Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   347 / 843
(#) Damian666 válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Igen tudom h negatív fesz, pontosan azért kellett bele elvileg, hogy 0- lehessen szabályozni. 1 db 7812, és 1 db 7910

már az ő általa rajzolt nincs meg, csak az amit én szerkesztettem splay ban.

lesz.LAY
    
(#) Ghoost válasza Damian666 hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Oke! Bocsi hogy szoltam .
a kapcsolasi rajz azert jobb, mert pontosan beazonosithatok az alkatreszek.
(#) Damian666 hozzászólása Ápr 23, 2011 /
 
tudom,tudom, de sajnos már nincsen meg
(#) ekkold válasza otto54 hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Egy átlagos műveleti erősítővel 0,01V (10mV) a söntön még megcélozható (pl. LM324), egy precizebb tipussal az 1...2mV, de van olyan tipus is amivel 1mV alatt is lehet stabilan dolgozni.
Most éppen olyanon dolgozom ahol a sönt 0,75 miliohm ,
vagyis 100A melett 75mV esik rajta, ezen mérek is, és 5...10A között lesz egy beállítható áramszabályozás is (3....7,5mV) ami már nagyjából működik is. A komplett céláramkör rajza elég durva lenne, azt nem teszem be ide, de ha leírod pontosabban, és sokkal részletesebben, hogy mire kell, akkor esetleg tudok segíteni.
(#) ekkold válasza otto54 hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Az elv amúgy ott van a weblapodon(?), vagy amit ahhoz írtál az adatlapodon pl.: Bővebben: Link
Persze ezt applikálni kelene az említett, (és általam nem ismert) készülékhez.....
(#) otto54 válasza ekkold hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Helló!
Köszi!
Azért nem találtam,mert más honlapokon kerestem.
Amikor ezt feltettem,akkor az áramgenerátorok voltak a napirenden és valójában azért került fel.
Egyébként gyári akkumulátortöltő védelmére akarom a kapcsolást felhasználni. Nincs megoldva a zárlatvédelme és ezért a FET "néha" felrobban. Természetesen kínai a holmi,de a tulaja csodát várt tőle. A gyártó meg spórolt rendesen.

Ottó
(#) proli007 válasza otto54 hozzászólására (») Ápr 23, 2011 /
 
Hello!
Először a gombot kell a kabáthoz választani, vagy is a Shunt ellenállást. Aztán ahhoz tervezni a korlátot..
üdv! proli007
(#) Ghoost válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Igeretemhez hiven, ujra itt a mérési eredmenyeimmel

Terheletlen: 7.4V AC ill 12.57V AC
Terhelve: 7.32V AC ill 12.48V AC
StabIC_be: 7.85V DC ill 14.75V DC
StabIC_ki: 4.98V DC ill 5.01V DC

szoval ilyen ertekeket mertem.
a kijelzes stabilitasa csak a masodik esetben volt fix, az elsonel ugralt még mindig, foleg ha az elso digiten(baloldali) is kijelzendo ertek volt
(#) Alkotó válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Elég fura. Közel 8V-ból már atomstabil 5V-ot kéne csinálni a 7805-nek. (de mint szoktam idézni magamat: "A tényekkel lehet vitatkozni, de érdemes?")
Annyi tippem még lene, hogy amikor változik a kijelzésben részt vevő szegmensek száma, azaz változik az áramfelvétel, akkor az egy rövid időre megrántja a fezsültséget. Ezt a mérésed nem veszi észre, de az IC referenciája már igen.
(#) Ghoost válasza Alkotó hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Szia Alkoto!

Eloszor is Köszönöm hozzaszolasodat.
Igen en is valami hasonlora tippelek , -de ugye sajnos ez DVM-el kimerhetetlen, mert nem veszi eszre-

Hisz, mint irtam addig amig csak 3szegmens dolgozik kisebb a kilengese, mint ha mar a 4-ik szegmens is bekapcsolodik.

