Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
A rajzon is láthatod, olyan trafó kell, amin 2db kb. 21V-os tekercs van.
A feszültségtől el lehet térni. Ha lefelé térsz el, akkor kisebb lesz a kimeneti maximális feszültség, ha felfelé térsz el, akkor vizsgálni kell nehogy a puffer 63V-ját túllépd. Az egyetlen áteresztő elem hűtésére különös figyelmet kell fordítani!
Bocsi de annyira nem értek hozzá. webáruházba nem nagyon találtam esetleg jo a 2x24V os is? mert üresjáraton lehet meghaladhatja. És mekkora teljesítményű kellene?
A teljesítmény attól függ, milyen kimeneti paramétereket vársz el. Javaslatom szerint kb. 150W már ideális lehet (feltételezve, hogy nem akarod folyamatosan 3A-el terhelni). A 2x24V megint elvi kérdés. Ez üresjáratban lehet akár 26V-is, és ha ezzel számolunk egy közelítőt, akkor 2x26xgyök2=73V (esik a diódákon még ebből), amihez már 80V-os elkó kell a bemenetre. De nincs akadálya, hogy ilyet vegyél, és akkor máris mehet.
Ha jelenleg még nincs kellő gyakorlatod, akkor célszerű bevonni olyan társat, aki jártasabb a dologban, mert sok részletre oda kell figyelni, amik elhanyagolása sok-sok bosszúságot okozhat.
Köszönöm az eddigi segítséget.
Egy ilyen áram és feszültségmérőt beköthetem a kimenetre, vagy pontosan hova? A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2014
Ez a mérendő áramkörből veszi a tápfeszültséget? Ha igen, akkor nem ajánlom, mert kb 3V alatt nem mér. És árammérésnél is galibát okozhat.
Akkor elvileg jó lesz. De külön tekercsről tápláld.
A feszültség mérőt gondolom a kimenettel párhuzamosan de az árammérőt hogyan tudnám bekötni? Kapcsolási rajz
A kimenettel sorban, azaz az egyik ágba beteszed. ('+')
És egy Fix 5V os kimenetet lehetne kis módosítással beleépíteni? vagy ha kétszer megépítem a kapcsolást, hogy két kimenet legyen akkor kellene hozzá vennem még egy 2x24V-os trafót?
Persze. Egy külön trafó, ami 240AC / XDc, és azt beépíted ennek a tápjának.
Sziasztok.
Olvasgattam a témában és egy olyan tápegységet szeretnék építeni a 2x24V 160VA-es toroid trafómhoz hogy a szekunder kivezetéseire 1-1 labortápot építeni hogy két kimenetem legyen és azokat ha kell sorosan vagy párhuzamosan összeköthessem. Nekem az alkotó féle E-fuse os megoldás tetszik de gondolom azzal nem megoldható. Edison kapcsolását is nézegettem de az annyira nem tetszik. Milyen kapcsolást tudnátok ajánlani? Előre is köszönöm a segítséget
Szia!
Nezzd meg Alkoto v2.7.4 v2-es verziojat. Muszereknek kulon-kulon kell feszultseget biztositanod. az +4 szekunder 8VAC / 1A A hozzászólás módosítva: Szept 24, 2014
Ebbe belehet valahogyan iktatni egy U-stab(U-limit) ledet és/vagy egy E-fuse kapcsolót?
Az nem okoz gondot hogy a 26V helyett csak 24Vos a táp? A hozzászólás módosítva: Szept 24, 2014
Az atepitesre a tervezo(k) tudnak neked erdemben valaszolni, majd.
A csak ennyivel kisebb feszultseg nem gond. /Egeszen 15V-ig le lehet menni vele -de az tobb modositast is igenyel-/ A hozzászólás módosítva: Szept 24, 2014
Cserélhető, de mekkora szekunder feszültségű a trafód, és mekkora áramot akarsz kivenni?
24V 3.33A -es a toroidtrafo. És Mekkora hűtőborda kellene? ventillátoros lenne és majd szeretnék bele egy hőmérsékletfüggő fordulatszámszabályozást is.
24V AC => 32V DC (kb)
adatlap Az alapján (Uce-Ic görbe) 3db elég lesz. Megfelelően felpasztázod, nagy borda ventivel bírni fogja. (Tranzisztoronként max 35W körül kell diszipálnia)
Hello!
Ha 0..25V és 0..3A megfelelő, akkor elvileg meg lehet valósítani, az LPSU3A50-nél. (A 2x24V/160VA kb. erre elegendő.) - A 24Vac feszültséget az AC1 és AC4 pontra kel kötni. AZ AC2 pontot a DCN pontra. - A D2 helyett egy BZX85 C6V2 zénert tenni (természetesen fordítva mint jelenleg az 1N4007 van), a C3 kondit nem kell beültetni. - R2=10kohm, R3=27kohm, R4=330ohm-ra módosul. Referencia kb. 2,85V lesz.
Sziasztok!
Jól tudom, hogy a labortápegységet célszerű hálózati leválasztó trafóról üzemeltetni, főleg akkor, ha szkóppal szeretnénk méregetni a céláramkörben?
Ha hálózati leválasztó alatt az 1:1 áttételű trafót érted, akkor nem jól tudod. A labortápegység saját trafója (megfelelően kivitelezett trafó esetén) eleve biztosítja a galvanikus elválasztást.
Kapcsoló üzemű tápok esetében kicsit más a helyzet, de általában ott is van egy kritikus tekercs (trafó), ami megoldja a leválasztást. Viszont érdemes lehet átgondolni, hogy a szkóp is el van-e választva galvanikusan (főleg a régebbiek).
Sziasztok.
Meg szeretném építeni a labortáphoz az NTC-FAN4 es kapcsolást. Van egy 12Vos 500mA es tápom hozzá de az két ventillátorral leterhelve 15.8V ot ad ki (170 és 180mA-es ventillátorokkal). Nem lesz gond ez a többletfeszültség az áramkörnek és a ventillátoroknak?
Hello
Nekem is egy ilyen trafóm van. De ahonnan rendelek nincs a következő alkatrészekből: D5=1N5402 ZD1=ZPD12 milyen diódákkal lehetne helyettesíteni? Helipotot szeretnék tenni a feszültségszabályozáshoz, az áramhoz meg 1db sima potit mert azt úgysem kell pontosan állítani, így 2k ohm-osat kell vagy 2.5k ohm-osat? És gondolom a 63V-os elko-k helyett tehetek 50V osat, mert azok olcsóbbak.
Sziasztok!
Keresgélem a megfelelő kapcsolást, de eddig még nem sikerült az igazira rátalálnom. Van egy szerver tápegységem, ami 12V-47A leadására képes. Egy labortápot szeretnék készíteni, ami nem csak 5-10A leadására képes, hanem ki tudom vele használni a táp adta lehetőségeket. (pl. autó elektromos cuccainak tesztelésére). Találtam egy kínai oldalon egy szimpatikus DC-DC konvertert. http://www.dx.com/p/600w-adjustable-dc-dc-boost-power-module-board-...md_uRI Ismerős valakinek, használtatok már hasonlót? Ezzel kicsit szélesebb feszültségállítást lehetne megoldani, és a rövidzár védelem is meg lenne oldva, csak ennek is kicsi a kimeneti árama. Van valami jó ötletetek esetleg?
Sziasztok!
Szeretnék egy pici segítséget kérni, hogy ti milyen programmal tervezitek meg a labortáp előlapját?
LibreOffice Draw-t használtam a tervezéshez.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |