Tedd be valami látható méretben, nem látom mi ez.

Itt van nagy meretbe

Ez aztán nem semmi!

a primer 1.2-es a szekunder 1.4-es huzalbol legyen??

Attól függ, milyen huzalod van?

mien kell legyen??

Réz, lakkozott.

Azt akatram, meg hogy 0.3-asbol tobbszor veszem, mert ugy olvastam, hogy nem szabad vastag legyen a huzal.

Állhat az -ha nincs más- egy szál vastagabból is, de picit több lesz a vesztesége. Két szálú sodrat a primerre (2x0.3mm) és két szálú sodrat a szekunderre (2x0.3mm)

Es a kimeneten a tekercsek mienek legyenek??
Vagy elhanyagolhatoak??

Azt írja, hogy az két folytó, és egyenként 75 menetes, ferrit magos, 1-1.2mm huzal ami szimplaszálúból álló is lehet. 27mm átmérő x 14mm magas x 11mm vastag. Elhagyni elhagyhatod. Petőfi rádió, és más zajok, gerjedések ellen jól véd. Felhasználása nem feltétlenül szükséges.

Ott van a rajzon az adat: Ha 0.3-esből csinálod, akkor ahányszor 0.6-ost ír, azt szorzod 4-el (azonos keresztmetszet!).

Az úgy nem lesz jó...

Javítottam; elnéztem az adatokat! Nem vékony ekkora áramhoz?

Semmi gond

Primeren több mint 5A/mm², szekunderen közel 9! Még szakaszos üzemre is durva.

Jó, a szekunderre rácsavarinthat, még egy oda-vissza adagot, mivel négyszer annyi erő jut a vezetékre, ezért legyen mondjuk 4 szál 0.3-as (de jó feszesen ne szellősre)... Primerre meg elég a 2 szál is. 350W/5A elég az. Jól patentül kell megtekerni már magát a sodratot is hogy feszes legyen, mint a fonott kalács. Így hasznosabb a keresztmetszet. Akkor az igazi, amikor olyan kemény lesz 2-3 szál 0.3 -as huzal, mint a kerítésdrót!

Nem néztem a vas méreteket, remélhetően belefér, 3x0.3 primernek, és 12x0.3 szekundernek.

Azt ugyan én se, de elvben egyik kollégánk már ajánlotta neki, hogy régi PC táp vasat szerezzen.
12x0.3 jól hangzik, de az olyan kemény lesz, mint egy százas szög. Azt ha sikeresen rátekeri egy PC trafóra 2x10 menettel bifilárisan, felette a primerrel akkor körbetapsolom.
Amúgy meg nem tudom minek annyi rezet rá áldozni egy alsó-belépő szintű kapcsitápra, ennyi erővel natúr trafót is lehetne alkalmazni (persze ez extrém túlzás), de ez meg már felesleges rézpazarlással jár. Feszes tekerés (sodrás) = kevesebb réz. Egyik fő kiváltó ok, amiért kapcsitáp a nyerő.

Ha összesodrod a huzalokat, akkor nem rövidebb, hanem hosszabb lesz az elemi szál... ebből következően jobban is fog melegedni. A legjobban akkor jársz, ha nem sodrod, hanem összefonod a huzalokat. Ha csak egymás mellett és egymás fölé tekered, akkor puha lesz a pászma, könnyen hajlik, könnyebb tekerni, de az egyes huzalok hossza különböző lehet. Ha összesodrod, ugyanez a helyzet, lesznek, lehetnek olyan szálak, amik egyáltalán nem tekerednek sehova sem, hanem egyenesek maradnak. A többi meg tekeredik, tehát mindenképpen hosszabb lesz. Ezért jobb az összefonás, hoszen szimmetrikus lesz. Nem csak 3 szálat lehet összefonni, van kilences fonás is... nem véletlen, hogy a litze gyártó cégek is így csinálják.
Ha keményen összesodrod, akkor tényleg kerítésdrótot kapsz a végén, amit nehéz is megtekerni, nem fekszik be a helyére, ráadásul hosszabb is lesz, a lehető legrosszabb megoldás. Ha csak néhány szál alkotja a pászmát, akkor egyszerűen egymás mellé kell tekerni őket. Még 10 szál is elmegy 0,3-asból egy E42-es csévetestre.

