Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
Lapozás: OK   1 / 20
(#) creative hozzászólása Jan 15, 2006 /
 
Hello Mindenki!

Egy kis segítségre lenne szükségem holnap reggel le kellene adnom egy prezentációt Fet-es közös drain-ü alapkapcsolásból segítenétek anyagot gyüjteni vagy linkeket adni gyorsan?
Nagyon fontos ezen mulik a félévi jegyem és nekem meg kiment a fejemből
(#) Norberto válasza creative hozzászólására (») Jan 15, 2006 /
 
Hali!

Ez ugyan nem magyarok, de aránylag jól le van írva bennük minden, ha jól láttam:

[link=http://www.me.gatech.edu/charles.ume/me4447Spring02/ClassNotes/Intro_BJT_FET.ppt]http://www.me.gatech.edu/charles.ume/me4447Spring02/ClassNotes/Intr...ET.ppt[/link]

[link=http://www.eeng.may.ie/~rfarrell/GE204/GE204_FET_student_final.ppt]http://www.eeng.may.ie/~rfarrell/GE204/GE204_FET_student_final.ppt[/link]

Ahhoz, hogy átmagyarítsd, kell némi kis idő, de ugye valamit valamiért...
(#) creative válasza Norberto hozzászólására (») Jan 16, 2006 /
 
Ezt sikerült csinálni így reggel

Tudom kicsit kezdetleges köszi a segítséget

bemut.ppt
    
(#) Frankye válasza creative hozzászólására (») Jan 16, 2006 /
 
Na, nem is olyan rossz! Mit kaptál rá?
(#) creative válasza Frankye hozzászólására (») Jan 16, 2006 /
 
Hello!

Köszike egyébként 4est így a félévi is 4es lett)

Kira
(#) Frankye válasza creative hozzászólására (») Jan 17, 2006 /
 
Drakulálok!!!!!!!!!
Mondtam én, hogy nem is rossz! :yes:
(#) gyusz hozzászólása Jún 16, 2007 /
 
Az alábbi feladatban kérném a segítségeteket: A AB 220V

B BC 380V
C AC 220V

A és B között a nyíl B felfelé megy
A és C között A felé
B és C között C felé Z1= -j10 ohm
Z2= 10 ohm
Z3= j10 ohm
Mennyi az eredő meddő teljesítmény, ha a táplálás + fázissorrendü?
A hozzászólás módosítva: Szept 9, 2013

AB 220V.doc
    
(#) Dr.Megavolt hozzászólása Jún 16, 2007 /
 
Szia!
ha megmondod min irta ezeket az adatokat lehet segitene es a kept sem lehet kinyitni
te nem ellenorzod le a topicod hogy a hozzaadott failt ki lehet-e nyitni
(#) kerteszsasa válasza Dr.Megavolt hozzászólására (») Jún 16, 2007 /
 
miért ne lehetne "kinyitni"?
/ez nem kép hanem Microsoft Word dokumentum/
(#) Moderátor hozzászólása Dr.Megavolt hozzászólására (») Jún 16, 2007
 
molnár zsolt!

Lassan kezd röhejessé válni, amiket itt az oldalon művelsz...ugye tudod???
(#) potyo válasza gyusz hozzászólására (») Jún 17, 2007 /
 
Hiányzik a feladatból a fázisfeszültségek komplex értéke! Anélkül nincs konkrét megoldás... Vagy egymástól pi/3-al vannak eltolva, csak az amplitúdójuk nem egyforma?
(#) potyo válasza gyusz hozzászólására (») Jún 17, 2007 /
 
Csak tudnám, hogy miért kell az ilyeneket privát üzenetben küldeni:

Idézet:
„Nem tudom, a feladat összesen ennyi adatot ad meg.”
(#) gyusz hozzászólása Jún 17, 2007 /
 
Ha pi/3-al van eltolva tudsz segiteni?
(#) potyo válasza gyusz hozzászólására (») Jún 17, 2007 /
 
Szuperpozíció segítségével egyesével ki kell számolni az egyes áramforrások által keltett áramokat, majd összeadni azokat, és kiszámolni az impedanciákon a komplex teljesítményt. Összeadni a komplex teljesítményeket, és az összeg imaginárius része a meddő teljesítmény.
(#) Lewzke hozzászólása Jan 4, 2008 /
 
Sziasztok ! Kellene készítsek egy síkkondenzátort de sehogyse boldogulok . A kondit olyan lapból akarom készíteni aminek mindkét felén van rézbevonat . 8 pikoF kapacítás kellene csak de a 2mm vastagsággal számítva 4 négyzetméter jön ki ........ A relatív permittivítás ennek az anyagnak jól tudom 3 körül van . De ha tévedek akkor is nemjöhet ki 4 négyzetméter ....... .......................
(#) potyo válasza Lewzke hozzászólására (») Jan 4, 2008 /
 
Én úgy számolom, 6cm^2 kellene.

C=ε0*εr*S/d képletből S=C*d/ε0/εr
(#) Lewzke hozzászólása Jan 4, 2008 /
 
Az már elfogadható ............. De ez gyors volt
(#) cassis hozzászólása Márc 14, 2009 /
 
Lehet megköveztek az ötletemért, de úgy látom nagyon gyakorlatias a forum. Megtörném ezt azzal, hogy olyan fórumtémát javasolnék, ahol elméleti fejtegetésekbe is bele lehetne menni, ahol nem kell félni a matematikától sem. Olyan jellegű felvetésekre gondolnék pl, hogy "miért van éppen fél tápfesz a kimeneten", "mennyit erősít", milyen értékű kondit tegyek bele stb.
Persze nem általános problémákra keresnénk a választ, hanem a gyakorlatból átültetett, a fejlesztéssel együttjáró kisebb, nagyobb kérdések megoldására. Bizonyára lenne olyan felvetés is, amelynek korrekt megválaszolása meghaladná a lehetőségeket, de lagalább helyet adtunk a lehetőségnek
Mi a véleményetek?
(#) bankimajki válasza cassis hozzászólására (») Márc 14, 2009 /
 
ez egy nagyon jó dolog, csak ha vmi komolyabb dolgot ki akarsz számolni, ahhoz már nem alap matek kell min. integrálás, azt pedig nemhiszem hogy a kezdő emberkék értenék. Egyébként hasznosnak tartom én is. Csak megutáltam a matekot.
(#) Stephani Mihaly válasza cassis hozzászólására (») Márc 15, 2009 /
 
Szerintem is jó az ötlet... Ne félj, a jó dolgokért senki sem vet rád követ!
(#) El_Pinyo válasza bankimajki hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
Sziasztok !
Nekem is tetszik az ötlet, hogy egy kicsit elméletibb síkra is terelhessük a hobbi elektronikázás világát. Bár nem tudom mennyire lesz népszerű ez a topic (jelenleg sajnos nem tűnik túl felkapottnak), de talán lesz érdeklődő.
Egyébként az, hogy valaki az elektronika terén kezdő, még nem jelenti azt, hogy a matematikához sem ért.
Az integrálás megkönnyítése érdekében léteznek matematikai szoftverek is szép számmal, de létezik online módban működő integrátor is.
Wolfram Mathematica Online Integrator

Üdv.
(#) tilde válasza El_Pinyo hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
Meg ha még, nem is akarunk mindjárt integrálni, nagyon jól jöhet egy egyszerű szimulációs software is. Így könnyen kipróbálhatjuk elképzeléseinket, még mielőtt megépítenénk, így sok bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, ha mégis hibáznánk a tervezés során. Én az egyszerűsége, és ingyenessége miatt a SwCADIII nevű elektronikai szimulátort használom többnyire.
(#) El_Pinyo válasza tilde hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
Teljesen jogos amit írsz, jó szolgálatot tehet egy szimulátor program is. Nem ismertem ezt a szoftvert, köszi, hogy megemlítetted. Megnéztem a honlapját, mégis mi jót írnak róla, letöltöttem a felhasználói kézikönyvét és gyorsan átfutottam. Egészen ígéretesnek tűnik és valóban nem látszik bonyolultnak a használata sem. Azt hiszem egy próbát mindenképpen fogok tenni a szimulátorral, már csak a kíváncsiság kedvéért is.
Még egyszer köszönet az infoért.
(#) tilde válasza El_Pinyo hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
Hát az igaz, hogy vannak sokkal jobb software -k is, de egy próbát mindenképp megér.
(#) Scanmen válasza tilde hozzászólására (») Ápr 19, 2009 /
 
Idézet:
„Én az egyszerűsége, és ingyenessége miatt a SwCADIII nevű elektronikai szimulátort használom többnyire.”


Köszi az infót...
Nagyon jó program

Üdv.
Scanmen
(#) rognork hozzászólása Ápr 29, 2009 /
 
Sziasztok,

van egy olyan problémám, hogy egy zománc szigetelő rétegen átfolyó szivárgó áramot akarok mérni a hőmérséklet függvényében, és ez a mérés a tapasztalat szerint valami kapcsolási sorrendre érzékeny.

Röviden a mérendő eszköz: egy acél hordozón kb 100 mikron vastag zománc szigetelő van. Ezen a szigetelő zománcon van egy 10 mikron vastag vezető kerámia fűtőréteg, amelynek kb csigavonal alakja van. Hasonlít a flexibilis tükörfűtéshez, csak fólia helyett zománcozott acél a hordozó, a réz fűtőfóliát pedig a vezető kerámia helyettesíti. Ha a fűtőszálra 120V-ot kapcsolunk (magát a fűtőszál áramkört nem zárjuk), akkor a szigetelő rétegen keresztül mA-es nagyságrendű áramszivárgás indul meg a fém hordozó felé. Ez a szivárgó áram a hőmérséklettel emelkedik.

