Várom már hogy legyen egy kis szabad időm, és egy kicsit szimuláljak. Egy hete jár már a fejemben, hogy valami valós terhelő impedanciához hasonlót rajzolok, és azzal nézem meg hogy mit is reagál ez a HEC, meg a saját agymenésem szüleménye.

Másik gondolatom pedig a HEC pufferhez kapcsolódik. Írtad, hogy képes berezegni, ha túl erős a pozitív visszacsatolás. Ekkor jött az a gondolat, és talán elsiklottunk felette, hogy ha egy globálisan negatív visszacsatolású erősítő kimeneti fokozataként alkalmazzuk a HEC kapcsolást, akkor még kis mértékű negatív visszacsatolás is elég hozzá, hogy a HEC pozitívba hajló visszacsatolásából eredő instabilitást kiküszöbölje. Nyilván a trimmelésre ezután is szükség lesz, de már csak a torzítás minimumra kell hangolni.

Ha nem fogalmaztam érthetően, akkor majd később megpróbálom újra. Gyakran teljesen máshogy kapcsolódnak a neuronok a fejemben mint egy értelmes embernek. De így születtem.

Értem mire gondolsz. Ha egy valóshoz hasonló komplex terhelést rajzolok neki a szimulátorban, azt észre sem veszi. Ezért nem is rajzolgatok a kimenetre mindenféle túlcsillapított rezgőköröket.

A globális visszacsatolást már többen kipróbálták és mindenkinek az a véleménye, hogy romlik a szubjektív hangminőség. Nálam sincs GNFB a mostaniban (a Burgumban). Nem biztos, hogy szükség van azokra milliomod százalék THD-kra. Inkább azt az átkapcsoláskor (áramirány-váltáskor) keletkezett tüskét kellene valahogy "kiszedni", de úgy tűnik nem lehet. Próbáltam ideális opamppal előrecsatolni a jelet, de a tüske marad.
Érdekes, hogy a nyugalmi áram növelése sem csökkenti a torzítást - csak akkor tűnik el a "tüske" ha tisztán "A" osztályú beállításban van. Persze ez annyiból jó hír, hogy elég neki 60-80 mA nyugalmi áram végfetenként, nem kell hősugárzót csinálni a hűtőbordából.

Ui: Elég R13-at "eltekergetni" néhány Ohm-mal és látni fogod, hogyan reagál rá.

De mi az amit ez tud, mert amit én berajzoltam burgum-ként a multisimbe (ami nálad működik) az semmi különöset nem tud, még az a fetes SAF is sokkal kisebb torzítást produkál nála. Na és akkor ez itt mit jelent? Valami teljesen más kapcsolás kéne elé? A burgumban a fetes illesztő után van egy 470µF a jelútban azt se nagyon értem mert állítólag az se jó.
Megfogadtam magamnak, hogy ebben az életben én már nem építek félvezetővel erősítőt, de hátha ezzel még kivételt tennék ha látnám értelmét. Pláne annak fényében hogy végigolvastam az avéixen a hifishow-s véleményeket, és amit kivétel nélkül mindenki lefikázott az a Marantz+B&W párosítás volt (se íze se bűze és hasonló vélemények).

Újra csak azt tudom mondani, hogy mielőtt megépítenéd meg kellene hallgatnod, hogy szól a Burgum az előerősítőjével. Talán olcsóbban is megúsznád, mert nem 2 Ft az anyagköltsége ennek a párosításnak.

Mindjárt megnézem miket szimuláltam a végfokodra, de úgy emlékszem akadnak hibái és nem tudja azt szimulátorban, mint a HEC.

Igen, van benne egy csatolókondi és az lehet benne is fog maradni... majd ezt még meglátom ha odajutok. Az is lehet, hogy az rosszul szól : ) Ki kell próbálni esetleg másik - DC csatolt - bemeneti impedancia illesztővel (is).

Nem olvastam az ávéikszet, de rákeresek. A Bower and Wilkins-től még nem hallottam elfogadható hangú hangsugárzót. A Nautilust nem hallottam szólni... lehet, hogy az jó. Nem tudom melyik Marantz-ról lehet szó, a "nagy" Marantz (M2 ?) lánc hangja nagyon tetszett München-ben.

Egyáltalán nem biztos, hogy neked valaha is tetszeni fog a félvezetősök könyörtelen tisztasága és "átlátszó" hangképe, ami kihozza a lánc és a felvételek legapróbb hibáit is.

Még összerajzoltam néhány diagramot a kimeneti impedanciáról. Talán így teljes a kép a Cordell-féle HEC-ről... bár akadna még néhány apró dolog, amit talán már nem érdemes részletezni.

Rögtön tisztáznunk kell valamit. Ha jól emlékszem azt írtad (de vissza is lehet keresni), hogy jobb minőségű alkatrészeket tettél bele és mindössze annyit módosítottál, hogy a Miller-kondikat 47pF-ra cserélted, valamint kiforrasztottad (nálam) Q9, Q15-t és védelem két kisjelű tranzisztorát.
Az CM így mindössze 18 fokos fázistartalékot mutat az egyikre és kiemelt Q9/15-el gerjedéshatáron van, 1 fok fázistartalék mellett.
Az MS mit mutat erre a beállításra?
(A terhelő ellenállást 3R-re választottam, mert ha rákötném ezt a végfokot a hangdobozomra ezt látná/kapná. Még ezt sem, mert 2,8 Ohm a minimális impedancia.)

Ha úgy használod ahogy a fenti rajzon van akkor nálam gerjedést mutat.
A LEAD kompenzáció kondiját 10 pF-re csökkentve már stabillá válik a kapcsolás.
A THD ekkor 0,057% 10 kHz-en és 39W/3R terhelésen.
A HEC 625 W-on mutat 0.005%-ot 1 kHz-en.
Hogy hasonlíthatod egymáshoz ezt a két végfokot?

Azért HEC nélkül is lehet ennél sokkal jobbat is csinálni.

1 kHz 0,000079%
20 kHz 0,0014%

Mindkét esetben 40Vp a kimenet, vagyis nagyjából teljes kivezérlés. A korlátja az opamp sebessége és nyilthurkú erősítése.

HEC-cel kb. 15-ször kisebb minden.

Mekkora a FET-ek nyugalmi árama, és mennyire lesz stabil, source ellenállások és a diódás termikus visszacsatolással?
Ez elé majd kell egy impedancia illesztő, mert a 2kohm körüli bemeneti impedancia kicsit problémás.

Én nem a magam kedve szerint szimulálom, azaz nem az almát hasonlítom a körtéhez, hanem egy az egyben azt a kapcsolást ami meg is van építve, azaz szól, az egyik ugye itt nálam a másik pedig nálad. Tehát én a két a valóságban is működő kapcsolást hasonlítottam össze (amit meg is mutattam), ezzel szemben nálad csak az enyém van változatlan formában (vagy még az se) a HEC-et meg csak úgy magában szimulálod minden sallang nélkül (pl. DC szinteltolás), hiszen le is írod, hogy olyan THD-t csinálsz neki amilyet akarsz. Hát nem. Rajzold be úgy ahogy megépítetted! Én akárhogy babráltam rajta azt a bizonyos ellenállást (talán 300 ohmok?) a THD nem csökkent le még 0,002 alá sem, pláne nem került be oda még két nulla.
Ja, nálam 8 ohmosak a dobozok, ezért én mindig minden végfokot ehhez nézek, nem az egyiket ennyihez a másikat meg annyihoz. Ezért írtam nemrég, hogy nekem nem kell se párhuzamos FET se hídkapcsolás, mert a 8ohm/20-30W-hoz felesleges.

