Tehát impulzusos zár, ami nem csak nyitni tud. Mint egy impulzusos relé. Miért érdekes probléma? Szerintem az érdekes, hogy vannak olyanok, amiket nem lehet bezárni, mintha egy zárnál nem az lenne a lényeg. Azon múlik a házak biztonsága, hogy a zárnál állók szíveskednek-e kinyitni, meg bezárni a kaput, ha mégsem jönnek be, vagy ha rájössz, hogy meg akar ölni, akkor nem zárhatod be előtte, bíznod kell abban, hogy megérti, hogy azt mondod neki, hogy nem jöhet be, és engedelmeskedni fog.

Azért irtam hogy ajtóbehúzó, mert rigli ide, rigli oda, ha nem csukódik be az ajtó, akkor bezárni sem lehet. Ha meg becsukódik, akkor pedig az egyszerű zár is jó. Végálláskapcsolóval ellenőrizhető, hogy be van-e csukva...

Sziasztok!

Olyan áramkört kellene építenem mellyel, szimulálni lehet a 230V-os hálózaton fellépő feszültségtüskéket és egyéb zavarokat, melyeket mondjuk nagy teljesítményű forgógépek kikapcsolása okoz. Van valakinek ötlete, hogy merre induljak?

Köszönöm!
Zsolt

De nem tartunk ott, hogy tárva nyitva van a nyílászáró. Ott tartunk, hogy ha csukva van, de kinyitom a zárat, és csukva marad, addig, amíg valaki ki nem tárja, majd újra becsukja, addig ezt bárki megteheti.

Uraim, ha van 22v valtofeszem amelyet egyeniranyitok abból mennyi egyenfeszem lesz? Kerestem a megoldast, de eddig men talaltam. AC DC atszamolasra van valami keplet? ( AC Gyok2 talan )

A válasz több helyen is szerepel pedig. AC×2^1/2 pufferelve, mínusz a diódák nyitófeszültsége. Puffer nélkül: AC-2×U_fd.

Nem árultad el hogyan szeretnél egyenirányítani, ezért itt a repertoár.

Ohh, na ezért kérdeztem
Köszönöm mindenkinek, szerintem a kétirányú aszimmetrikus lesz a nyerő.. Igaz?

Nos akkor ha jól számolok akkor ekképp alakul az egyenirányított feszültségem: DC = (AC * gyök2) - (2 * dióda feszültségesése).
Átvezetve: (22 * 1.414) - (2 * 0,7) == 29.7v
Jól számolok?

Igen. A valóságban ennél kevesebb lesz, mert a diódákon nagyobb áramnál nől a feszültségesés, a trafónál meg esik(het) a feszültség (ha 'csúcsra járatod').

Sziasztok!

Vásároltam egy arduinnot és néhány relét, amit az arduinno-val vezérelek. Van hozzá LCD kijelzőm, gombok, stb. Ezek a komponensek mindegyike egy csavarozható kb ilyenek, csak más-más méret:
Példa: Link

Az asztalon összedugdosva és felprogramozva szépen működik, de szeretnék neki egy végleges formát adni és betenni egy nagyobb dobozba. A komponensek számát tekintve én egy fém riasztó dobozra gondoltam, amibe befér a tápegység és egyebek. Tennék bele egy lapot és erre csavaroznám fel a komponenseket és dugdosnám össze őket. Mivel a relék 230V-ot kapcsolnának, ezért fontos lenne, hogy biztonságos legyen a szerelés.

Kérdés1: hogy mi az amit ilyen lapnak lehetne használni? Egy nyák lap? Vagy csak simán furkáljam ki a riasztó doboz hátulját és rögzítsek ahhoz? Vagy valami más laphoz?

Kérdés2: nézegetem a távtartókat és csavarokat, amiket használni lehetne ezek rögzítéséhez, de elég borsos áron mérik őket. A hagyományos távtartók azért sem használhatóak, mert a nyákokon túl kis helyet hagytak a felcsavarozáshoz, tehát mindenképpen kell mindkét oldalra valami "hosszító", hogy rögzíteni tudjam. PC távtartókkal próbálkoztam eddig.
Van valami bevált házi megoldás erre? Pl 1m 5mm-es műanyag csővet, aminek 3mm a furata feldarabolok 10 mm-es darabokra és 3mm-es menetes szárat méretre vágok és azzal csavarozom fel az elemeket. Hol lehet ilyesmiket beszerezni, vagy mire kell keresni?

Ötletek?

