a szigetelési tulajdonságait.
Sütő papír (a teflonos magasabb hőt bír), ha van régi nagy kondenzátorod (régi TV-rádió szűrők, motor indítók) kibontod, a benne lévő papír igen kiváló. Ha olajjal impregnálod utána csak némely olajalapú lakkal lehet lakkozni (nem annyira hőállóak). Nagyon jó a vízszerelő teflonszalag (a gázszerelő többet bír). Selyemszalag (Röltex) vastagabb huzaloknál jól rögzít is, jól lakkozható, és erős.
Sziasztok!
Én egy villanypásztor trafót szeretnék tekercselni. A fórumában ajánlották, hogy 1:30 áttétellel lenne optimális. Tippet is kaptam, prim. 33menet, 0,6-es huzalból és sec. 1000 menet 0,2-es huzalból. Ez idáig min szép és jó, de az az aprócska problémám akadt, hogy nem fér fel a tekercs a trafóra. Elkezdtem számolni és arra jutottam, hogy 660/20 menet elférne még rajta, de nem tudom, hogy megfelelő lenne-e? A sec oldal, 0,25-ös huzalból 660 menet, a prim, pedig 0,6-os huzalból 20 menet lenne. Egyenlőre itt is tartok, a sec oldal fent van 660 menettel, de még nem vágtam el a drótot. Az arány, pont megfelelő, de kellene valaki hozzáértőtől egy biztos válasz, hogy menni fog a dolog, nincs veszélye. Természetesen menet menet mellé ment, a sorok közti szigetelést pedig nyomtatópapírral oldottam meg, amit aztán leszorítottam szigetelőszalaggal. A válaszokat előre is köszönöm! Üdv.: Jax A hozzászólás módosítva: Jan 27, 2013
Szia
Az áttéte attól függ mekkora feszültségre töltöd a kondit. 300 Voltnál szerintem már sok az 1:30. A tekercs kialakításod teljesen hibás szerintem, a felhasznált anyagok sem jók. Itt 5-10 ezer volt van tuning nélkül. Ekkora feszültségen már 15-20mm szigetelési távolságok kellenek a megbízható működéshez. A primer 33 menet jó kiindulás. A primer huzalármérőt nagyra kell választani a kis belső ellenállás miatt. Ugyanez vonatkozik a szekunderre is. Életvédelmi szempontból nincs nagyobb veszélye ha magasabb feszültséget állítasz elő, bár max.10KV-ba korlátozva van.
Szia!
Köszönöm a gyors választ! 10KV-nál nem szeretnék többet kiszedni, egy ilyen trafónál, már az is izmos. Eddig Opel AGY trafót használtam, de az igen csak gyengének mutatkozott, ugyanis gyárilag gyengítve van. igaz hogy az áttétele 1/1000 minimum, de 300V esetén is kb. 15-20 KV-ot adott, mégis gyengébben mint egy tekercselt 9000-es. Eddig a legjobb pásztort, amit építettem, akkumulátoros, de az nem volt jó a tulajnak, ezért szenvedek vele. Ebből most hirtelen nem tudtam leszűrni a dolgot. Használható lenne a trafó, vagy nem? Illetve mennyire biztonságos? 300V-nál 9000V lenne a kimeneten, ezért lenne jó sokak szerint. (Esküszöm soha többet nem vállalok trafó tekercselést, beleőrülök! Tanulópénznek jó lett..) Üdv.: Jax
Az autó gyújtótrafó nagy belső ellenállása miatt nem alkalmas villanypásztornak. A kimenő energiát saját maga emészti fel. a nyitott vasmag gyors működést tesz lehetővé, de itt ez nem előny. A pásztorok szekunder ellenállása 100 Ohm alatti. Én 1:10 ártétellel számoltam, ez 300Volt-ra 5Kv-nál nagyobb szikrát produkált a gyakorlatban. Ha üzembiztonságra gondolsz akkor nem, nem jó a nedvszívó papír. A gyári trafókban 20mm szigetelési távolságok vannak, kb.30Kvoltos szigetelés méretezés. Kondenzátor papírt, de inkább szigetelő fóliát szerezz be. Nagy ablak keresztmetszetű trafót keress, kb. 120W-ost.
