Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
A szélkereken is automatikus a lapátok szögbeállása, de az a hatalmas kinetikus energia miatt nem használhato a szinkronizáciora.
Igen az akku sok mindent megoldana, de az EUnak köszönhetöen ez is több helyen zsákutca, mert 2028-tól még egy vacak ceruzaelemre is elöirták az energiamix összetételét, amit pl a németek nem tudnak garantálni, mert az energiájuk kb 80%-a foszilis eredetü. Ráadásul a szélkerekek hatásfoka elképesztöen rossz s ha még ehhez akkutelepeket is be kell épiteni, akkor már csak a hülye fektetné a pénzét egy ilyen rendszerbe.
A sogoréknak van elég hegyük meg visszatöltö vizerömüvük igy gyakorlatilag a szélkerekekkel az idö 60-70%-ban vizet pumpálnak vissza a tározokba.
A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2024
Idézet: Nem értem, hogy miért csak három relatíve vékonyka lapátkerék van. A teljes körfelületen (lapátkerék körbeforgó felület) lehetne jóval több lapát, így közöttük sok szél átfúj, energiája tovamegy. „a szélkerekek hatásfoka elképesztöen rossz”
Úgy képzeld el a lapátkerekek számát mint egy fogaskerekes áttételt, ha 2 lapátja van akkor gyorsan forog, ha 3 akkor lassabban de esztétikus, ha sok lapátja van mint a vízhúzókerék akkor lassan forog de nagyobb lesz a forgatónyomaték.
Azt nem tudom, de látjuk a repülögépeken, helikoptereken is sporolnak a lapátokkal. Biztos van oka, ha más nem, akkor az, hogy bonyolitaná a szögbeállást, meg méginkább drágitanák a gépet.
A hatásfokot nem a lapátok számából mérik, hanem a berendezés ára meg az élettartama alatt elvárt haszonbol, ami ugy látszik nagyon rossz. Ráadásul az elektromos teljesitményt a beépitett alternátor adja, arrol meg már volt szo, hogy hol vannak a határai. A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2024
Köszi. Próbálom megérteni aerodinamikailag. Több lapátnál egy lapát jobban bezavar a légáramlásba a szomszéd lapátnak?
És lehet, hogy feldönti egy komolyabb vihar.
![]()
Egyszerűbb mechanika kellene, komolyabb elektronikával.
- Közvetlen hajtás a lapátkerékről (áttétel nélkül), - Aszinkron generátor (nem kell hozzá mágnes, és ez legegyszerűbb felépítésű generátor, hosszú élettartammal) - Egyenirányító (így a generátorok frekvenciája onnantól közömbös, és még csak egyformának sem kell lenniük). - Energiatároló: nem csak akkumulátor lehet. Ha csaka hálózat szinkronban betáplálása miatt kell, akkor egy nagyobb szuperkondenzátorokból álló tároló is elég lehet (és ennek a töltés-kisütés ciklus hatásfoka, és az élettartama is bármilyen akkunál jobb). De az energiatároló más is lehet, pl.: víztároló, lendkerék, vízbontó (-> hidrogén). - Az energiatárolóból már bizonyos mértékben szabályozható a hálózatba juttatott energia mennyiség, a frekvencia (sziknron) pedig folyamatosan biztosított.
A mai korszerű szélerőműveknél már a közvetlen hajtás az általános, állandómágneses szinkron géppel, illetve inverterrel. Pontosan a karbantartásigény csökkentése miatt léptek ebbe az irányba a gyártók. Az inverter miatt a hálózati szinkronizáció szintén megoldott és ma már tud reagálni a frekvencia esésre is, és a határain belül besegít a hálózat stabilizálásában (virtual inertia).