Sziasztok!
Építeni szeretnék egy áramkört, mely szimpla tápfeszültségről (9-12V) működik. Ebben van egy nyomásmérő, féltáp feszültségről tér ki +- irányban a nyomás előjelének és mértékének megfelelően. Szeretnék vele egy irányban mérni, a nyomáscsökkenés számomra nem szükséges jel. Frekvenciája 5KHz alatt van.
Sajnos nem tudtam szinteltoló áramkörrel megoldani a féltápfesz levonását, csak ha kettős tápfeszt kapott. Sajnos ez ebben a projektben ez nem megoldható. Szubtraktorral szintén nem sikerült.
Tudtok segíteni egy olyan analóg kapcsolással, mely 1x9-12V-ról működik és a kimenetén a tápfeszültség felével csökkentett jelet teszi a bemenetéről a kimenetére? Szinte biztos vagyok benne, hogy egy-két műveleti erősítővel megoldható, de sajnos nem jövök rá hogy hogy.
Köszönöm: Tamás

Hello! A kérdés nem ide vonatkozik ugyan, hanem a műveleti erősítőkhöz. De erre való a kivonó kapcsolás.

Köszönöm a gyors segítséget!
Ha jól értelmezem akkor második fele egy diff alapkapcsolás, aminek a bal oldali erősítővel a referencia feszültségét adja meg. Megépítem, megmérem és visszajelzek.
Annyi kérdésem lenne még, hogy az erősítése R4/R3 lesz, változatlanul féltápfesz nullával, amennyiben R3=R5 és R4=R6?

Igen, ez egy diff képző kapcsolás. (Bár ezt a kifejezést nem szeretem használni, mert a differenciál fogalmai keverednek.) Az első fokozat mindössze azért kell, hogy az osztó kimeneti ellenállása ne befolyásolja a különbség képzést. Az ellenállások közötti összefüggés úgy van ahogy írtad.
Annyi problémával még fogsz szembesülni, hogy az LM358 meglehetősen egyszerű lelkületű jószág, aminek a kimenetében a GND felé egy gyengécske áramgenerátor van. Mivel R5-R6-on keresztül áram tud folyni a kimenet felé, az megemeli a kiment feszültségét. Vagy is nem képes lemenni igazán 0V-ra. Ahhoz egy valóban Rail-to-Rail erősítőre lenne szükség, vagy a kapcsolás kiegészítésére. A szimulátorban ez a hiba nem látszik, mert a Spice modell hibás. De mindennek a "súlyossága", a kívánt pontosságától függ.

Üdv.! Telefonoknál a fesz. stabilizálás a telefonban vagy az akumulátorban történik? Tölthetek egy telefonakut külsőleg 5V-al?

Nem akarok hülyeséget írni de szerintem a telefonnál szoftveresen van megoldva az akksi vezérlése,az dönti el,hogy tölti az akksit.De nálam okosabbak biztos jobban tudják.

Jól mondod. A telefonhoz adott, és a köznyelvben töltőnek nevezett valami, az csak egy 230/5 V -os tápegység, a töltő áramköre a telefonban van, és szoftveresen van megtámogatva.

A telefonban az akkumlátor szempontjából nem fesz stabilizálás van, (a többi áramkör számára van) hanem egy intelligens töltőáramkör gondoskodik az akkumlátor lehető leghosszabb élettartamáról.
Tölthetsz, de akkor neked kell gondoskodnod a töltőáram korlátozásáról, és a túltöltés megakadályozásáról.

Hello!
Az lenne a kérdésem hogy kéne bekötni egy MV2105 varicap diódát vagyis melyik lába az anód és melyik a katód. A elején van egy kör a diódának.
De a fájlban a rajzon nem látok kört rajta.(TO-92)

A katódot szokás jelölni.

Az adatlapi rajzok egyértelműek. Nem értem a kérdést. De egy multiméterrel egyébként is könnyen eldönthető a kérdés. Adatlap.

Nincs jelölve. Akkor a rajzon hátulról van ábrázolva a dióda? A kör a másik oldalán van?

Már hallottam erről de azthittem ez csak a mostanság feltörekvő gyorstöltéses technológiáknál van. Mi szerint tölt a telefon "inteligens" része? Hőmérséklet? pl.: Ha mondjuk tölt 15 percet 5V-al s majd mikor az aku hőmérséklete már kilép az optimális tartományból akkor szünetel a töltés?

Nincs kör, hanem a tok hátuljának ívét jelzi a szaggatott vonal. Ha a sima felület van feléd, akkor a katód a jobb oldali láb.

Mindegyik Li-ion akkumulátorban van túltöltés ellen védő elektronika hőérzékelővel, de azt, hogy mikor van feltöltve, azt a telefonba épített elektronika dönti el.

A telefonban levő akksinak legalább 3 kivezetése van. Ebből az egyik (általában a középső) az "információs" láb. A töltő áramkör "nyomja bele a villanyt" ahogy csak tudja, egész addíg, amíg a cella hőmérséklete kb. 40 fok alatt van. (ezért nem, vagy nehezen tölt a nyári napsütésben)

Azt esetleg megcsinálhatom hogy lassú fesz. emeléssel figyelve a hőmérsékletre feltöltöm 4100 mV-ra?( Ennyit mértem alkalmazással 100%-on)

Úgy valahogy. De ha már melegnek érzed, már késő.

Fog működni ha kihagyom a harmadik érintkezőt és minden elektronika nélkül töltöm?