Köszönöm. Bocs hogy későn válaszolok,de két napja elkapott valami vírus és most kezdek észhez térni. Igazából az érdekelt volna,hogy mennyi lehet a trafó után a kerítésre kijutó energia. A tárolt energiát ki tudom számolni,de arra lettem volna kíváncsi, hogy a trafó mennyit ront rajta. Viszont most fontosabb dolog érdekel: Bővebben: Link
Nem tudja valaki véletlen hogy kik,hol gyártják ezt a pásztort? Egy ismerősöm hozta javításra, mert ahogy megkapta, a kicsomagolás után rögtön haza is vágta. Be akarta kötni és rá volt írva hogy megy 230v-ról és 12v-ról ( akku ) is. Mivel 12v-os adaptert nem adtak hozzá,így símán rákötötte a 230v-os hálózatra. Rögtön kijött belőle az éltető füst. Mivel ez már nem garanciális hiba,így került hozzám. Kondi, pár dióda, inverter trafó meghajtó tranyó csere után, a nagy (35uF) kondit csak 200v-ra tölti fel, az impulzus idő is 6-8mp-re nőtt. Az alkatrészeket átmérve már nincs benne hibás, viszont az inverter trafó gyanús. Elő fordulhat hogy annak az egyik tekercse is elszállt? Mértem a tekercseket is, a szekunder: 7,1Ω 13,2mmH, az egyik primer:0,2Ω 0,12mH, a másik primer oldali meg 2,78Ω.Ennél nem tudok induktivitást mérni. Ezért érdekelne a gyártója,hátha be lehetne tőle szerezni egy ilyen trafót,de ha nem, akkor kénytelen leszek szétszedni és újra tekerni. Majd vissza rajzolom a kapcsolást,de még nem volt hozzá erőm.

A BMS-t nem merem kihagyni, mert ha meghülyül az inverter, nehogy tönkretegye. Ólomakkut sikerült mélykisütésbe vinnie már egyszer, kb tönkre is ment.
A balanszerek olcsók, teszek rá mindenképp.

Az én celláimra kíváncsi leszek mit tudnak, mert 10 éves kocsiból bontották.

Pont Te szajkóztad ezt régebben és igazad is volt, még ábrákat is rajzoltunk akkoriban róla, most meg mintha ellentmondanál magadnak. A gyűrű a jó példa. Van egy ferritgyűrűnk, átdugunk rajta egy szál drótot a közepén. Tökmindegy, hogy az a drót csak át van dugva de nincs oldalt visszahúzva (azaz csak egy egyenes), vagy vissza is van oldalt húzva (hurok) mindkét esetben ugyanakkora feszültség indukálódik benne, hiszen egyszer megy át a mag közepén. Akkor szórakoztam ezzel és tanu8ltam ezt meg, amikor az inverter áramváltójával szórakoztam. Semmi nem változott a szkópon, akár "fél" akár egész volt az a menet, mert mindkét esetben 1 menet.

Szia! Ugyan nem vagyok egy nagy hűtős de én a kompresszor inverter paneljében keresném a hibát. elko kondik csere. És akkor csinál még ilyet ha nem tud leolvaszani.

Akkor marad az inverter mert ugyan ott vagyok árban sőt még áramot is tudok kivenni belőle

Kicsit bővítenem kellene a napelemparkot de sajnos a meglévő inverter már csak 3 panelt tud fogadni a VOC érték miatt. Arra gondoltam hogy mppt töltővel oldom meg az energiahiányt. Sajnos feltűnt hogy elég alacsony ezeknek az eszközöknek a feszültség amit fogadnak. Vagy csak én nem találtam megfelelőt? 400v köröli érték ami jó lehet. 7x545w panellel felszerelve.

Csúcsteljesítmény
545W
Nyílt áramköri feszültség
49,90V ±3%
Rövidzárlati áram
13,92A ±3%
Maximum feszültségteljesítmény
38,93V
Maximum áramteljesítmény
10,41A

