Hogyan fonod a huzalokat, hogy szabályos legyen? Különösen a 3 szál feletti pászmákat.
Sodrásnál befogom fúrógépbe, és alacsony fordulattal sodrom. De a fonás az szerintem csak kézzel végezhető, emiatt a fonat szabályossága emiatt számomra nehezen kivitelezhető. Esetleg erről valahol leírás video?
Érdekes amit írtok, eddig mindig a fúrógépes módszert alkalmaztam, és tényleg a sodrott szál merev volt, viszont egyenletes. A szálban végig azonos volt a menetemelkedés.
És tényleg a gyári litzék puhák.

Kézzel tudod csak fonni. Ha túl szorosra fonod, akkor hosszabb huzal kell, nagyobb lesz a DC ellenállása is. Nem kell azért annyira szorosra fonni. Ha négyszögletes alapterületű csévetestet használsz, akkor lehet probléma a kanyaroknál, hogy szétmegy a fonás ( elsősorban a hármas fonás, elemi szálanként fekszik rá a csévetestre ) Ezért jobbak a kör alapterületűek, akkor nincs ilyen probléma, ráadásul, annak a legjobb a terület/kerület viszonya, tehát egy menethez ahhoz kell a legkevesebb huzal.
A különböző fonásokról találsz módszert a neten, de a hármason felüliek, már nem egyszerűek, vékony huzal esetében nem is biztos, hogy meg lehet csinálni kézzel. ( pl: kalácsfonás, mondjuk kilences ) Marad az a megoldás, hogy a vékon huzalból monjuk 5...10 db-ot összesodorsz, ebből fogsz hármat és azokat fonod össze. Ha még mindig kicsi a keresztmetszet, akkor csinálsz három ilyet és azokat is összefonod. Elsősorban nagy elemi szálmennyiségnél van jelentősége, de van ahol egyáltalán nem tudod megcsinálni.

A gyári litzék sincsenek annyira szorosra összefonva, ráadásul, azokat még valahogyan négyszögesítik is, ezzel jobb kitöltési tényezőt lehet elérni. De ezek géppel készülnek valahogyan. Házilag nem hiszem, hogy lehetne ilyet barkácsolni. Nem véletlenül van kedvezőtlen hatása a pénztárcára a megvásárlásuk...

Általában, amit hobbiszinten lehet csinálni az az, hogy a minnél vékonyabb elemi szálakat részesítjük előnyben. Ekkor még jól hajlik, ha meg nagyobb keresztmetszetek kellenek, akkor ahogy az előbb írtam, először sodorni - ugye a 0,08-as huzalt nehéz lenne fonni - aztán amikor már kezelhetőbb vastagságot ad ki, akkor lehet fonni. A hármas, négyes fonás már önmagában is ad egy elég lapos kivitelt és ha nincs nagyon szorosra fonva, akkor a tekerés közben is lehet egy kicsit igazgatni.

A fúrógéppel tényleg nagyon szépet lehet csinálni, elsősorban a vastagabb huzalból. De az a baj, ha szoros a sodrat, akkor az elemi szálak feszülnek is, nyúlnak is egy kicsit, ettől megváltozik a szerkezetük, biztos, hogy nagyobb lesz a DC ellenállásuk is, tehát nem szabad túl szorosra fonni.

A fonás pl akkor lehet jó, ha mondjuk egy trafón több szekunder van, amik egy közös kimenetre dolgoznak. Ekkor bifillárisan kellene tekerni, de még össze is kellene őket fonni, hogy tényleg kiátlagolódjanak a térbeli elhelyezkedésből származó különbségek. Nyilván, az egy-két menetes szekundereknél ennek nem sok jelentősége van, ez inkább csak nagyobb menetszámoknál lémyeges. Szóval, mérlegelni kell, mi a cél, mit lehet megvalósítani, meg hogy egyáltalán miből lehet gazdálkodni...

Szerintem néhány szálat felesleges fonni, simán összefogva feltekered és kész. Nekem minden trafóm így készült, és meg voltam velük elégedve.

Azok pedig akik az áramsűrűség miatt aggódnak olvassanak vissza (bár előfordulhat hogy másik topikba írtam), tettem fel mérési eredményeket (áramsűrűség-hőmérséklet) adott méretű és elrendezésű trafó primerjéről. Ha nincsenek extrém körülmények (mondjuk 60-70 fok a doboz belsejében, akkor simán mehet a 6-8A/mm² egy 30-40mm-es trafó primerjén.

Ezt jól elírtam megint; eleve az egy szál 0.6-os helyett, 4x0.3 kell, és megnövelve a keresztmetszetet (kisebb áramsűrűség):5-6x0.3 lenne a primer. De valóban nem olyan vészes az ~5.2A-es áramsűrűség (talán). Ugyanígy növelve a szekundert, persze a hely szabja meg végül, hogy mennyire lehet csökkenteni az áramsűrűséget (növelni a szálak számát a pászmában).Én az eredeti rajz méreteit találtam kissé durvának. Szerintem a fojtótekercsek jót tesznek az üzemnek, nem kéne kispórolni őket.

Semmi gond.

Jól kiveséztük a kérdést, remélhetően 'Csongi' kolléga már megoldotta a dolgot.

Sziasztok!

Egy ilyen feritből :TX74/39/133C81 hány wattot lehetne kihozni 12V és hogyan lenne jó megtekercselni, egyik oldal primer másik a szekunder?

Előre is köszi a válaszokat.

Jó estét !

Néztem azt a Royer oszcillátor nevezetű kapcsolást, ilyen megoldással csináltatok már tápot ? Vagy ennek a megoldásnak van valami hátránya, a trafó tekercselésen kívül ?

Üdv, kösz a válaszokat előre is.

Sok mindentől függ, 1-2kW-ot biztos. A tekercselés módját pedig az alkalmazott topológia határozza meg.

Olvass vissza, rengeteg elméleti és gyakorlati információt fogsz találni róla.

Egy egész hidas egyenirányítás van a jelenlegi trafót egy 11n90c MOSFET hajtja amit egy 1001DJ IC vezérel, sajnos rajzom az nincs hozzá a ferrit gyűrűre AL=4350 nH ír az adatlap ezzel kell kiszámolni a menetszámot vagy ez változhat a tekercselés módjától mondjuk ha laza lehet kevesebb is?

Urak!

Javítani hoztak hozzám egy Sony Hifi-t. 110V-os hálózatra tervezték és a tulaj magával hozta amerikából, majd beleerőltette a 230V-ba. A kapcsolós tápja egy lomha biztosítékkal indul, majd zavarszűrő tekercs és rögtön utána egy varisztor, 5kA-s.

A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor tovább szokott-e menni a túlfeszültség, vagy a varisztor halálával megmenthette-e a tápot?

Pfff.... tovább, mivel a biztosíték kiolvadásának ideje bőven elég, hogy pl a FETek megy egyéb dolgok elszálljanak. Lehet szerencséd van, de kicsi az esély.

Köszönöm a választ.

Szerintem nem úszhatta meg a hifi tápja ennyivel. A kondik, FET-ek és az IC-k még egy pillanatra se viselik el a kétszeres túlfeszültséget, azonnal megszakadnak.

Sziasztok!! Hogyha ennel a tapegysegnel Sz1-nek csak 6 menetet tekernek a 8 helyett, akkor kellene mast is valtoztassak a rajzon?? Ugyanis nekem +-70Vra lenne szuksegem.

Igen elég, de, ha rám hallgatsz inkább tekerj a primerre 30 menetet, a fő szekunderre meg 2x7 menetet.

Ha ugy teketem ahogy te mondtad akkor 70V-ot fog majd adni??
Es az Sz2 es Sz3 feszultsegi nem fog valtozni??

Ha 1db fettel működik az egész akkor az egy 1T forward táp, annak szoros csatolású trafót kell csinálni. A menetszám kiszámításának semmi köze az AL értékhez, a feszültséghez, a vaskeresztmetszethez és a frekvenciához inkább.

A trafó az trafó. A primeren kb. 306V-os négyszögfeszültség van, ennek függvényében a szekundereken a menetszám arányainak megfelelően kevesebb. Tehát ha a primer 27 menet, akkor a 7 menetes szekunderen (27/7=3,85 -> 306V/3,85=79V) 79V lesz, a 6 menetesen pedig 68V. Erős a gyanúm hogy ekkora tudással úgy fogsz járni mint voodoo, és nem 4 FET fog elfogyni az építés során, hanem egy marék.

Előbb kérdezzük meg Csongi_ kollégánkat erről. Egyáltalán köszönő viszonyban vagy az elektronika ezen részével?

Amúgy én se értek hozzá, csak nagyon alapvetőlegesen.

Üdv

Megépítettem én is a cimopata rezonáns kapcsolóüzemű tápegységét.
Megtekertem a trafót az általam kívánt feszültségre és terheletlenül hozza is +-1-2V-on belül, viszont már minimális 20-30Wos terhelésnél is nagyon leesik a tápfesz egy "komolyabb" 100W-os terhelésnél meg szinte el is tűnik.
Mit lehet ezzel kezdeni ?

Az alját, tetejét, oldalát lefényképezhetnéd. Milyen FET -et és diódákat alkalmaztál? Trafó? Huzalvastagság?

Minden alkatrészt a kapcsolásban szereplő irf740 fetek és diódákkal készítettem, a huzalok 0.5mm2 x3 lett összefogva szekundernek primernek meg 0.5mm2 x2.
Általánosságba milyen intervallumban (százalékban) szokott leesni a feszültség?

Értem, hát 10-12% körül szokott lenni, teljes terhelésnél.
Meg kell kérdezzem, mivel terheled a tápod? Mind két oldalt egyszerre teszed ki a próbának?

Teljesítmény ellenállással terheltem, igen mindkét oldalt egyszerre terhelem, tehát a közép kivezetést nem kötöm be csak a +és - os részt.

Mekkorák a következő értékek:
- Trafód mágnesező induktivitás (primeren mért induktivitás, trafó a levegőben)
- Trafód szórt induktivitása (primeren mért induktivitás, trafó szekunderei rövidre zárva)
- Rezonáns kondi

Ez állítja be a rezonáns kört, és ettül függ, hgoy milyen teljesítménynél korlátoz be.

Égővel tesztelj!

Sziasztok!
Egy toroid magnál hogyan lehet csökkenteni a fajlagos induktivitást?

Ketté kell törni, és beraksz közé egy kis sütőpapírt, így lesz hozzá légrés. Tartja a kraftot, csökken az induktivitása, de mielőtt még megtennéd, várjuk meg a téma nagy mestere is itt van lorylaci ha ő rá bólint, hogy igen mehet akkor go, de addig ne!