A fém hordozó, a zománc, és a fűtőszál egy nemideális kondenzátort alkot, melynek kapacitása hidegen kb 1 - 1,5 nF, ohmikus tagja kb 2,5MOhm. Ennek a mérését a csatolmányban lerajzolt módon végzem, azaz rákapcsolok egy toroidot 120V-tal egy 10k-s mérőellenállásra, azt a fűtőszálra, a kondenzátor másik fegyverzetét adó acél alapot pedig vissza trafóhoz. A toroid primerje 400V-on van. A nemideális kondi egy kis kemencében van. A mérőellenálláson eső feszültséggel mérem a szivárgó áramot.

A probléma az, hogy nem mindegy, hogy a mérőellenállás a kondi melyik fegyverzetén van, és ez nagyon nem mindegy. Egyik állásban 700mV, másikban 800mV esik rajta. Az a kéredésem, hogy méréstanilag mi a helyes? Mi okozhatja a különbséget? Mit csináljak, hogy jó mérést kapjak?

Remélem érhetően írtam le, a válaszokat előre is köszönöm.

üdv rognork
(#) gulyi88 válasza rognork hozzászólására (») Ápr 29, 2009 /
 
ha ekkora sönttel mérsz, akkor az már összemérhető a Feszmérő belső ellenállásával, így nagy a mérési hiba.

kis áramokat lehet mérni sönt nélkül, műveletivel is csatolva.

Műveleti bemenő árama elég kicsi (Im=n*uA),
és amíg az I mérendő 10-20 szorosa Im nek, addig nincs jelentőős hiba a mérésben.
A műveleti bemenetein mikrovoltos különbség van, így U+ ~= U- = 0V
Az Ix csak az R1 en tud elfolyni (Im elhanyagolható) azon feszültséget ejet, R1 egyik lába 0V on van, így a másik pontja a 0hoz képest ohm törvénye szerint I*R =azaz= Ix*R feszültésggel van odébb,
ami a kimeneti pont, a kimeneti feszt 0 és Ki között mérjük, akkor jön ki az Uki= -Ix*R

offszetelni lehet hogy kell, és a tápja is / + GND - / t igényel, de elég pontos, mivel csak az R pontosságától függ az átalakító pontossága, a kimenet pedig a műveletinek köszönhetően feszgeneráátoros, kis belső ellenállással.
Az áram irányát is megméri (nem mindig fontos)..

Ja persze a műveletinek bírnia kell az Ix áramot és a rajta fellépő disszipációt
(esetleg TDA2003-4-5/2030... teljesítmény műveletiként használva. )

I-U konv.GIF
    
(#) Husla hozzászólása Feb 15, 2010 /
 
Sziasztok!
Tudom hogy ez nem egy matematikai oldal,de nem tudok hirtelen máshonnan segítséget kérni...
A suliban DSP tantárgyból nem tudok elmenni egy feladaton...Sajnos hiányosságaim vannak az integrálás területén.A példának egy része:

integrál [0-T0]sin((m+n)Ωt)dt


ΩT=2pi

valami hasonlót kellene kapni,de nem értem hogyan:

{-cos((m+n)2pi)+cos(0)} / {(m+n)2pi}

(#) gulyi88 válasza Husla hozzászólására (») Feb 15, 2010 / 1
 
int{0}{T0}{sin{(omega{t}(m+n))}}dt
integrálás után még a belső változó együtthatójával el kell osztani (jelen esetben a t szorzójával)
{-cos{(omega{t}(m+n))}}/{omega(m+n)}
(ez nagy nészögzárójelbe lenne, jobbalsó saroknál a 0, jobbfelsőnél a T0)
És fogalmamsincs milyen szábály alapján először a felső határt kell helyettesíteni utána mínusz az alsóhatárral helyettesített érték.
{-cos{(omega{T0}(m+n))}-({-cos{(omega{0}(m+n))}})}/{omega(m+n)}
Az egyszerűsítés gondolom már mennifog
(#) Husla válasza gulyi88 hozzászólására (») Feb 15, 2010 /
 
Köszönöm a segítséget...Innen már menni fog.Kicsit bosszantó hogy Matematikai Analizisböl számtalan integrálos példát dolgoztunk ki,de egy példában sem volt ehez hasonló példa,és még említést sem tettünk h mi van ha a "változónak" van valami együtthatója .
Egyébként díjazom ezt a fórumtémát,jó lenne ha kicsit népszerübbé válna.
Legközelebb használom a képletszerkesztöt,sorry...
Következő: »»   1 / 20
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem