A kapcsolás a témyanityó hozzászolásomnál található! Minden ugyanúgy készült el, ahogy a leírásban található. Megkockáztatom, hogy az összesodrott zomáchuzal ütött át és ez tette tönkre a FET-eket. Mielőtt elpukkant volna, ózon szagot éreztem.

azt tudod, hogy itt hibás a rajz???
2X 350V lesz.

Nos csak annyira működő szkóp van a tulajdonomban, amivel be tudtam állítani a kitöltési tényezőt, egyéb precíz mérésekre egyenlőre alkalmatlan. A kapcsolás 15V-ról működött első körben, hogy ne legyen nagy baj. Ezalatt nem történt semmi különös. A FET-eken lévő diódák pedig UF4007-es diódák. Nem mértem ki, hogy a másik két FET ép-e, mert kettőn láthatóak a sérülések! Ha a másik kettő megúszta, akkor holnap összerakom a félhidas verziót és szigetelt vezetéket fogok használni, azt már tudom!!!

A tápegységet leszámolva azonos a rajzzal. Természetesen a feszültségkétszerezőt kihagytam, 320V-ról üzemelt a rendszer. :yes: Ha erre gondoltál?!
Szerk.: Értem már, mire gondoltál hiba alatt. Ha jól tudom, Amerikában 110V-os hálózat van, így ezt a kapcsolást alkalmazva kapunk 350V-ot... A cikkben említve van a hálózati feszültség értéke.

holnap lerajzolom a gate előtti kis segédkapcsolást a gyors kisütésre. A megadott rt ct értékkel a pwm ic
6-50 KHz között üzemel, a trafó teljes terhelését 6 KHz-re kell kiszámolni. Tudnom kéne a jelenlegi vaskeresztmetszetet,(főtrafó) és hogy milyen trafó...
PC bontott?? (egyenlőre).

A rajzot előre is köszönöm. A vas egy kapcsolóüzemű tápból való, de nem PC. Nem tudom mihez volt a táp, a tarfóról csak annyit tudok, ami rá van írva: Al6000, többet nem tudok.

Hiba van a pwm Ic és a fetmeghajtó Ic között is, mert a pwm ic kiadja a magas szintet, de mi huzza le testre a kimenetét. A két belső tranzisztor csak + tápot ad ki.

Ugyanazon az oldalon található más kialakítású hevítőknél volt olyan, hogy egy 240 ohm -os ellenállás volt a kimenetre a test felé. Ez nekem is be volt építve.

Nem figyeltem, akkor az csak teoretikus rajz volt?

Az optócsatoló akkor is lassú kapcsolóüzemű vezérlésre. Legalább 50-100 ns-os felfutást kellene tudnia, már néhány 10 kHz működési tartományban is.
Ha megnézel konkrét és működő kapcsolásokat akkor nem nagyon találsz optócsatolást. Vagy közvetlen, vagy trafós csatolást alkalmaznak, talán nem véletlenűl.
Persze trafós csatolásnál is alacsonyan kell tartani a meghajtó inpedanciákat és gondoskodni kell a fetek gate kapacitásainak gyors töltődéséről és kisütéséről.
További jó kisérletezést: P István

Azt is nézd meg, hogy megvolt-e a 12V az IGBT vezérlésén (legoptimálisabb a 15V). Ha alacsony, akkor nem nyit ki teljesen és túl nagy feszültség marad rajta és attól is el tud füstölni.

Köszönöm a tanácsokat! Amint szerzek 4 FET-et, majd folytatom a kísérletezést!

Szia!
A munkából hazajövet egyből beugrott, hogy ez a kapcsolás így nem is működhet...
Mivel a pwm IC két kimeneti tranzisztora párhuzamosítva van, ezért a kitöltést beállítod 25%-ra.
Ebből lesz a kimeneten 50% kitöltés a két Fetmeghajtó Ic (az egyik invertál) megkapja a négyszög jelet. A problémát abban látom, hogy mi szavatolja a két fet holtidő beállítását, hogy azok ne zárjanak össze??
Ha a tl 494-es push pull kapcsolásban lenne, akkor érvényesülne az Ic "gyári" holtidő beállítása.

Lerajzoltam, hogyan kellene megoldani szerintem, de még nem próbáltam ki.( a fet meghajtása az tuti jó)
A két diódán és a 10R ellenálláson keresztül gyorsan feltöltődik a fet kondija. Amikor megszűnik a vezérlés, akkor a p Tipusú tranyó gyorsan kisüti a gate kapacitását.
Ez hegesztőtrafónál bevált.
A meghajtás:
Ha a pwm ic egyik tranzisztora kinyit, akkor bekapcsolja az n tip. tranzisztort, a másik oldalon a p tip. pedig kinyit, ha a trafón áram folyik.
A holtidő alatt nincs vezérlés, és a másik periódusban a másik oldal megy.

Köszönöm a rajzot, majd ha lesz időm és alkatrészem, akkor foglalkozom vele. Ami azt illeti, elvileg a TC4420-as, illetve a TC4429-es FET meghajtók biztosítanák a megfelelő FET meghajtást, ha már arra vannak kitalálva. Ezért gondoltam az optocstaolós megoldást, mert ott közvetlenül a FET-et hajtják meg, nem pedig egy tarfót.
szerk.: Most néztem csak meg jobban, mit is rajzoltál... Egy kisteljesítményű H-híd vezérli a nagytestvérét!

igen a két meghajtó ic az jó, de nem tudnak holtidőt...
ha az egyik felfutó élre bekapcsol, a másik pedig abban a pillanatban lekapcsol, akkor a feteknek harangoztak...
a h hid meghajtásnál megmarad az IC holtideje...
Az pedig, hogy egy ic re azt irják, hogy 1.5 A-es fetmeghajtó, annyit jelent, hogy oszcilloszkóppal teszteltünk egy ilyen meghajtót, és bizony nem volt képes egy nagy gate kapacitású fetet meghajtani.
A 494-es ic re is 2x250ma-t irnak, valojában használhatatlan közvetlen fet meghajtására(powerfet).
A bc tranzisztoros meghajtással meg már nincs szükség a meghajtó Ic re
Működik még Ha tennél 1 db ir 2111 ic a két darab meghajtó helyett, mert az tudja azt, hogy a sima négyszögjelbe beépíti a holtidőt is, egy kondival és egy diódával meghajtja a felső fetet is.
A probléma, hogy a meghajtótrafós változatnál a fet halála nem teszi tönkre az előtte lévő dolgokat, de az ir IC-k mindik a fetekkel együtt pusztulnak..

Sziasztok.
én vízzel szeretnék kísérletezni és ehhez kéne egy szerkezet amivel 800-1000 fokos vizet vagy mégforróbbat tudok előállítani. nem kell nagy mennyiségbe, viszont folyamatosan.. én arra gondoltam, h egy indukciós hevítő közepébe teszek egy kb 20cm hosszú 3/8-os csövet és azon amikor keresztülfolyik a víz -persze csak szép lassan- akkor gőzzé alakul. amit eddig találtam evvel kapcsolatban az egy 160 fokos vízgőz előállító berendezés amit orvosi eszközök tisztítására fejlesztettek ki, de nekem nem elég ez a hőmérséklet. Bármilyen megoldás érdekel.. ha van ötletetek, hogy mi a megoldás és ahhoz hol jutok hozzá , megköszönöm.

1000 fokon a 3/8-os cső már fehéren izzik és elég lágy.

Én úgy emlékszem, hogy ezen a hőfokon már nem tudod folyékony halmazállapoton tartani egészen nagy nyomások esetén sem. Valószínű, hogy itt azért már elkezd szétválni a víz hidrogénre és oxigénre is. Az biztos hogy ha olvadt vasra vizet öntöl az nem gőzként fog jelentkezni.

Látom fantáziája van néhány embernek a felhasználással kapcsolatban, de valakinek van is már ilyen készüléke?

nem az a célom h folyékony halmazállapotban tartsam a vizet sőt még csak az sem h kisnyomáson csak valahogy jusson be egy belsőégésű motor belsejébe. nem tartom jó megoldásnak azt h egy zárt térben hevítem a vízgőzt mert az véges.. ha elfogy a vízgőz nincs utánpótlás...ha viszont vízgőzt fúvatok be valahová akkor annak nem nő számottevően a nyom ása és biztonsággal lehet hevíteni..miként fog jelentkezni ha az olvadt vasra vizet öntök? szerintem vízplazmaként fog jelentkezni, bár ez majd a kísérleteim során kiderül. nem bonyolódok olyan számításokba amikhez nem értek egyszerüen csak ki akarom próbálni hogyha 800-1000 fokra előmelegítem a vizet akkor mi lesz vele egy belsőégésű motor 2500-3000 fok celsius-os belsejében..és ez még csak a kezdet a fantáziám folytatása képpen kerámiabevonatot kap majd a dugattyú és a hengerfej és a szelepek savállóak lesznek majd ...

Szerinted hogyan működik a sugárhajtómű?
Mert szerintem vagy felrobbansz vagy csinálsz egy gejzir rakétát
A víz 1000 foknál robbanásszerűem válik alkotóira szerintem!