A gerjedésről annyit, hogy szimulátorban nekem is gerjed az alsó fele kapacitív terhelésre (de ez szinte következik is a rajzból), egyébként nem, a valóságban sem. Ezek gyárilag hídban tuctuccolnak 4 ohm terhelésre mélyládára 200W-os zenei csúcsokkal, már ha úgy vannak bekötve, mert be lehet kötni hidalás nélkül sztereóra teljes sávra is. Nekem is ilyen volt a régi autómban, csak sajnos akkor eladtam az autóval együtt mert a vevő kérte hogy hagyjam benne a komplett audió rendszert is.

Építs egyet belőle ide a közelbe valakinek oda elmegyek meghallgatni. Erről a "félvezetősök könyörtelen tisztasága"-ról nekem más emlékeim vannak, amiből a második szó az valóban fedi a valóságot csak nem a harmadik szóval együtt... Sosem fordultam volna a csövesek felé mert én is utáltam őket (okkal), na de ami általában egy félvezetősből kijön az épp a valóságra hasonlít a legkevésbé. Pont mint ahogy a show-n most a Marantz-B&W kombót is jellemezték, se íze se bűze. Te is jól tudod, hogy az élő zene az nem ilyen, abban élet és zeneiség van, annak íze is és bűze is van, örömöt okoz, érzelmeket közvetít.

Erről írtál privátban vagy ez más? Közben rájöttem hogy ez VF2. Nekem abból volt vagy 4 féle változat megépítve, volt egy 400W-os is, a képei ott vannak az erősítős topikban valahol, én nem voltam hasra esve tőle, mérni sosem mértem. Ami biztos, hogy alap esetben az N és a P csatornás fetek közti különbség mindig előjött rajta, ahogy nőtt a terhelés úgy ment át aszimmetrikusba a kivezérelhetősége. Mondjuk arra akkor írt is a Pafi megoldást (csökkenteni kell a földelt bázisú fokozatok b-e feszét) de már nem foglalkoztam vele.

70mA körüli a nyugalmi áram. Hogy source ellenállásokkal mennyire stabil, azt nem tudom, a diódákkal elég stabilnak néz ki, de csak szimulátorban. Ahhoz a részhez nem nyúltam, csak a többihez. Sajnos, nekem kissé érthetetlen, hogy a szimulátorban hogy kell beállítani, hogy a végtranyók mondjuk 90 fokosak legyenek, az eleje, meg mondjuk 50. De dolgozom rajta. De a valóságban lehet állítgatni a hőstabilitást a diódákkal párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal, mert azt látom, hogy szimulátorban olyat is lehet csinálni, hogy a hőmérséklet növekedésével csökken a nyugalmi áram. A diódák túlkompenzálnak? Source ellenállásokat be lehet tenni, de csökken a kivezérelhetőség, de legalább lehet áramkorlátot csinálni.

A bemeneti ellenállás azért kicsi, mert nem hiszek a méregdrága kábelekben, amik nagyobb bemeneti ellenállásokhoz készülnek. 500ohm...2 kOhm bemenethez elég a csavart érpár is.
De meg lehet növelni a bemeneti, meg a visszacsatoló ellenállásokat, akkor biztosan kissé rosszabb eredményeket hoz. Persze, ehhez kell valami előerősítő, csatornaválasztó, vagy ilyesmi.
Az LT1223-nál jobb műveleti erősítő kellene, akkor nem kell semmiféle HEC, meg ilyesmi.

Már nem emlékszem pontosan, de mintha a multisimben csak globális hőfokot lehetne állítani, viszont a Tina az tud olyat is, hogy egyenként bármelyik alkatrésznek külön külön be tudsz állítani hőmérsékletet, így azt is le lehet szimulálni hogy mi történik ha melegszik adott alkatrész, illetve hogy hogyan mászik el a munkapont ennek hatására.

ÉN inkább kicsit kevésnek érzem az 1db diódát kompenzálásnak.
A bemeneti impedanciát inkább a forráskészülékek szempontjából érzem problémásnak, ha valaki passzív hangerőszabályzásban gondolkodik.

Nekem csak szimulátorban megy, igaz, ott nagyon jó. Nincsenek aszimmetrikus problémák, legfeljebb mielőtt vágásba fut. Sajnos, nem egyformák az Rdson értékek.
Nyilván nagyon jó opamp kell bele, a TL071-gyel mégcsak próbálkozni sem érdemes, mert a nyílthurkú erősítésének az első töréspontja 10Hz? Mennyit fog az erősíteni 20kHz-en? Az LF357 egész jó lenne, de annak 230Hz körüli a -3dB-es pontja, tehát 20kHz-en már ez is nagy THD-t fog produkálni, hiszen csökken a hurokerősítés 30...40dB-lel. Az LT1223 ( a szimulátor szerint elmegy 15kHz-ig, ott van a -3dB-es pontja. De nem túl nagy a nyílthurkú erősítése. De még ez a legjobb, ami megfizethető.

Elégnek kell lennie egy diódának, az eredeti VF2-ben is az van. Amit láttam egy nagyon jópofa ötlet, hogy az IRFP tetejébe fűrészelni kell egy vájatot, aztán abba tenni a diódát. A hagyományos megoldásnál csak akkor kezd a dióda szabályozni, ha már odért a meleg. Ezt gyorsabbnak gondolom.
Miért problémás a passzív hangerőszabályozás? Az előbb említett előerősítőt megcsinálod kis impedanciásra, utána kötsz egy kis ellenállású potit, csavart érpár és mehet a végfokra. Ez miért probléma?( Ja, ezt nem írtam, én úgy csinálnám meg, hogy a végfokokat a hangfalak hátára szerelném. Akkor nem kell hangszórókábel, ami sokkal nagyobb probléma. Az előerősítő külön dobozban és onnan megy a csavart érpár a végfokokra.)

Dióda helyet rakhatsz egy annak kötött BD139-et is, amit a FET tetejére rögzítesz. Ott lesz felület a hőátadáshoz.

Igen, ismerem, de a befűrészelés elegánsabb és jobb is.

A legelső (nagyon) összetett mondatodat nem tudom értelmezni. Milyen körte, milyen alma?
Feltételezem a Te kapcsolásodról van szó amit kb. egy éve tettél ki valahol, én pedig lementettem és most Ge Lee végfok fájlnéven szimuláltam le.
- első körben az eredeti kapcsolást... azt amit elmentettem
- később kijavítottál, hogy Te már nem ezt hallgatod... átjavítottam. Most ez sem jó?
Ez nálam a CM-ben azt mutatja amit láttál. Gerjed. Kértem, mutasd meg MS-ben milyen. Erre jön a körte meg az alma szimuláció helyett.

A Burgum kapcsolását kitettem. Leszimuláltad. Nem emlékszem kitetted-e ide... talán igen.
CM-ben is ki tudom offsetezni és a gyakorlatban is. A THD is tudom változtatni szimulátorban is és a működő példányon is.

Talán még vetted észre, de próbálom újra átgondolni az egész Cordell-féle kapcsolást. Erről szól (elvétve) ez a topik is. Most a buffert szimulálom. Várom hozzá az ötleteket. Tőled is. Nyilvános minden, ha készen lesz bárki utánépítheti.
Nem tudom neked a teljes kapcsolást kitenni mert még ezután fog megszületni (vagy marad a régi módosított változata... még ezt sem tudom).

Engem viszont az nem izgat, hogy a Te dobozaid 8 Ohm-osak Az enyémek nem. Néhány hete teszteltük a Burgumot új környezetben, más hangsugárzókkal amik zabálták a teljesítményt... kellett a 100-200 W csúcsokban a szobahangerőhöz. Tehát nekem kevés a 39 Watt és eszerint szimulálom - ha megengeded : )

A "...mihogyszóléskinekmitetszik..." című örökzöldet hagyjuk. Annyit írtam mindössze: "...neked nem biztos, hogy ez tetszene...." De ettől én még nyugodtan tudok aludni

Végig olvastam az ávéikszen a hifi show-t. Mind a 10 oldalt. Talán két sort írtak a Marantz-ról. Miért éppen ez ragadt meg benned?