S mint lathatjuk a magasabb bemeneti fesz , mar magasabb kimenetett general, igaz csak 0.03V-al.
ez bele is fer az IC adatlapjan lathato +-0,1 toleranciaba.
Lehet kene neki az a hianyzo 0.6V ami a 8 es 7.4 kozott van. Ezert is irtam a legelso commentet ebbe a temaban.
(#) Ghoost válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Ujabb fejlemenyek
Rajottem, hogy az a par tized volt kinyerese nem okozhat olyan nagy gondot, igy fogtam egy darab szigetelt vezeteket es ratekertem a toroidomra, majd a 2tekercset lesorositottam a szabalyoknak megfeleloen. Igy mar a kovetkezo értékeket mérhettem.

Ube terhelve: 8,25V AC
IC_be: 9,2V DC
IC_ki: 5,02V DC

a ketyere osszeszerelve tovabbi modositasok most OFF
(#) proli007 válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Hello!
A terhelt 7,32V váltó és erre a 7,85V egyenfeszültségből, kapásból látható, hogy kicsi a pufferkondenzátorod. Mert egyszerű számításaim alapján, a feszültségnek 9V felett kellene lenni. Így a brumm belelóg a kimeneti jelbe, ezért dadog a műszer.
üdv! proli007
(#) Ghoost válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Szia Proli!
Megkoszonom, igen megtisztelo valaszod neked is.
A rajzszerinti alkatreszek lettek beepitve a muszerbe.
Tudom kezdo kerdes, de hogy szamolsz? DC= AC*1,4142? s a pufferkondi, milyen keplet alapjan szol a kimenetifesz alakulasaba?
(#) dB_Thunder válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Ez a képlet tökéletes ha nem terheljük a tápot!
Ha terheljük van egy másik képlet lép életbe, mely megmutatja a a brummfeszültség mértékét a a terhelőáram, és a pufferkondi arányában.
Most nem tudok forrást is megadni mert nem az én gépemről vagyok.
(#) mex válasza dB_Thunder hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
Idézet:
„Ha terheljük van egy másik képlet lép életbe, mely megmutatja a a brummfeszültség mértékét a a terhelőáram, és a pufferkondi arányában.”


A szóbanforgó táplálásnál még erősen figyelembe kell venni a félhullámú, (50Hz) töltés hatását is, mivel ez okozza az egész problémát.
Gondolom kis teljesítményű, különálló trafó biztosítja a tápellátást.
Ráadásul aszszimetrikus terhelésre dolgozik, és így a trafómag egyirányba felmágneseződik, ezzel még tovább rontva a helyzeten.
(#) Hetope válasza Ghoost hozzászólására (») Ápr 24, 2011 /
 
2000 mf amperonként már sokmindenre elegendő
(#) gazszeres válasza Doncso hozzászólására (») Ápr 25, 2011 /
 
Köszönöm a válaszokat.
Pár fotót készítettem" betyár" vacak minőségben; telefonnal. A nagy tranzisztorokat megtaláltam, egyet ki forrasztottam és az utasításnak megfelelően kimértem.
Eredmény: E-B közt egyik irányban 760 a másikban 850 ohm, B-C közt 766 és 900 ohm, E-C mindkét irányban 9 ohm. mindhárom tranzisztor ezeket az értékeket mutatja.
Ha jól sejtem ezek elszálltak, de megerősítést kérek.
Típ: 2N3055 ( ST microelectronics gyártmány).
Sokat olvasok itt, de én inkább a gázos fórumokban vagyok otthon.
Üdv.
(#) frecsko válasza gazszeres hozzászólására (») Ápr 25, 2011 /
 
Szia.
Ha az E-C mindkét irányban vezet akkor az a tranyó elfütyülte a "sirató dalt". 9 ohm, akkor rövidzárba égett és ezért füstölt el az emitter ellenállásod, ahogy Doncso mondta.
(#) demcar hozzászólása Ápr 25, 2011 /
 
Üdv, mindenkinek!