Szia!
Sajnálattal hallom, hogy ismét elpusztult egy Spectrum...
Elég sok érzékeny alkatrész van ami a fordított tápnál tönkremehet. A tápegység inverter ami a +12V-ot és a -5V-ot előállítja az egy tranzisztor. ZTX650. Sajnos ami a rosszabb eset az alsó 16K memória IC-k. 8 db 4116-os DRAM. Időnként ha a -5V nincs meg akkor is elszáll. Cseréjük elég babra munka 8x16 lábat kell kiforrasztani. Célszerű foglalatot berakni kiforrasztás után. A ROM IC szintén érzékeny 27128 EPROM-mal helyettesíthető. Az ULA helyettesítésére nincs lehetőség (bár láttam már ULA klónok leírását) ennek a cseréje a legegyszerűbb foglalatban van. A felső 32K cseréje szintén munkás darab. 8 db 4164-et célszerű beépíteni lehetőséget adva a lapozó elektronika beépítésére. Másolóprogramok és egy két játék használja. CPU is érzékeny Z80A. Cseréje megoldható, még fellelhető. Célszerű CMOS típust választani, kevésbé melegszik a táp IC. Vannak még megoldások a melegedéssel kapcsolatban, célszerű megcsinálni.
Első körben mérj zárlatot a tápfeszültség lábakon az IC-k nél, miután nincs túlterhelés a táp élesztése után lehet a jó IC-ket beforrasztani illetve foglalatba berakni. Ha van lehetőséged az IC-ket egy másik készülékbe kipróbálni, gyorsabban lehet haladni. Saját paneljében elég nehéz tesztelni, egy leragadt adat vagy címvonal is megállítja a szerkezetet.
Sok hosszú éjszakát lehet ráfordítani...
Sikeres javítást kívánok.
Üdv: Gábor

Szia.
Tegnapi napon megérkeztek a IRF1404, ma beforrasztottam a rossz 4 db helyére.

Az inverter elindult kimenetén megjelent a 240V, egy db 220/60w izzóval tesztelve.

Tökéletesen működik.


Köszönöm a segítséget.

Semmilyen ügyintézési feladatod nincs ebben az esetben!!
Te az inverter típusára, típusával szerződsz, nem a PV oldali teljesítménnyel!!

Sziasztok!
Egy meglévő, engedélyeztetett HMKE bővítését hogy kell papírozni a szolgáltató felé? Az inverter marad, jelenleg alul van panelezve, menne rá még plusz 1-2 panel ugyanebből a típusból. Ilyenkor is kell ugyanúgy minden mint új létesítésekor?

Nem tudom volt e már kérdezve de érdekelne, hogy melyik a legjobb töltési mód egy akksi számára? A stabilizált amelyiknél a jelalak egy sima vonal? Vagy egy inverter hullámos jelalakkal? Mi az ideális?

Látjátok feleim szümtökkel. Meg javult az inverterem. Este megnéztem hogy mi szikrázik. Egy másodpercre a szürő kondi felvillan, nem tudom hogy ez jó e, de utána nincs jelentősége. Rá jöttem arra is hogy amit igbt-nek néztem az sima fett. ( csaK NAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ.) az A LÉNYEG HOGY DARÁLTA AZ ÁGAT, ASZALTA AZ ALMÁT , a többi nem számít. Ja és mi volt a hiba? Az egyik akkunál hibás volt a csatlakozás, Na erre nem gondoltam. Indításnál szikrázott, és csattant , vd-vel megfújtam és megszorítottam az anyát, megszűnt a hiba. Ma megérkezett a új inverter, de még nem próbáltam ki, majd biztosan lesz néhány kérdésem azzal kapcsolatban is.

Amit én tennék. Első lépés, hogy meg kéne mérni az autó fogyasztását. Még a 90-es évek végén jártam úgy, hogy beszereltem az autómba utólag egy gyári riasztót mert nem volt benne. Nem is volt semmi gond, mert szinte napi használatban volt az autóm, vagy legalábbis hetente mindenképpen mente vele. Aztán egyszer két vagy három hétig nem, és utána nem indult az autó, mert lemerült az akkum. Némi gondolkodás és méregetés után derült ki, hogy a riasztónak nagyon magas fogyasztása van és az merítette le.
A második lépés, hogy ha a fogyasztás rendben van (szakemberek szerint 40mA alatt kell lennie), akkor jöhet a töltögetés, de ezzel az a baj, hogy kell hozzá egy külön akkupakk aminek szintén ára van (többe kerül a leves mint a hús).
Azt írod, van power bankod. Két ésszerű lehetőség van szerintem, vagy gyári megoldás (230V-os inverter és arra egy mezei akkutöltő) de ennek nagy a vesztesége, vagy veszel egy olcsó kínai boost konvertert, arra egy olcsó buck konvertert aminek állítható a feszültsége és az árama is, ez utóbbi megoldásnak kisebb a vesztesége, cserébe ezek az olcsó konverterek nem a megbízhatóságukról híresek, de ha túlméretezed talán nem lesz velük baj.

