Amit írsz az természetesen igaz, egyetértek, nagyobb teljesítmény vihető át.

De nem látok hibát az én mondatomban sem!

Az egyik oldalt lekapcsolják - javítják, a szerelők "veszélytelenül" dolgozhatnak akkor is, ha a másik rendszer üzemben van.

De ez le van írva a jegyzetben, amit mellékeltem, bodom elolvashatja. 5.oldal

Nem volt célom félrevezetni.

Ma írok zht ebből. Szurkoljatok.

Bocsi, valóban félreételmeztem a "harom szal" kifejezest.

Nem ugyanarról beszéltek! Te arról beszélsz, amikor egy oszlopra van felszerelve több, egymástól független háromfázisú távvezeték. Ő pedig arról, hogy miért egy sodrony helyett, egymástól kis távolságra (10-15cm) elhelyezett 2, 3 vagy 4 párhuzamosan futó sodronyból állnak a távvezetékek fázisvezetői.

na most gondoljatok bele, egy 120 kV-os vezetéket nem lehet olyan nagyon gyakran lekapcsolgatni, egy oszlopcsere meg nem kis meló...
a Fa elrohad (+egyéb jó) és sokkal kevesebb ideig húzza mint fémből készült társai

a skandinávoknál és Kanadában még a betongyám sem szokásos a faoszlopokon. Van nekik jó hosszú fájuk, abból csinálnak az előírtnál hosszabb oszlopot és egyszerűen a földbe ássák be. Ha kb tíz év után elkorhad, akkor elvágják a föld fölött és lentebb ültetik, mert a tetején általában nem rohad. Ha kell, akkor még FAM-ban is végezhető, nincs kiesés sem. A faoszlopokat jellemzően középfeszültségig használják (mint ahogy már említette valaki...)
Mellesleg a fenti példára bizonyíték az irodám falán lévő ABB plakát...

Tudod, hogy Velence facölöpökre épült?
Tényeg semmi érdek nem fűz ahhoz, hogy a nagyfesz faoszlopok mellett agitáljak. Ilyenek VANNAK, és kész. Lehet azt mondani, hogy "nem tetszik", "nem hiszem el", de vannak cégek, akik ilyet gyártanak, és vannak vevőik is.

Mégegyszer Link

---OK---

Vannak fából nagyfesz tartó oszlopok, ahogy kínai rozsdamentes acél öntöttvasból. Mindkettő olcsó, és egy darabig működik is. De lehet, hogy Kanadában a fából vaskarikát szó szerint értik, nem tudom, de azt igen, hogy a fa az egyik legroszabb szigetelőanyag (tulajdonképpen nem is szigetel) Az olajpapír meg más tészta.

Skandinávia, és Kanada (még) nem Kínában van.
A fém még rosszabb szigetelőanyag mint a fa.
Az olajpapír hogy jön ide? Abból tényleg nem szoktak oszlopot csinálni. Legalábbis nem tudok róla.

Ugyanazt mondom Neked is mint dpeti-nek.
Valahol csinálnak fából nagyfeszültségű távvezetékoszlopokat. Attól, hogy te nem hiszel benne, nem vennél olyat, attól még vannak. A mérnök nem "hisz", hanem tervez, számít. Azt is, hogy mennyibe kerül, meddig tart ki, a szállítása, felállítása mennyibe kerül, mennyi a karbantartásigénye, mennyire környezetbarát, ha vége az oszlop életének, mennyibe kerül lebontani, megsemmisíteni, stb.

Nem tudom, elolvastad-e amit írtam.
"Vannak fából nagyfesz tartó oszlopok, ahogy kínai rozsdamentes acél öntöttvasból. "
Ebben semmi olyan nincs, amiben ne ismerném el, hogy néhány nagyon okos, és megfontolt ember fából készíttetett nagyfesz oszlopokat. Áldásom rá, használják egészséggel, legalább lesz néhány száz új videó, ahol szépen lehet demonstrálni az elektromosság hő -és ionizációs hatását, igaz mások kárára. Ha tényleg nem tudod, hogy miért használnak vas oszlopokat, akkor ez van, én nem akarok okoskodni, bizonyára sok éves tapasztalattal a hátad mögött írod ezeket a dolgokat nekem, én ezt elfogadom, és részemről ennyi.

Azt hiszem, nem fair kinai gagyihoz hasonlítani a villamosenergia-ipart. Nem babra megy ott a játék, igencsak megfontolt döntéseket hoznak. A mérnök megfontolt, sőt, bizonyos értelemben konzervatív is kell, hogy legyen, de ha nem nyitott az új dolgokra, felkopik az álla.
Nézd meg ezt a céget, a képeket is, nem tűnik egy looser bandának: http://www.finntrepo.fi/index.htm

Egy példa, hasonló kérdés:
Miből készül egy (lég) hőcserélő? Hát fémből, persze.
De a japánok szoroztak, osztottak, és papírból is készítenek. Mert könnyebb, sokkal olcsóbb. Persze nem minden alkalmazásban felel meg. Veszik, mint a cukrot.

Sziasztok!

Az én kérdésem nem szorosan a fórum címéhez tartozik, de végül is hasonló téma...
Mostanában tanulunk az egyetemen elektrotechnikát, és érdekelne Magyarország (minnél részletesebb) villamosenergia hálózata. Vagyis szívesen tekintenék meg róla egy térképet. Vagy egész Mo-ról, vagy Pest megyéről.
Persze kerestem a neten, és semmit nem találtam, kivéve az MVM honlapján egy nagyon kis felbontású térképet (kb. 400 pixel széles), és csak a 220 kV feletti vonalak vannak feltüntetve.
Azért lenne az nekem tök jó, mert meg tudnám nézni, hogy a lakóhelyen környezetében futó nagyfesz. vezetékek milyen feszültségszintűek, melyik erőműtől/alállomástól hová hutnak, én kb. milyen vonalakról, alállomásról kapom az energiát, ezek hol vannak, stb. Szóval érdekes lenne.
Persze a középfeszültségű hálózat is érdekel, de az már elég szövevényes... Még kisebb az esélye, hogy van róla térkép.
Szóval bárkinek ha van ilyen térképe, örülnék neki.
(Főleg Pest megye)

Itt van egy jó leírás és találsz képeket is.
Hegman

Köszi, kedvencek közé rakva
Így már valószínű, hogy 120kV-os a házunk ablakából látható távvezeték. Egyébként két vonal fut egymás mellett, és a nagyobbik oszlop, (ami nagyobb feszültégűnek tűnik, hangosabban zümmög, magasabban van, vastagabb szigetelőrúd, stb.) bizonyul 120 kV-osnak. Akkor a kisebbik? Annak is annyinak kell lennie... Mert kisebb nagyfeszültségű feszültségszint nincs.

Én így a kép alapján egyforma hosszúnak mondanám a szigetelőket. Melyik a 120kV-os? Mert ami a képen balról van, az legalább 120kV, mert az alatt háromszög alakban szokás a vezetékeket elhelyezni, nem egy sikban. 120kV-on fordul elő mindkét elrendezés.

Ami a kép közepén van (jobboldali), azt gondolom 120kV-osnak, mert az jön a lőrinci erőműtől, már ha jól gondolom. Ez a magasabb oszlop. Egyébként lehet, nincs jelentősége, de hiába vannak magasabban a vezetékek, ez alatt állva határozott zümmögést lehet hallani, a másiknál nem. Vagy ez nem csak a fesz.szinttel áll összefüggésben, hanem a terheléssel is? Egyáltalán miért zümmög? (Az oké, hogy a teljesítmény 100Hz-en leng, de mi ezt a 100Hz-et halljuk?)
Jó kérdések, mi?

Na, mindegy. Bátorkodtam berakni még egy képet, ami alapján feltételezem, hogy Lőrinci felől jön ez a vezeték. Mert egyáltalán nem biztos. (Na, ezért örülnék egy térképnek.)

Szia!
Bocsi hogy közbeszólok(írok),nagyon jól tudod ez 120 KV-os távvezeték.A zümmőgö hang meg az úgynevezett korona kisülésből adódik.Csúcs és élhatás következtében elektronok (jutnak ki a szabadba)(ez most egy ronda megfogalmazás volt) és ezek adják a zümmögő hangot.Minél több ilyen él van a középfeszültségű illetve a nagyfeszültségű berendezéseken annál nagyobba korona kisülés vagyis erősebb zümmögést hallassz.Ezért törekszünk arra,hogy minden készülékünk gömbölyített legyen. Csak azért írtam mert én ilyen nagyfesz.állomásnak vagyok vezető elektrikusa immár lassan 20 éve.

Hi
voltaképpen akkor ez veszteség, ha jól értem.
....Azért kíváncsi lennék, hogy az erőművekbe hasznosított energia hány százaléka veszik kárba mire a fogyasztókhoz ér.... van egy tippem : min 50%
üdv

Bocs most vettem észre nem 100 Hz hanem minden fesz szinten a frekvencia 50 Hz , (a 10 KV-os a 22 KV-os,a vasuti 25 KV-on, a 35 KV-os, a 120 KV-os a 220 KV-os a 400 KV-os és a 750 KV-os távvezetékeken is)
Fa oszlopokat csak középfeszültségen használnak ,de már egyre ritkábban , inkább ami most elterjedőben van az az úgynevezett pörgetett oszlop amit már elözöleg valaki írt.

Az,hogy menyi energia veszik elhíheted ,hogy még 20%-a sem , minden attól függ milyen a karbantartás a távvezetéken.Valójában egy rossz meglazúlt áramkötés k...a sok energiát emészt fel.Azért van gyakran vonalbejárás és infrakamerázás a készűlékekben és berendezéseken.A karbantartásról viszont ???.

ok... elhiszem
csak akkor azt nem értem, hogy az erőművek (magyarországon) főldgázból nyerik az energiát, vagy szénből + még ott van paks , ha jól tudom 40% át az áramnak az termeli, az urán ráadásul az árához viszonyítva olcsóbban jön ki mint a gáz vagy a szén.... namármos, ha én árammal fűtök föl egy helyiságet sokkal többe (nem 20 %) kerül mintha gázzal fűteném fel... tehát itt valami átkozottul nagy átba**ás van!
nem tom követhető voltam, jó volna ha ezt valaki elmagyarázná miért van így???????
üdv

Tudod mindenki a maximumot szeretné kivenni,vagyis mindenki törekszik a legtöbbet "zsebre vágni".Magyarországi energia több kézen megy keresztűl,az erőmü eledja a szállítónak(országos alaphálózat 400 KV), a szállító eladja az áramszolgáltatóknak (120 KV -os országos főelosztó hálózat)úgy, hogy mindeggyi belekalkulálja a hasznát és még az adót.Mivel az áramszolgáltatók egy része német tulajdon (E-ON), azt hiszem tovább nem kell folytatnom.
Ja és két éve a német 6 milliárdot vitt ki és keveselte.Következő évben már 9 milliárd volt a terve.Ezt sikerűlt e vagy nem nemtudom de azt mondta,hogy ha nem sikerül akkor veszteséges.Ha minden energiaszolgáltatót felvásáról akkor leszünk sz...ban.A fizetésünk nem lesz elég a közüzemi számlákra.Elhíheted nem fűtök villannyal és még így is 15 rugó a vill.számlám,kedvezménnyel.

Köszönöm szépen a válaszodat, örömmel olvastam egy bennfentes (jól írom? válaszát.
Akkor a mellette futó, kisebbik távvezeték is 120 kV, ugye? (ld. korábban csatolt kép.)
A 100Hz pedig félreértés, természetesen tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon a váltakozófeszültség (és áram) (ideális esetben) 50Hz-es szinuszos. Én a teljesítményre (p-re) értettem, hogy 100 Hz. A teljesítmény frekvenciája kétszer akkora, mint az U-é, I-é, a hatásos és a meddő teljesítményé is. Ez egyszerűen u és i időfüggvényének szorzásából és trigonometrikus átalakításokból kijön. (Csak azért mondom, mert hátha valaki kételkedne, aki olvassa a fórumot.)
Na, és a tanár mondta, hogy pl. egy trafó (pl. 10/0,4-es, amivel gyakran találkozhatunk vidéken) jellegzetes zümmögő hangja ebből a 100Hz-es teljesítménylengésből adódik. Én ezt gondoltam tovább távvezetékre, de akkor ezek szerint más oka van.

Bodom te melyik suliba jársz, mert nekem is pont ebből kell prezentációt csinálnom? Esetleg ha találtál valami jó oldalt megtudnád adni oldal címét? Köszi

a prezentációm elég jól sikerült: 4-5 között van, de még van lehetőségem változtatni rajta

( a tanár problémája: milyen acélból és milyen aluminiumból? )

a prezentációmat elküldöm neked privátba vagy ha nem megy emailben.

MINDENKINEK KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET!

bár a végére kicsit elfajult a téma és vita lett belőle

Szevasztok!

Gondolom nem nyitok új témát, hiszen ebben a topicban más szóba kerültek a nagyfeszültségű rendszerek feszültség szintjei. A kérdésem csak annyi lenne, hogy a csatolt kép alapján mekkora feszültség szintű lehet ez a távvezeték?

Hali!

Ránézésre senki sem fogja megmondani, de ezeket főként 400kv-ra használják

Szerintem 400kv-ra elég alacsony az oszlop
Gondoltam hátha vannak szakemberek a témában....
Majd rámegyek multiméterrel és lemérem

Jajj ilyet ne mondj! Egy gyerek ezt komolyan gondolta (csak Ő fázis cerkával), a sulimba egyszer volt egy iylen "erőmű túra" és a gyerek tényleg vitt egy fáziscerkát hogy ő majd szépen megméri mekkora a fesz az erőműben... szép nagy ív és aztán ×_×(dead)

Az ne felejtsd el hogy a tüzelőanyag hőenergiája nem teljesen alakul árammá. Hatásfok! A szállításnál, elosztásnál is van veszteség. 100% hőenergiából 10-50% elektromos energia állítható elő a fogyasztási ponton. Ez a fizikája, de az erőműnek, hálózatnak is van építési, fenntartási, és üzemeltetési költsége. Természetesen a tulaj is szeretne jókora hasznot zsebre vágni, no meg állam bácsi is beszál a zsebünkben kotorászók közé, ÁFA, energia adó, stb.. és ezt mind te fizeted meg!