Ez még a Király Tibor-féle kapcsolás. Mint tudjuk a dióda hőmérsékleti együtthatója -2.2mV/K, a MOSFET-é -5mV/K körüli. Ennek ellenére stabilan tartja a nyugalmi áramot. Én sem akartam elhinni ezért összedrótoztam egyszer egy IRF540-et az 1N4148-al és nem akart termikusan megfutni. Érdekes.

A szimulátor jól tűri a 2k bemeneti ellenállást, compozit pedig elvből nem épít meg egyetlen erősítőt sem. Tőle tudom, mert többször kijelentette : )

Nincs erősítőre szükségem, ezért nem építem meg, van helyette fontosabb dolgom is. Nekem elég, ha látom, hogy jól működik. De ennek semmi köze az elveimhez.
Egyébként, Király Tibor kapcsolásához már nagyon kevés köze van. ( Egyébként, maga az alapötlet nem Király Tiboré, ez is tisztázva lett a VF2 topikban. Az viszont hervadhatatlan érdeme, hogy behozta a köztudatba.) Annyi, hogy egy opamp biztosítja a földeltbázisú szintáttevők meghajtását és, hogy diódás a hőstabilizálás. Azért van még benne egy-két újdonság, legfeljebb senkinek sem tűnt fel.

Nekem sincs szükségem erősítőre. Se megenni nem tudom, a hideg ellen sem véd meg, lakni sem lehet benne... és még sorolhatnám mi mindenre nem jó : )
A diódás hőkompenzálásra gondoltam, hogy az KT ötlete... de ez sem biztos. Nem tudom.
A VF2 működését nagyjából értem. Mire gondolsz amikor azt írod: újdonság?
A kapcsolásodra, vagy KT kapcsolására?

Több dolgot sem értek de végülis nagyjából lényegtelen is, de akkor ezt még megmutatom. Ez egy az egyben a burgum rajz, alkatrész és tápfesz értékek is változatlanok, magad tetted fel. Csak a fetes illesztő hiányzik az elejéről mert azzal a multisim sajnos nem tud mit kezdeni. Mutatom mekkora THD-t számol rá, meg mutatom hogy milyen az 1k négyszög ha kap a 8 ohm egy 150 nanót párhuzamosan. Na erre mondtam én, hogy nem nagyon értem mitől lenne ez mindennél (is) jobb. Persze, ettől akár még szólhat nagyon jól is.

Na ugye, hogy ugye
Ma írtam le, hogy olyanra szimulálok le valamit amilyenre akarok (na jó... majdnem olyanra). Látom, Te is
Most őszintén! A gyakorlatban csináltál már olyat, hogy rövidre zártad egy 100nF/1µF-os kondival közvetlenül a végfok panelen a kimenetet? Ha még nem... próbáld ki, aztán tedd ki légyszi a szkóp fotót. Van tároló szkópod, azt az első néhány ms-et el tudod menteni. Most ezt szimuláltad.

Olvasd vissza légy szíves mit írtam. Ilyen paraméterekkel rendelkező kimeneti buffert írtam.
Az ideális kimeneti buffer egységnyi erősítésű fokozat, végtelen be- és nulla kimeneti impedanciával. Nem ideálisban (tehát a gyakorlatban) ilyen például a komplementer hármas Darlington, vagy a KD-féle B100.

Burgumról nem esett egyetlen szó sem. De a gyakorlatban ilyen a négyszögjel átvitele. Ugyan már kitettem egyszer, de nem figyeltél rá. Balogh Géza évekig nyúzta ezt a végfokot, hangdobozok tesztelésére és keresztváltók behangolására használta. Szerintem többször is rövidre zárhatta, de az utolsót nem bírta ki. Nem gerjedékeny, szépen szól. Nekem tetszik. Neki is tetszett míg el nem szedtem tőle. A Burgum, ezer százalék, hogy nem világ legjobb erősítője, ezt nem állítottam soha. Egy bufferről beszéltem, amit éppen szimuláltam. De mutass jobbat HEC-nél, azt fogom megépíteni. Komolyan.

A saját modifikációmra. Keress rá az eredeti VF2-re, fogod látni.
Azt nem tudom, hogy KT ötlete e a diódás dolog, meg kén' keresni a topikjában az eredeti rajzot. ( Talán a Radioschack-ban jelent meg? Vagy nem tudom, de ez legalább 40 éves elv. ) Tehát, opamp, szinteletolónak a földelt bázisúak, a FET-ek meg feszültségerősítők. Szerintem, hatalmas ötlet. Csak az igazán jóhoz nagyon jó opamp kell, akkor mindent visz.

És ami igazán tetszik benne, hogy nagyon kevés tranyó kell bele. Ugye, egy opampot nagyon jóra meg tudnak csinálni, ha mást nem, de lézerrel jusztírozzák a jobbakat. Az igaz, hogy sok a tranyó egy opampban, de amit lehet, azt optimalizáltak. Ezt már nem lehet utolérni diszkrét alkatrészekkel. Kiváncsi lennék, hogy egy stúdió keverőasztalban ic van, vagy kismillió tranyó... És azt mondják, hogy minél több a pn átmenet annál rosszabb a hangja... Ez igaz, vagy sem, azt a hányend és hifi fülüeknek kellene megítélnie. Én csak műszerpárti vagyok. Ugyanez az nvcs-re is. Globális, vagy helyi? Ha ezt egy szabályozástechnikához igazán értő ember meghallja, rögtön kikeresztelkedik...ha nem lenne globális, akkor az iparba, de bárhol máshol is óriási problémák lennének.

Az R19, R20, C5-re gondolsz, mint ötletre? (Nagyon más nincs benne.)
Egyszer már megtaláltuk a VF2 eredetijét, talán el is van mentve nálam, csak tudnám milyen néven.
A Castone végfokok egy része is pontosan ezen az elven működik és az is nagyon jól szól. Kérj kölcsön a nászuradtól egy CPA 600B-t például : )

Ha a feszültségerősítő fokozatot negatívan visszacsatolom, az egy globális visszacsatolás.
A HEC-ben szintén van globális (negatív/pozitív) vcs.
Ha két fokozat sorosan van kapcsolva, mindkettő önálló GNFB-vel rendelkezik. Hol van ebben hiba? A szabályozástechnikában nincs ilyen?

Meg az R9,16-ra. A földeltbázisúak előfeszítése sem véletlenül ilyen.

Kaszab Bélával családi okok miatt nem tartjuk a kapcsolatot.

Dehogy nincs. Nincs ebben semmi hiba, de arra akartam kilukadni, hogy egyesek ellenzik a globális nvcs-t, mások meg nem. Én legfeljebb a külön buffer, külön meghajtást ellenzem, mert abból lesz a tranzisztortemető. Meg az ilyen kényszermegoldások, mint a DC szervó... azért ásnak árkokat maguk elé, hogy legyen mit átugorni...

Szelektív memóriám van... néha olyanok jutnak eszembe amiknek nem kellene : )
Véletlenül itt is C5.

Máskor meg az Istennek sem jut eszembe ami a nyelvem hegyén van.

Hegel. Ez nem ugrott be. Ők képesek voltak rá és szabadalmaztatták a külön meghajtás/külön buffer elvet. Simán fel merték találni a langyos vizet. Állítólag jó erősítőket gyártanak, még nem hallottam egyet sem közülük.