Nekem Isolar SPH-3k típus van, abban is van CSO üzemmód, nekem is az van bekapcsolva, amióta üzembe helyeztem.
Nekem rá volt kapcsolva a hálózat folyamatosan, 6 hónap alatt 5 kWh fogyasztást jelzett az inverter elé rakott fogyasztásmérő. Ez kb. 1W-os fogyasztást jelent a hálózat felől.
Arra vigyáztam, hogy az akku sose merüljön 30% alá, és a kisütési feszültséget úgy állítottam be, hogy ne kelljen hálózatról töltenie. Ha "sötét" napok voltak, és már lemerülőben volt az akku, akkor a hűtőket leválasztottam a napenergiáról. Május óta 4-5 nap lehetett ilyen. Teljesen feltöltött akku (kb. 7kWh) legalább két napig tudja működtetni a hűtőket.

jelentem a 24->12v inverter csere után elmúlt a hiba, a rádió üzemel.
Köszönöm a segítséget ilyen került beszerelésre. jelenleg csak a rádió megy róla, de tervezem beszerelni a központi átalakító helyére ami a szivargyújtót is ellátja ( 1 db 12v 1 db 24v szokott lenni kamionokba). ( legnagyobb problémám most hogy nem találom a helyét )

Ez már itt off, ha jól gondolom, de szerintetek ez a 10A elég ide ? a gyári is annyi, csak gondolom az jobb minőségű lehetett amíg működött.

Egy kis infó annak aki az enyémhez hasonló invertert használ, a nagyobbak nem tudom milyenek. Most már egy éve megy, egészen eddig nem mertem rajta használni azt az opciót ami (most jöttem rá) a tökéletes. Eddig az OSO (only solar) módban használtam, mondom ne töltögessen nekem a hálózatból ha éppen nem süt a nap, mert hát akkor mi értelme van a napelemnek. Ez egy olyan inverter aminek 23W körül van üresen a saját fogyasztása, és ezt kizárólag az akkuból veszi, a hálózatból nem vesz fel egy deka áramot sem. Ennél fogva, az OSO beállítással el lehet jutni odáig ha napokon át nem süt a nap, hogy addig merül az akkupakk amíg lekapcsol az inverter és leáll a rendszer, mert a bypass mód alatt sem tölti a hálózatból az akkut, ráadásul a bypass mód nem csak azért nem jó mert a hálózatból fogyasztunk, hanem azért sem, mert ha ilyenkor áramszünet van (és van) akkor nincs szünetmentes áramforrás.
Most kipróbáltam a CSO (solar first) üzemmódot, azt hittem, hogy ez úgy működik, hogy bármikor ha nincs napsütés akkor elkezd a hálózatról is tölteni. Hát nem! Akárki írta ennek a szoftverét az nagyon jól írta meg, mert éjszaka is csak akkor tölt hálózatról, hogy ha már az akkufesz közelíti az bypass-ba kapcsolási értéket, azaz így sem tölt a hálózatból csak éppen annyit, hogy az akkut olyan szinten tartsa, hogy működjön a konverter és ne kapcsoljon bypass-ba, azaz mindig legyen szünetmentesem ha elmenne egy percre az áram. Gratula a kis kínai mérnöknek, vagy annak aki ezt az üzemmódot ilyen jól kitalálta.

1. Milyen ágdaráló?
2. A képek alapján az az inverter legfeljebb csúcsban tudja a 4000 W-ot (ha tudja).
3. A 2000-2500 W-os ágdaráló indításkor kérhet 7-8 kW-ot. Ha vastagabb ágat kap el, akkor is felmehet ehhez közeli értékre. Legalább 6000-8000 W-os inverter kell hozzá.

Sziasztok! Segítségre volna szükségem. Van egy ilyen: https://www.youtube.com/watch?v=mdcpF_G549U&t=43s
inverterem, annyi különbséggel hogy 24 voltos. Ágdarálót működtettem vele, ( amit már több alkalommal tettem), egy idő után leállt az inverter. Ezt már második alkalommal csinálja, de nem tudom miért. 24 voltot 4 db 80 Ah akkuval és napelemről kapja, és a hibajelenség a következő. Bekapcsolom, szépen feláll, mutatja a primer, szekunder feszültséget, ha elkezdem terhelni kb 13 amper felvételig működik, ekkor már bekapcsolja a ventiket is, tovább terhelve a primer fesz megmarad, a szekunder eltűnik, de nem áll ki túlterhelés hibára, bár a piros led néha felvillan, és a terhelés megszűnésével újra vissza áll a feszültség. Van benne 2 kis sárga doboz, amit relének nézek, az egyik a ventiket kapcsolja a másik valószínű a túlterhelésre dolgozna, úgy látom mintha belül ívet húzna. Mint írtam egyszer már ezt csinálta, kibontottam műszerrel mérve minden félvezető hibátlan volt, összerakva újra működött, most nem. Ha tudnátok segíteni, esetleg kapcsolási rajzzal az jó lenne.

Sziasztok!

Körülbelül 1,5 éve vettem ezt a fajta szinuszos inverter (Green Cell 1000W), autóba aksikat tölteni.
Szerencsére párszor kellet csak használni viszont az utolsó használat után már nem indult el(Makita kis aksi töltő ment rola).

A belső 50A biztositék kiégett, kicserélés után viszont azonnal ismét elfüstől.

Szeretnék kérni egy kis segítséget a hiba feltáráshoz, hogy és hol kezdjem el?

Köszönöm.

Szakaszos üzemben jóval nagyobb teljesítmény préselhető át egy trafón mint folyamatosan. Szakaszosan minősül az is, ha véges kapacitású akkuról kell 230V/50Hz-et csinálni. Ilyen esetben mire túlmelegedne a trafó, lemerült az akku.
Nálam is volt egy 24V-ról működő inverter, ez a szomszéd településen a helyi TV stúdiót látta el energiával áramkimaradás esetén. Ezen fel volt tüntetve egy táblán hogy 3,5kW folyamatos, valamint 12kW max 10 perc. Ebben két hasonló méretű trafó volt, mint amit említettél. Pontosabban két párhuzamos inverter. Ezek szerint egyenként 1,75kW folyamatos, vagy 6kW 10 percig. Az akku kapacitás nem volt limitálva.

Kaptam tesztelni egy őskövület brutál nehéz 24V/230V szinuszinvertert.
A trafójáról semmit nem tudok, csak a vaskeresztmetszetet tudtam lemérni, meg ugye az inverter 24 voltos.
Az inverter tökéletesen működik, de aki megbízott a teszteléssel, piacra szeretné dobni és kellenének valami paraméterek az árképzéshez.

Adattáblája nincs, a nyákon van egy név, meg egy számsor.
A gyártóra guglizva annyit tudtam meg hogy a cucc 2005-ben készülhetett, és a cég már nem létezik. Vagyis de létezik de sem elérhetősége, se weboldala nincs. Csak cégjegyzékben találtam róluk infót.

A nyák felirata:
Powerter KFT
Budapest
Dacmod2.pcb
2005.04.13.

Valahogy ki kéne deríteni, mit is tudhat névlegesen.

Granpa köszi, én 1,5-1,8kW-ra saccoltam, akkor nem lőttem nagyon mellé.

Ha wifis az inverter akkor pc dessmonitor. Ez a böngészőbe kell beirni. Androidra smartess program

Üdv!

Nagyközönség véleménye szerint, mire használható egy ilyen vagy hasonló gazdaságos kínai tablet?
Ér ez ennyit, ha nem játékos fan vagyok, csak néha tartalomfogyasztásra yt videók nézésére közben BT hangátvitelre használnám a minihifi közt? Amikor meg épp nem erre, futtatható rajta osztott képernyőn eWeLink és SmartLife alkalmazások? Vagy mondjuk napelem inverter alkalmazás mondjuk WachPower vagy hasonló, bár nem tudom annak létezik e androidos verziója.

Sodronyt acélból se használj. Talajba a legtutibb a rozsdamentes (V4A) anyag, de ez hatszoros áron van, a kompromisszum az a tűzihorganyzott dolgokkal, hogy nem lesz olyan magas élettartamú mint az utóbbi, csak kb. 30-40 év, illetve ha nem a ház alatt lett letéve, akkor "bármikor ellenőrizhető és szükség esetén (fel)javítható", csak pár haver, ásó és elegendő sör kell hozzá...
Ha megsérül a felületvédelem a sodronyon, akkor a szálak sokkal előbb szétrohadnak. Az Rd8 ill. Rd10 horg. acél között nincs olyan nagy árkülönbség, ezért az utóbbit használd, minél vastagabb, annál lassabban rohad el, egy kis birkózással pedig behajtogathatod ahova kell. Előbb utóbb rozsdás lesz és elfog fogyni a keresztmetszet, de azért tud viszonylag alacsony ellenállást az élettartama végéig, mivel a rozsda porózus és jó villamos kontaktust biztosít a talajjal.
Amikor leütöttétek a csövet, akkor az oldalirányú mozgás miatt összetömörödhet a talaj és nem biztosít jó érintkezést a teljes felületén. Az öntözés kicsit segíthet még a talaj alakulásában, de nem fog tizedére csökkenni az ellenállás. A hosszútávú öntözés is hiábavaló, mivel 15-20% talajnedvesség felett már a vezetőképessége sem változik drasztikusan.

A toldható rúdra nincs ráhegesztve az ostor, ha elhúzod a köracélt a rúd mellett, akkor a megfelelő keresztmetszethez való összekötőkkel tudsz jó csatlakozást csinálni, majd korrózióvédő szalaggal jól betekerheted. Ahol feljössz a talajból ott húzz rá a talajátmenetnél egy méteres gyantás zsugorcsövet, vagy használj PVC bevonatú köracélt, mert a talajátmenetnél fog a leggyorsabban rozsdásodni. A toldható rudakhoz kapni kőtörő csúcsot, azzal talán még mélyebbre juttok.

Ha le van betonozva minden, akkor egy kb. 40x40cm-es lyukban talán le tudod verni a háznál és a házfalig el tudod vezetni a köracélt a járda felső rétegében ha 2cm szélesen felvágod flexszel és kivésed.

A 10 ohm előírás elsősorban a TNC rendszer hibája miatt szükséges, ha megszakad a betápnál a PEN vezető, akkor a háztartásban a fogyasztókba folyó fázisáram visszajön a nullán a fő földelőkapocsig és ezen a helyi földelésen keresztül folyik a földbe. Ha magas az ellenállás, akkor alacsony áram is veszélyes feszültségre emeli, pl. 180 ohmon 1A 180V-ot jelent, és egy mosógép vagy villanytűzhely nem egy ampert fog felvenni. Azért veszélyes, mivel a védőföldelő-hálózatodnak kellene lennie a 0 potenciálnak, de így a teljes rendszeredben megemelkedik a virtuális 0-hoz, padlóhoz képest a potenciál, a fő-földelőkapocsról pedig visszajut a PE vezetőkön keresztül minden fémtesthez. Ha pedig így ér az áramütés, akkor az ÁVK is hatástalan marad, mert az az áram átmegy az ÁVK-n, visszamegy a nullán, majd az ÁVK-t megkerülve jön a PE vezetőn.
Ha tényleg nem sikerül sokkal alacsonyabbra levinni a földelési ellenállást, akkor lehet gondolkodni más biztonsági megoldáson elsősorban PEN szakadás esetére. Például egy betápot kapcsoló mágneskapcsolón, ami fázisaszimmetriára, feszcsökkenésre kiold. Ki lehet védeni a potenciálemelkedést 100%-ban is, de ahhoz egy 20m távolságra lévő, független, 0 referencia földelő kellene. Jó eséllyel PEN szakadásnál elegendő lesz az aszimmetria is a kikapcsoláshoz, feltéve hogy van bármi minimális fogyasztód, ami éppen üzemel.
Bonyolultabb megoldás egy olyan speciális "áramvédő" beépítése, amire külső áramváltók csatlakoztathatóak és bevonható az érzékelésbe a PE is.

Napelemnél, töltőnél nem a háztartást védő, mérőnél elhelyezett ÁVK-ra vonatkozik a B típusú előírás, hanem elsősorban az ilyen típusú eszköz csatlakoztatásánál kell beépíteni. Ha az inverter is tartalmaz beépítettet, akkor nem feltétlenül szükséges külső és a háztartásra továbbra is maradhat "A" típus. Igaz, hogy a töltőd közvetlenül az óránál van, de van benne egy beépített B típusú védelem, szerintem emiatt felesleges tenni még egy ugyanolyat fedővédelemnek a hálózatra. "AC" típust egyedül a bojlernek használj, a mai sok kapcsolóüzemű cucc, telefontöltők, PC, "inverteres" klímák, hűtők miatt az alap az "A" típus lett.

A direkt hajtás inverterrel nagyon nem új technológia... Itt egy szélerőmű katalógus kb. 2007-ből, és már akkor a direkt hajtás+szinkron gép+IGBT-s inverter konfiguráció általánosan elérhető volt... A direkt hajtású szélerőművek ráadásul picit halkabbak, ugyanis a hajtómű zajával nem kell számolni.

A mai korszerű szélerőműveknél már a közvetlen hajtás az általános, állandómágneses szinkron géppel, illetve inverterrel. Pontosan a karbantartásigény csökkentése miatt léptek ebbe az irányba a gyártók. Az inverter miatt a hálózati szinkronizáció szintén megoldott és ma már tud reagálni a frekvencia esésre is, és a határain belül besegít a hálózat stabilizálásában (virtual inertia).
Némi infó az alábbi linkeken:
https://www.enercon.de/en/wind-turbines/technology
https://www.enercon.de/en/wind-turbines/features
https://cdn.prod.website-files.com/64c38ca9b1a2e59bd5b7d64a/66570b1...EN.pdf

A mágnesek és az inverterekhez szükséges félvezetők elérhetősége valóban probléma lehet, viszont az európai hálózatban a szélerőműves kapacitás bővülése továbbra sem állt meg, 2023-ban már az atomerőművek után a szélerőművek termelték a legtöbb energiát az EU-ban.

(Kezdetben az aszinkron generátorok alkalmazása is gyakori volt, a későbbi egységeknél már nagyobb rugalmasságot biztosító csúszógyűrűs (tekercselt forgórészű) aszinkron generátorokkal. Az aszinkron generátorok tulajdonságai miatt a szinkronizálás nem jelent problémát, viszont a fent említett állandómágneses szinkron gépek ma már komoly versenytársai lettek: https://www.windtech-international.com/windtech-future/is-using-dfi...nology )

Nem szóltam hozzá inkább csak figyeltem a fejleményeket. Eddig bizony nagyon tetszik a dolog és lehet hogy másolom. Esetleg lehet tudni hogy mennyi is volt a vízbe betett energia ami fűtésre lett használva? Jelenleg kicsivel kisebb a rendszerem de bővíteni kell sajnos(2,9kw ami 4.5kw bővítek). Most fele annyi a napelem mint amikor én vettem. Sdm630 létszükségletű a rendszerben? Jelenleg is le van kapcsolva a hálózat és amúgy sem visszatáplálós az inverter. Bár a leírás szerint nem az lesz vagy

Sziasztok.
Megtisztelő, hogy értékeli valaki amit „eszkabáltam”.
Csak ajánlani tudom, tavasszal kb 2 hónapig ebből fűtöttem szűkösen.
Miből áll, vázlatosan: SDM630 (ami nem olcsó)+ ESP32 (arduinoval) + MCP4728 + analóg jellel vezérelhető triak + 3 x 1KW-os ellenállás + 1000 liter puffer.
Sokan feltették a kérdést, hogy minek annyi meleg víz nyáron, hát egyszerű - „a mosógép nem csuklik a meleg víztől”.
Az SDM630 közvetlen a villamos fogyasztásmérő és az inverter közé van bekötve, csak a pillanatnyi áram „irányt” méri, import vagy export.
Időhiány miatt sajnos még nem teljes a szerelés, nincs integrálva még a hőmérő és a meleg víz bojler sincs bekötve (pedig jól fogott volna a nyáron, majd jövőre), de mindemellett szerintem jól működik. 38-39 -szer olvassa az SDM630 -at percenként és nem vettem észre, hogy a villamos fogyasztásmérő esetleg mérné azt a kevés hibát amikor hirtelen valami nagyobb fogyasztó elindul és az 1500-1600 milli-sec idő alatt a hálózatból fogyasztok.
Apropó, nem vagyok ász a mikrokontrollerek programozásába, emiatt jól jönne ha valaki tökéletesítené (optimizálná maximum sebességre) az arduino kódomat.

Szia
Most már látom az inverter után akarsz terhelni a felesleggel,"andyka"-nak van hasonló működő szerkezete,egy analóg jellel vezérelhető triakkal működik,(máj 21 és jun 9)-én írt erről.

Fordítva ülsz a lovon.
Bekapcsolva a terhelő ellenállás rákapcsolódik ugyan az áramkörre, de csak annyit tud kivenni, ami megtermelődik.
Emiatt ez a megoldás így nem is igazán jó, hiszen vagy nem tudja teljesíteni az inverter, vagy valahonnan veszi a hiányzó energiát. Hálózat felől, vagy akkuból (ha van). Éppen ennek az optimalizálására taktikáznak a DC áram PWM kapcsolgatásával.