Némi infó az alábbi linkeken: https://www.enercon.de/en/wind-turbines/technology https://www.enercon.de/en/wind-turbines/features https://cdn.prod.website-files.com/64c38ca9b1a2e59bd5b7d64a/66570b1...EN.pdf A mágnesek és az inverterekhez szükséges félvezetők elérhetősége valóban probléma lehet, viszont az európai hálózatban a szélerőműves kapacitás bővülése továbbra sem állt meg, 2023-ban már az atomerőművek után a szélerőművek termelték a legtöbb energiát az EU-ban. (Kezdetben az aszinkron generátorok alkalmazása is gyakori volt, a későbbi egységeknél már nagyobb rugalmasságot biztosító csúszógyűrűs (tekercselt forgórészű) aszinkron generátorokkal. Az aszinkron generátorok tulajdonságai miatt a szinkronizálás nem jelent problémát, viszont a fent említett állandómágneses szinkron gépek ma már komoly versenytársai lettek: https://www.windtech-international.com/windtech-future/is-using-dfi...nology ) A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2024
Idézet: Egy csomó faktor miatt, elég szép irodlma van a neten. Pl. több lapát nagyobb szélzajt kelt, több rezgést kelt (ami egy eléggé húsbavágó probléma) stb.„Nem értem, hogy miért csak három relatíve vékonyka lapátkerék van.” Google: "why wind turbines have 3 blades"
Csakhát egy alig 70 rpm-böl aligha tud bármilyen áramfejlesztö használhato áramot generálni, márpedig a szélkerék több okbol nem tud ( szabad) gyorsbban forogni.
Nem hiszem, hogy azok az emberkék akik a jelenlegi konstrukciot kifejlesztették nem mérlegelték az opciokat az áramfejlesztö kiválasztásakor. És tudjuk, hogy az autokban is majdnem 70 év kellett mire az alternatior felváltotta a dinamot. Irtam is, hogy kisérleteznek más áramfejlesztökkel, - Ausztriában is áll néhány ahol 7x kisebb az áttétel, de annak a mérete meg tömege már olyan tartományban van, hogy nem szállithato a szokványos modon ami nagyon megdrágithatja magát az erömüvet. Az akkumulátoroknál azzal számolt a politika, hogy a kimerült autoaksik erre jol jöhetnek, valoság meg az, hogy a kimerült akkuk bezuzása több haszonnal jár mint ujrafelhasználásuk ( a VW volt vezérigazgatoja szerint) igy ez az ut sem igen járhato. Nem tudom, hogy mennyi és milyen szuperkondikbol lehetne MW-s tartomályban kinyerni energiát, és mi lenne annak az ára. (Az AC-DC-AC rendszer meg már ma is az alap minden szélkerék telepnél, erröl irtam).
Valoszinü az ár meg a méret a kérdés, legalábbis egy sok 100 szélkereket üzemelö terepen 2-3 ilyen uj tipusu szélkereket látni. Ráadásul valoszinü a tömeg miatt sokkal alacsonyabb oszlopokon mint a többi, igy a zajuk is sokkal nagyobb ( még 5 km-röl is hallani a lapátok suhogását.)
Idézet: „(Az AC-DC-AC rendszer meg már ma is az alap minden szélkerék telepnél, erröl irtam).” Idézet: „3. Kisebb telepeken megprobálják egy AC-DC-AC váltoval kezelni a kérdést, ez addig megy amig van energia, azaz ha lassul a szél a konverter is leáll.” Nem arról írtál, hogy "alap", hanem arról, hogy "megpróbálják"... Lehet, hogy arra gondoltál, de nem azt írtad... ![]()
Na jo azért egy ilyen forumon elöfordul, hogy nem mindenböl azt olvasod ki amit a szerzö akar mondani.
![]()
Három lapátos szélturbina lapátvégének kerületi sebessége körülbelül négy - ötszörös mint a szélsebesség.
Söt ha jol számolom egy 50 méteres lapát vége 70 RPMnél már a hangsebességet is átlépi. Állitolag valamilyen ilyen okok miatt kezdték görbiteni a lapátok hegyeit.
A szárazföldön ráadásul a hanghatások miatt korlátozzák a lapáthegyek sebességét kb 1/4-re a hangsebességnek (80-90 m/s).
A szigetelőszalag mindenre jó, még öltözéknek is: Bővebben: Link
A direkt hajtás inverterrel nagyon nem új technológia... Itt egy szélerőmű katalógus kb. 2007-ből, és már akkor a direkt hajtás+szinkron gép+IGBT-s inverter konfiguráció általánosan elérhető volt... A direkt hajtású szélerőművek ráadásul picit halkabbak, ugyanis a hajtómű zajával nem kell számolni.