Ha meg nagyobb huzalszám van, akkor biztosan nem tudod olyan kis átmérőben összesodorva megcsinálni a pászmát, mint ha csak egymás mellett mennek az elemi szálak.
Itt van egy cséve, ez jó nagy ( U120-hoz ) ebben 400 szál 0,2 -es van behúzva egy szilikonkaucsuk csőbe. A következő kép meg megtekerve, bifillárisan .

Az 5A/mm² az nem gáz.... Ez nem hagyományos trafó, ahol maga a sok-sok méter huzal ellenállása az ami számít.

Csináltam egy olyan becslést, hogy megnézem egy ETD29 trafónál, hogy teljesen telitekerve mekkora felületen tud hűlni a tekercs. Ezek után megbecsültem a primer és szekudner tekercs ellenállását, majd a veszteségüket. Fura, de egy 10A/mm²-nél 40 fok melegedés jött ki, ami nem halál.

Persze ott vanmgé a szkin-hatás, és " proximity effect" (nem tudom a magyar megfelelőjét), ami több rétegben tekercseknél jön elő, és ez ugyanús csökkenti az effektív keresztmetszetet.

" ...proximity effect..."

Van bizony. Különösen, ha lemezből tekerjük... Ezért aztán nem jó, ha sok réteg van egymás felett. Nincs jobb a litzénél... pedig szeretek lemezből tekerni és még a szigetelés sem probléma.

Én nem úgy értettem a sodrást hogy kell két méter akkor 2.5 métert kell szálanként felhasználjak (mivel ugyebár egymásra csavarodnak a szálak). Hanem arra gondoltam hogy kihúz 2 szálat például a primerhez, lefogatja az egyik végét, a másik végét meg egy csavarbehajtóba fogatja (ahogy cimó leírja a cikkben) ez módszeresen lerövidíti (tehát a hasznos keresztmetszetet fordított arányosan növeli) aztán saccol egyet a kollégánk készítéskor, és megméri hány centi kell egy teljes körbe tekeréshez a csévéjén és ráhagy egy kicsit. Én pl úgy csináltam ha 2.5 méter jön ki akkor ráhagyok vagy 40 centit (ennyit zsugorodik a csavarodásnál) + a cséve is vastagszik rétegenként. Ez a 40 centi + ráhagyás ez függ a sodrat vastagságából, hosszából, minőségéből. Lényeg a majdnem kerítésdrót feszesség elérése, mivel úgyse mozgó alkatrész ezt egyszer patentül össze kell rakni, ha kell egy darab fával satuba fogatni és fel tekerni. Ahogy laci is mondja: nem vészes és még kiegészíteném annyival a mondani valóját, hogy nyugodtan melegedjen csak a trafó, 70-80°C tökéletesen működőképes, mind a cséve, a réz, lakk, és a vas és a nyák is. Üzemi hőmérséklet ezeknek az anyagoknak a dupláját el kell viselnijük (akkor károsodik)

Amikor rövidül a huzal a csavarás során, akkor a hasznos keresztmetszet NEM NŐ!

Katt: amúgy mi a proximity effect magyar neve? (mondjuk a szkin-hatás is nagyon magyaros)

Nagyon fontos, van egy jó TI doksit. Ha több szálból tekerünk, és több rétegben, akkor az áram mindig azt az utat választja, ahol legkisebb mágneses hatást vált ki. Szóval ha több párhuzamos út van, és mondjuk kétszálat egymás fölé párhuzamosítunk, akkor a szekundertől távolabb lévő alig fog vezetni.