Például: Miskolcon történt egy baleset egy kicsit már régebben a kohászatnál. A béléstest elégett és a folyékony acél kifolyt, ami megtalálta a mélyebb pontokat (természetesen víz volt benne). A keletkező hidrogén és oxigén tisztességesen berobbant (a károkról és az áldozatokról nem szólok). A megismétléséhez néhány tonna vasra van szükség, előnye, hogy így nem kell számolni az anyag lehűlésével.

De ha csak simán gőzzé válik a víz egy akkor is felér egy kisebb bombával természetesen itt zárt vagy korlátozott tér kell hozzá (minden csak az intenzitáson múlik).

A nyomásokkal csak óvatosan, tisztességes vastagságok adódnak pl.: 240bar -nyomású 500l-es tartálynál 15,6mm de általában van 18mm-is (a további technológiákat hagyjuk).

Sziasztok, ezzel az indukciós hevítéssel 400-500 fokot is lehetne csinálni? Mert végigolvastam és mindenki elég nagy számokat írt de nekem 400°C is elég lenne és mondjuk 12V-al működne. Ez kivitelezhető valahogy? Egy kisebb Kantal huzalból pedig elég lenne egy kisebb. (valaki linkelt egy olyat ahol egy ceruzaelemnyi volt a vastagsága, akkorára gondoltam) Mivel vízipipához lenne egyfajta elektromos szén ezért arra is kiváncsi vagyok hogy a Kantal "belsejébe" kell-e tenni valami fémet ami izzik még pluszba vagy simán(üresen) hagyhatom? Folyamatos használatot (1-2-3 óra) azt bírják?

Elég kicsi szerkezetet szeretnék csinálni, remélem tudtok segíteni.

Húhh apám, Te igen el vagy tájolva. Az indukciós hevítőhöz réztekercs kell, ez nem izzik, csak örvényáramot kelt a belsejében lévő fémekben, amik ettől felmelegszenek. A kanthal huzalon pedig áramot kell átvezetni, amitől melegszik, vagy izzik.
(Ez a vízipipa árt az egészségnek, szóval hagyd a fenébe!)

Ahamm már értem. :pirul:

Akkor ha simán Kantal huzalon áramot vezetek át az nekem sokkal egyszerűbb. Van valami számítás arra, hogy mekkora áramerősséggel mekkora hőfokra tud melegedni?

Ha már van Kanthal huzalod, akkor az adatlapot se lesz hozzá nehéz beszerezni. Nagyrészt a drótátmérőtől függ, illetve a körülvévő levegő áramlási sebességétől.

Még nincs kész az áramkör (mármint a működőképes... ), de nekem is lenne egy elgondolásom. Megfelelően méretezve a készüléket és a "rá kapcsolandó hálózatot", olcsóbban lehetne-e a téli időszakban fűteni. Vagyis ha mindent optimálisan méretezünk, akkor ezzel az eljárással olcsóbb lenne a lakás felfűtése villannyal, mint gázzal, illetve vegyes tüzelésű kazánnal? Szerintetek? Bár mondjuk ennek pontosan utána kellene számolni, de mégis mi a véleményetek így erről? Köszönöm válaszaitokat!

Ez lenne az egyik legdrágább fűtési mód. Ennél drágább csak a plazmatévével fűtés, vagy pl. egy 34 millió forintos tévével fűteni (van ilyen és az is fűt!).
(Legolcsóbb "fűtés", ha jól szigetelt a lakás és gázzal fűtesz. Jelenleg még...)

Legolcsóbb az amit egyre több új építésű iskolánál, közintézménynél használnak(Amerikában főleg). Nem tudom pontosan, hogyan használják, lényeg, hogy csöveket fúrnak le a föld alá jó mélyre és vizet keringetnek benne. Ez állítólag télen fűt, nyáron hűt.

Csak az elején vészes az ára aztán behozza.

Ha ideális lenne a hatásfoka, akkor is csak U*I-t tud elfűteni, tehát ennél már egy villanysugárzó, izzőbetétes is jobb. A gáz egy fokkal még jobb, illetve olcsóbb. A geothermikus fűtés (amit kokovics említ) az egy fokkal még jobb ennél is, igaz az villannyal megy. De a legjobb a vákumcsöves napkollektor. Már egészen baráti áron elérhető. Pl. ők formalmazzák egy olasz cég termékeit itt Magyarországon, de sok más cég van. Csak a technológiát említem, hogy ilyen időben is fűtésrásegítésre tökéletes!
Persze ezeknek mind alapvető feltétele egy jól szigelt ház, vagy egy mindenre elszánt háztulaj.