A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2024
Erröl irtam, ahol az a gond, hogy nincs mágnes (sem) söt arra is extra adokat meg vámokat vetnek ki, és szinte egyetelen forrás Kina. Ràadàsul a mérete már sokszor a lehetöségek feletti. Egy ir telepre egy vasuti hid alatt egy teflonszönyegen kellett ázhuzni. Ráadásul valoszinüleg joval drágább mint a másik A kis sebesség miatt nagyobb lapátok is kellenek. Szoval nem olyen egyszerü a dolog mint az a prospektusokban mondják. A hétvégén az osztrák parkban a sok száz szélkerék között csak 3 ilyent láttam.
Azt nem tudom mi alapján irod, hogy halkabbak amikor sokkal masszivabbak a lapátjai és alacsonyabb oszlopokon forognak. Még az autoban is hallani a suhogást mig a többit alig.
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a magas egységteljesítményű, modern gépeket alacsony oszlopra szerelnék... A korábban belinkelt E-175 EP5-ös gép rotorátmérője 175 m, ezt nem tudod és nem is célszerű alacsony oszlopra tenni...
De ha nincs mágnes, akkor sima szinkron gép is alkalmazható (ahogy ezt a 2000-es években tették a direkt hajtású gépeken), viszont ezek karbantartásigénye magasabb, hiszen a szinkron gép gerjesztőáramát csúszógyűrűkön keresztül kell átadni a forgórészbe, amit átlagosan félévente, évente cserélni/rendszeresen felülvizsgálni kell. Hatásfoka is alacsonyabb egy állandómágneses szinkron géphez viszonyítva. Egy szélerőmű zaja rengeteg paraméter függvénye, viszont a direkt hajtás kapcsán ha nincs hajtómű, akkor annak a zajhatása nem jelentkezik. Itt egy vizsgálat különböző típusú, magasságú szélerőművek zajáról: https://www.researchgate.net/publication/290522641_Analysis_of_the_...onment A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2024
Pedig azt csinálják. Joval alacsonyabbak mint a többi a kis gepekkel. Valoszinü az ok a gép tömege meg a sokkal nagyobb ( szélesebb ) lapátok. Azért nem mindegy milyen magas oszlopra szerelnek egy nagyon nehéz gépezetet, hatalmas lapátokkal, amiknek ellen kell állnia a nagy viharnak is.
Nem tudom milyen mely alapok kellenek egy ilyen szerkezethez. Itt megint nyilván az ár a döntö. Ha van lehetöséged kocsikázz át a sogorékhoz, majd az autopálya pozsonyi elágazásán menj Pozsony felé kb 5 km- ott áll ha jol emlékszer 3 ilyen a többiek között. Nem tudom ennek a méreteit a lapát vége kb 5-10 méterrel van magasabban mint a föld felszine s nem ugy mint a többi ventillátor a környéken. Nincs képem arrol a 3-rol, de a többi az kb ilyen. És ahogy látom máshol is ilyeneket telepitenek az osztrákok.
Tungsram NG 91 macskás glimm lámpa.
Hú, egy helyen láttam ilyet, ahová egy időben rendszeresen hordtam árut.
A leányzók semmit nem tudtak mondani róla (a főnöké, nem használjuk), így csak agyalgattam, hogyan is működhet. Sejtésem az volt, hogy ilyen állásban biztosan nem "tű" nyomódik a lemezre. Valami lézeres dologgal olvasgatta a lemez barázdáit? A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2024
Ugyanugy, az ellensulyt másképp is a karhoz lehet rögziteni hogy kialakuljon a tünyomás.Nyilván a lineáris mozgatás kompenzálta az antiscatinget is, igy azzal nem igen kellett foglalkozni annál inkább a hajtás okozta rezgésekkel meg az okozta zajjal.
Ha jol emlékszem B&O-nak is volt ilyen gramofonja. Amugy sok wurlitzerben ( jukebozban) is voltak ilyenek. A lemezek vertikálisan voltak a karusszelben onnan lettek a vertikális lejátszoba tolva, majd vissza.
Mintha láttam már volna hasonlót videóban, ezekben is tű megy a lemeznek, a kar speciális kialakítása teszi lehetővé az álló helyzetben való működést. A feliratokból ítélve ebben két fej lehet, hogy emberi beavatkozás nélkül is le tudja játszani a lemez hátoldalát is.
Köszi a találatot, még nagyon jól jöhet.
Kb. télen lesz lehetőségem neki esni, de mivel >15 évet állt egy polcon biztosan lesznek kihívások. |
Bejelentkezés
Hirdetés |