A sodrás ezen úgy segít, hogy a különbség kiátlagolódik. Ha túl laza asodárs, akkor a kiátlagolódás gyenge. A fonásnál is font,s hgoy sűrű legyen, különben a kiátlagolódás megint gyenge.

Nem tudom mi a magyar neve... Igen, én is a Ti ( Unitrode ) doksiban láttam, de ott mintha lemezről írták volna, persze drótra is igaz.

A sodrással az a baj, hogy lehet úgy is sodorni, hogy a közepén egyáltalán nem sodródik a huzal. Ezért jobb a fonás, az garantáltan szimmetrikus. Ezért is jó a toroid, és csak egy sorban tekert elrendezés. Persze, ez nem mindig megy...

Miért? Gondold el: rövidül a huzal csavarodáskor. Tehát az eddig lazán 1 egységbe jutó réz tömege pl 1 gramm, össze csavarva 1.2 gramm (ez csak egy példa) vagyis a réz elkezd összetömörödni, sűrűbb.

NEM!
Mertaz áram nem tökéletesen a sordat irányában fut, hanem szálanként a sodrással bezárt szögben. Szóval nézd szálanként az áramra merőleges keresztmetszetet, az a huzal eredeti keresztmetszete. Vagyis a vezetési keresztmetszet nem változik.

Jó, hátén azt hittem, hogy a skin hatás ide is érvényes, vagyis az elektronok kicsapódnak és átcsapódnak a közvetlenül mellette lévő másik rézpúpocskába és így azonos vezetési keresztmetszet hasznosabb, mint egy ugyan annyi, de lazább. A sodratot amire én gondolok képzeld el úgy, mint pl metrikus csavar és egy facsavar közti menetsűrűség-különbséget. A metrikus csavar "periódusai" -nevezzük így- szorosan egymás mellett könnyedén átáramolhat (mivel kicsapódik) a másikba és terjedhed kényelmesebben, mint egy "facsavaros" megoldásnál.

Nem tudom így már érthető-e? Van-e igazság az elgondolásomban?

Maga az elgondolásod rossz. Az egyenáram ellenállás az a minimum ellenállás váltórárammal. Azt nem érheted el, azt csak megközelítheted.
Szóval ha egyenáram szempontjából a vezetési keresztmetszeted változatlan, de a hossz nő, akkora az egyenáramú ellennállás nő. Ha ez a huzal egyenesen ki van nyújtva, akkor a váltóáramú ellenállás is nő. Szóval a sodrás önmagában növeli a váltóáramú ellenállást.

Most nézzük azt hogy a huzalt felcsévéljük egymás után több rétegbe. Ha nem lenne sodorva, akkor a legkisebb mágneses hatású szálat választaná az áram, így mondjuk egy 3 huzalos sodrásból csak 1-2 vezetne. Ha sodrod, akkor mind a három szál egyaránt fog vezetni (mert egy szaksaszon az egyik, egy msáik szakazson a másik mágneses hatása több, de hoszabb szakazson kiátlagolódik), de a váltóáramú ellenállása nagyobb lesz, mint az egyen, de az átlag kisebb lesz, mint a nem sodrott esetén.

Ha már 7 szálat sodorsz, akkor eljőn pont az az eset, hogy a középső szál nem lesz sodorva, az mindig középen marad. Ilyenkor lenne érdemes megnézni, hogy ez a középső szál vajon jobb vagy roszabb helyzetben van -e. Ha beleszámítjuk, hogy a huzal ívben van tekerve, akkor az átlag roszabb.

Ha a csavaros hasonlatodnál vagyunk, akkor a facsavar a jobb. Ott rövidebb a vezetési hossz, és maga az a hatás, ami az egymás mellett megyő áramokra hat azonos, sőt többrétegű tekerés esetén rosszabb.

A legjobb mindig az, amikro minden szál egyaránt vezet, és azért a legjobb a fonás.

Akárhogy csűrjük, csavarjuk, a CÉL függvény határozza meg az OPTIMÁLIS tudatú tekerést.