Nem ismerek ilyen kész modult, de ez nem jelenti azt, hogy nem is létezhet.
De konkrétan melyik tápról van szó? Mert sok fajta 30V/3A táp rajz létezik.
Ha valaki segíteni akar, akkor látnia kell a konkrét kapcsolást.

Van ilyen kapcsolás is a fórumon ami ezt tudja - letiltja a kimenetet az áramkorlát elérésekor -, csak te nem azt építetted meg: Bővebben: Link

Proli LPSU3A50V kapcsolásának van egy ilyen választható lehetősége is a "normál" áramkorlát opció mellett. Proli az E-FUSE fantázianevet adta neki, ami nagyon találó, mert valóban úgy működik mint egy biztosíték, az áramkorlát elérésekor DC-OFF állásba billen.
Ennek a labortápnak a legújabb változatához tudok panelt adni, ha szükséges.

Óvatosnak kell lenni, mit épít meg az ember. Sok a "majdnem jó" publikáció....

Ezt építettem meg: https://www.aliexpress.com/item/4001157483250.html?spm=a2g0o.produc...rom%3A

Tetszett, mert minden benne van a csomagban. Nem értem, hogy ezt végül is mire lehet használni? Kigyullad egy LED, ééés? Telefonálni kell Paksra, hogy álljanak le kicsit! A LED pozitíván 2,8V jelenik meg, arra gondoltam, hogy egy öntartó relé vezérlésére fel lehetne e használni?

Ebben a leírásban választ találhatsz a hiba okára, -valószínű hibás alkatrész ábrázolású paneled van. Olvasva a kapcsolási rajzot egyértelmű az U3 működésének hatása az U2-re. Helyes alkatrész "tájolással" működnie kel.
Bővebben: Link

Köszönöm!
Nem vagyok villamos mérnök! Nagyon korrekt, lényegre törő leírás.
Így talán megoldódik a problémám!

A led kigyulladása egy lényeges információ. Azt jelzi, hogy terhelő áram elérte az előre beállított értéket, és annál nem lesz nagyobb, ezzel védve a mért áramkört, alkatrészt.

Például ha egy power ledet vizsgálsz, aminek a maximális árama 0,7A, akkor arra beállítva az áramkorlátot elkerülheted a led tönkremenetelét, amikor mondjuk azt vizsgálod, hogy mennyi a LED nyitóirányú feszültsége az átfolyó áram függvényében. Ha nem lenne ilyen áramkorlát beállítási lehetőség, simán kinyírhatnád a ledet mérés közben.

Nem sorolom fel a tucatnyi lehetőséget, amikor nagyon hasznos a beállítható áramkorlát a labortápoknál, és emiatt nem kell PAKSOT riasztani.
Ha labortápot építesz, tanulmányozhatnád az alapvető elektronikai ismereteket, ami egy hobbistának is elemi érdeke.

Beépítés előtt minden egyes alkatrészt ellenőriztem. A LED kigyulladásának pillanatában nullára kellene csökkennie a kimeneti feszültségnek nem? Akkor védene! Mint fentebb írtam nálam nem ez történik! Kettő ilyen tápot is megépítettem, ugyanis az elsőnél sem azt tapasztaltam, hogy a vártak szerint működjön. Jelenleg "zamatőr" társunk által linkelt leírás szerint próbálom ellenőrizni a beállításokat. Mert az kevés, hogy a LED kigyullad, de a védelem nem lép életbe!

Félreérted a labortáp működését.
Nem kell nullára csökkeni a feszültségnek.
Teljesen jól működik a tied. Így kell neki, a labortápok 99% ilyen.
Nem nullára kell csökkeni a feszültségnek, csak valamivel visszább esik, hogy a beállított áram fojjon.

A tápod minden bizonnyal hibátlanul működik, csak rosszul értelmezed a működését. Tegyél rá egy pici 12V-os izzót, állítsd be a tápot 12V-ra maximális áramkorláttal, majd kezdd el az áramkorlátot lejjebb tekerni egészen nullára vagy ameddig lehet. Az izzó fényereje elkezd csökkeni, majd teljesen el is alszik. Ezt jelenti az áramkorlát. Az áramot állítod adott értékre, amitől a feszültségnek nem feltétlenül kell nullára csökkenni, sőt akár semennyire, a kimenő feszültség értéke annak lesz a függvénye, hogy milyen értéknél alakul ki adott terhelésre a beállított áram.
A táp ilyenkor nem feszültség hanem áramgenerátorként működik.

Teljesen tévúton jársz. Tanulmányozd az "áramgenerátor" fogalmát.
Amikor kigyullad a led, onnantól a táp kimenete áramgenerátoros üzemmódban működik.
Egyetlen általános labortáp sem szakítja meg a kimenetet az áramkorlát elérésekor.
Ez egy lényegi eleme annak, hogy az adott tápot labortápnak tekintjük.
Léteznek olyanok, ahol ez a funkció plusz szolgáltatásként bekapcsolható, de alaphelyzetben azok is áramgenerátorra váltanak az áramlimit elérésekor.

A PC tápegységek például túláram esetén lekapcsolnak, hiszen ott a megvédendő drága komponenseknek a túlélése múlhat ezen.
De egy labortáp az egy műszer, aminek a tulajdonságai között szerepel a kimeneti áramkorlát beállíthatósága mondjuk a 0-3A tartományban, függetlenül a kimeneti feszültség beállításától.

Helyesbítek. A PC tápok lekapcsolnak túlfeszültség és túláram esetén is. A túláram védelem inkább a tápot védi, a túlfeszültség védelem meg a táplált berendezést.

Rendben! Köszönöm a kiigazításokat!
Van itt az asztalon egy https://de.aliexpress.com/i/4000414788216.html?gatewayAdapt=glo2deu
Ebből indultam ki.
Még egyszer köszi a türelmet!

Ennek van C.V. ( Constans Voltage - állandó feszültség ) C.C. ( constans Current - állandó áram - áramgenerátor ) és stop output üzemmódja is, amikor lekapcsolja a kimenetet.
De ez nem általánosan érvényes minden labortápra. Az olyan egyszerűekre, mint amit kérdeztél, meg pláne nem.

OCP - Over Current Protection

Sziasztok!
Kis szegítséget szeretnék kérni tőletek. Még 2021-ben vásároltam Alkotótól 2db labortáp panelt amik meg is épültek majd kiderült, hogy hibás új alkatrészek miatt nem működött. Ezután az egyik panel valahova elkeveredett vagy már nem is tudom mi lett vele és a másik panelből megépült egy szipla labortáp amiről voltak fent képek is. Ez szét lett bontva mivel a FET-ek elpukkantak de a panel el lett rakva hátha még jó lesz valamire. Most úgy alakult, hogy szükségem lenne egy kisebb tápra amit tudok hurcibálni így gondoltam előveszem a fiók aljából és összerakom így 3 év után. Még dobozolás előtt kiprobáltam egy FET-tel ami ugyan nem a gyári ajánlott alkatrész de paramétereiben megfelelő és működőképes volt is vele az asztalom és terhelés alatt is jól működött.
Elkezdtem bedobozolni, vettem hozzá 3FET-et megcsináltam hozzá az áramelosztó panelt majd össze lett szerelve.
Első teszt alkalmával már nem működött és semmilyen életjelet nem adott holott csak a 3db menetesszárra fel lett rakva a panel és be lettek kötve a kezelőszerlek amik ugyan azok mind a teszt során is voltak. A három led közül a sárga világít kizárólag, ami a -12V-t meglétét jelzi. Amikor próbából lehuztam a komplett potméter sort akkor a piros led is elkezdett világítani ami a áromkorlát elérését hivatott jelezni de ekkor sem történt semmi és a kimeneten továbbra is 0V-ot lehet mérni.
Hogy kiszürjek egy hibalehetőséget a potméterek helyére beforrasztottam fix ellenállást így mindkét potméter középállasban áll az értékek miatt. De így sem értem el semmit. A 3 FET modul helyett pedig beraktam azt az egy FET-et amivel a tesztek is zajlottak, de így is változatlan a helyzet.

Ha bárkinek van bármi ötlete mit lehetne vele tenni a felgyújtáson és kidobáson kívül azt nagyon megköszönném.

Szia! Eloszor is, a felgyujtas nem segit. Szisztematikusan kellene a hibat keresni. Otletek: Eredeti rajz alapjan vegignezni. Utana: A fet esetleg nem hamis-e? Jartam mar igy, eg mint a pejva. Ha hataron megy valami, kisebb feszultsegrol tesztelni. Ha semmi sem hamis, meg mindig lehet gond a hutes josagaval. Tedd fel a rajzokat, aztan biztosan lesz itt meg par kollega, aki szivesen atnezi. Kezd az elejerol. Trafo szekunder jo? Segedfesz jo? Utana vezerles, jol van-e bekotve. Nyilvan felvezeto csere utan. Innen nehez barmit mondani, de az L idom nem segit egyebkent a hutes hatekonysagan. Miert nem a bordan van a cucc? TO220 helyett tegyel oda valami TO247-et. Lehet, hogy a vezetek eleg, de a Fet nem. Ha ALkoto tervezte, nagy esellyel hibamentes a terv. Valami egyszeru baja lesz a holminak.

Proli007 leírása: Bővebben: Link
A kapcsolási rajz: Bővebben: Link
Falstad szimuláció: Bővebben: Link
Némi eltérés lehet proli007 régi leírása, a szimuláció, és a te kapcsolásod között de a hiba felderítésében ezek segíthetnek. Én amikor megépítettem nekem a műverősítő nem működött: akkor vásároltam először a HQelektronikától és utoljára is (ugyanis nem csak az az alkatrész volt hamis).
Kezd el végigmérni a referencia meglétét, hogy leosztódva megkapja-e a műverősítő, utána hogy a kimenete mit csinál stb.

Az itt közölt tápok közül többfélét megépítettem(spec. ezt már nem akartam megépíteni, hogy esetleg ez is pihenjen a fiókban). Ami közös volt bennük, hogy jelentős, időigényes utómunkálatok nélkül egyik sem hozta ami elvárható lett volna.

Tiszteletem
Összecsavaroztad a T6-T7 - es tranzisztorokat, valószínü hogy összezártad a kollektorokat, amit nem kelletett volna.

Állítólag a tesztek során működött. Illetve a leírásban -egyebek között- külön is kitérek erre a részletre.

Én látok valami fehér maszatot a két tranyó között, lehet hogy szigetelő.
De azért ellenőrizni kellene, hogy valóban szigetel.

Sziasztok!

Elméleti kérdés. LPSU3A50V-c4.2, van értelme a panel 2 AC bemenete elé biztosítékot tenni? Mi történik, ha megszűnik a segédtáp? És ha a főtáp? Okozhat bajt, ha gyámoltalan módon a panel csak az egyik szekundert kapja meg?

Köszönettel, Roland.

Tegnap este volt időm vele foglalkozni. Sikerült orvosolni a problémát kiderült, hogy az egyik BD140 adta fel a harcot ami még a tesztek alatt működött úgyhogy most kapott egy MEV párost és már tökéletesen üzemel. (Úgy látszik az ST nem bírta majd kiderül a régi magyar teljesíti-e az elvárásokat...)
Egy két kérdésre és felvetésre azért válaszolok. A Fetek nem TO220 as tokozásuk amik a kis L idomon vannak azok csak a stabilátorok és olyannyira nincsenik kihasználva, hogy még a doboz alján is bőven ellennének csak így kicsit igényesebb. Az áramtükör tranzisztorai össze vannak és voltak is csavarozva és van köztük szigetelő is és mivel a furat szigetelt így szinte lehetetlen összezárni a collektorokat. A puffer és a diódahíd az eszköz bal elejében talalható a biztosítékokkal együtt és nem gondolom, hogy az gondot okozna, hogy a puffer nem a panelen helyezkedik el és ez 2,5mm2 vezetékkel van odahuzalozva kb. 10-12cm távban. A független tápágakra valóban figyelni kell, de ebben az esetben 4 sec tekercs van amiből 3 van használva egy az 50V os 4A-es tekercs ami a szabályzott feszültség másik kettő pedig 2x13-14V (független tekercsek) amiből az egyik a segédtápja a vezérlésnek másik pedig a ventillátort és a panelmerőt hajtja (aminek az L idomon látható a stab.-ja és a diódahídja.) És igen az idéglenes FET-en nem volt hűtés mivel amíg csak a fesz szabályozás volt figyelve egy multin és terhelve nem volt addig teljesen haszontalan is lett volna.

Szóval valami ilyesmi lenne a terv. Elnézést a hanyag blokkvázlatért, csak szemléltető célzattal készült.

Ismered azt a mondást, hogy az ördög a részletekben lakozik?
Ez a rajz így önmagában semmit nem árul el az elképzelésedről, főleg úgy, hogy a trafó kivezetések felét sehova nem kötöd. Valamint a nagyvonalú blokk vázlatról is hiányzik a lényeg.

Ha megnézed az eredeti elvi rajzot, akkor látszik, hogy a kétutas módon egyenirányított 12V a fő táp pozitív ágához képest ad negatív segédtápot.
Ha ezt egyutas egyenirányítással akarod helyettesíteni, akkor a 12V-os trafó ág egyik pólusát a fő táp pozitív ágához kell kötni, és a másik ágon egy negatív egyutasan egyenirányított feszültség adja a segédtápot.
Ha a ventilátort szabályozva akarod, akkor az eredeti elvi rajz szerint érdemes használni. Ha csak fixen bekötve, akkor mehet úgy ahogy elképzeled.
A műszer tápját én rendesen Graetz-el, stabbal ( 9V DC ) építeném ki. Bár az egyutas egyenirányítás sem rossz, de sokkal nagyobb a ripli rajta.

Nem értem amit írsz, pontosítanád?
A panelen rajta vannak a diódahidak, és a kötések is.
A trafóról éppen a rajz szerinti szekundereket kell csak bekötni (az igaz, hogy a szekundereknek csak egyik vezetékét látjuk, de én oda tudom képzelni a másikat is).
A mérőegységhez diódahidat rajzolt (ez a jel azt jelenti). A stabilizálás akkor lényeges, ha magasabb a feszültség, mert a mérőegységnek van saját stabilizátora. Egy kis szűrés az valóban hiányzik innen.
Mellékeltem egy kis részletet a bekötésből.

Én úgy értelmeztem, hogy egy utas egyenirányítást akar mind a két 12V-os ágon.
Erre vonatkozott a megjegyzésem.
Ezért zavaróak az ilyen fél információt tartalmazó ábrák.