hmmm.. :\
Máskor mikor kérdeztem meg azt mondták, jó. Nem szeretném visszatekerni, azt hittem megőrülök, mire ennyit rátekertem. Nem lehet esetleg lakkban mártással megoldani? Mert az ugye szigetel még jobban. Esetleg az áttételen módosítani, tehát a primer oldalra több menetet tekerni? Az a nagy probléma, hogy kb 400m^2-t kell körbehúzni, de lehet bővítésre kerül a karám, ami által 1200m^2 is lehet. Sajnos másik trafóhoz már nem tudok nyúlni, nincs rá lehetőségem, amit most tekerek is, 20mm×23mm×45mm keresztmetszetű (a cséve test alatt), maga a trafó vasmagjának a külső kerülete pedig 65×65×23mm-es. 20mm nem sok egy kicsit amúgy? :-O Az 2 centiméter! :-O (Én nem értek hozzá, nem kötözködni akarok, csak nem értem.) Köszönöm! Üdv.: Jax
Ha úgy számolod hogy a 300V ac-t szeretnéd 10KV ac-ra transzformálni akkor 1:30 áttétel kellene. A ennél a trafónál ezt a számítást nem használhatod. Lakkal mindenképpen szigetelni kell, sőt soronként kellene lakkal szigetelni már tekercseléskor hogy a menetek ne tudjanak mozogni különben a mozgó huzal ledörzsöli a szigetelőlakkját. A trafód nagyon kicsi, nem csodálom hogy nem fér rá a tekercselés. Tölthetsz nagyobb kapacitású kondit kisebb feszültséggel. Próbáld ki a trafót így, ha van hely tekerhetsz több primer menetet is. Nem sok a 20mm. Ha megnézed a gyújtótrafó hány mm-es szikrát húz a kivezetéstől a vastestig.
Nem tudom ismered-e autóelektronikai szempontból a kondenzátor kisüléses más néven CDI gyújtást?
Na ez a villanypásztor, amit építettem, annak az elvén működik. Egy kb 300V-ra (egyenárammal) feltöltött kondit süt a tekercsre egy tirisztor egy diac, vagy más esetben glimlámpa segítségével. Tehát nem váltóárammal használom. Tudom, hogy AC esetén rezegnek a tekercsek ezáltal ledörzsölhetik egymás szigetelését, ami menetzárlathoz +* lángcsóvák keletkezéséhez vezetne. Ezt a lakkos dolgot épp a főnökömtől tanultam, ő is tekert régen trafókat, csak azok hegesztő trafók és akkutöltők voltak, kicsit nagyobb változatban +* nagyon régen, ezért sokat nem tudott segíteni. Ő mondta még féléve a lakkozást, ha beleteszem pár órára/napra egy lakkfürdőbe, jól átjárja az egészet, a papír is magába szívja stb. +* ha lehetőség adódik, ajánlott gyantába dugni, mint az új gyári trafókat, mert ugye azok is ezen okok miatt épülnek úgy. Értem már akkor miről beszélsz a szigetelést illetően. Azt hittem a sorok között 20mm-re gondolsz, de nem. Hát igen, egy száraz AGY trafó (ami épp nekem van), 3 centis szikrát tudott húzni a saját villanypásztorommal, és ütött is olyat mint Pap Laci. Csak sajnos a 12V-os rendszer költséges lett volna az illetőnek. Bár így még költségesebb neki, de mind egy, ő akarta így. Na szóval akkor a lakkozás, meg ha rendesen leszigetelem, akkor működhet, ezt vettem ki a hozzászólásodból. Üdv.: Jax! *Micsoda pongyolaság, írd ki!Viszont utólag nem kell üdvözölni senkit. A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2013
Igen én is ezt építem.
Valóban nem írtam egyértelműen, a sorok közt lévő kúszóáramútra gondoltam a 20 milimétert. Jó minőségű szigetelőanyagokkal a megfelelő sorszigetelést nem nehéz elkészíteni. A papír nem az de a próbánál kiderül. Én a 12Voltost építettem, amivel 20µF kondit töltök. A kapcsolás rajza a 2013RT évkönyvben található.
Feltöltenéd nekem a topicjába légyszíves?
És köszi a segítséget! Üdv.: Jax
Üdvözletem!
Volna egy nagy nagy kérdésem, egy televízióból mentettem ki egy transzformátort melynek fazék magja van valószínűnek tartom hogy ferritből van, viszont mérteken kívül semmi egyebet nem tudok róla, autós inverterbe készül ha nem sikerül jó helyet találnom bőséges adatokat tartalmazó adatlapokkal toroid vasmagokkal kapcsolatban. Valahogy meglehet esetleg tudni egyéb adatot is eme vasakról konkrétan Ai értéke érdekelne a számításokhoz, ha nem akkor a tali bt-nél valami egyszerűbb és főleg olcsóbb szállítási költségű hely érdekelne! |
Bejelentkezés
Hirdetés |