Én most épitettem meg az Attila féle labortápegységet.Bővebben: Link
És az a problémám vele hogyha bekapcsolom akkor min fesz nem nulla hanem 3,3V és ha a Volt potit feltekerem kb. a belére akkor már a max fesz jön ki rajta 34V. És ugyan ezt csinálja akkor is ha fesz potik a minimumon vannak és az amper potit egy kicsit feltekerem rögtön felugrik a maxra 34V-ra. Ezt mi csinálhatja? Az ic-t már cseréltem benne és ugyan az a jelenség. Csinálhatja ezt a szabályozó tranyó?
A segitséget előre is köszönöm.
(#) Doncso válasza gazszeres hozzászólására (») Ápr 25, 2011 /
 
Próbáld meg így bekapcsolni, elvileg működnie kell. Ha jó, akkor cseréld ki a füstölt ellenállást meg azt a tranyót, és készen is vagy.
(#) Alkotó válasza Alkotó hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Egyszer már leírtam ezt, de feltöltés közben elszállt az egész…
Nagyjából készen vagyok a tápegység újabb, és szerintem jobb változatának a panelterveivel. Vannak alapvető változások, és apróságok is. Ezek vázlatosan a következők.
1. A TO220-as tokozású FET-ek eltüntek az áteresztő fokozatból. Helyettük 4db TO3-as tokozású tranzisztor került be, amit továbbra is egy FET hajt meg. Nálam durván nem vált be a „kicsi” tokozás, nem javaslom senkinek az alkalmazását. Az adatlapokon lévő gigantikus áram és teljesítményadatok megtévesztőek.
2. Az emitter-ellenállásokat 5W-osra cseréltem. Erre nem lett volna szükség, de ilyenem van bőven, ezért most elhasználok belőlük néhányat. Akinek 2W-os van kéznél, nyugodtan berakhatja, az is elég bele.
3. A hőfigyelő rész teljesen átalakult. Proli007 tervezett egy összetettebb kapcsolást, ami pontosan az elképzeléseimet valósítja meg. 35°C körül 5V-ot kap a ventilátor, amitől szépen lassan forogni tud. Aztán ahogy nő a meleg gyorsul, méghozzá nem lineárisan, hanem előbb lassan, majd a végén már egészen hirtelen. 65°C nál már teljes tápról forog, és kicsivel följebb kapcsol egy relét, amit bármire használhatunk. Indíthat újabb ventillátorokat, vagy beavatkozhat biztonsági kapcsolóként stb.
4. A nyákhoz való csatlakozásnál NSL „sortüskéket” választottam. Ezeket eddig nem használtam, remélem nem lesz gond a megbízhatóságukkal. Ugyanezt a sorozatot alkalmazom az előszabályozó panelján is, ahol most még egyenes változat van, de úgy alakítottam ki, hogy a 90°-os is elférjen, mert ha lehet kapni, akkor az még praktikusabb oda.
5. Az előszabályozó is teljesen átalakult. Mivel új panelt kellett csinálni az elhelyezés miatt, ezért Proli007 „átpolarizálta” az egész rajzot, ami alaposan megváltoztatta a felépítést. Így most már ennek is a pozitív a közös pontja, tehát ha akrjuk közösíthetjük a tápegységgel. Illetve kapott egy „LED-oszlop” kijelzést, ahol az oszlop magassága mutatja az éppen aktuális fokozatot.
6. A relék helye még bizonytalan bennem, ezért azok most tüskesorral csatlakoztathatóak. Nem tudtam eldönteni itt a panelon célszerűbb-e őket elhelyezni (elférnek itt is a kondi másik oldalán kényelmesen), vagy inkább a trafó mellett lenen jobb helyük, és már csak a kapcsolt szekundert hoznám a labortáphoz.
7. A szerkezeti kialakításban is próbáltam egy kicsit ügyeskedni. A Két panel egymás fölé rakható, amihez direkt vannak kialakítva rögzítő helyek, de nem a szokásos módon, hanem szembefordítva. Az alkatrészek egymás felé néznek, így számomra sokkal egységesebb az egész. Ez a kialakítás így elég szellős, illetve külön gondoltam arra is, hogy sem a természetes függőleges légáramlásnak, sem a vízszintes kényszerkeringetésnek ne jelentsen akadályt.

Ez a konstrukció még nincs kipróbálva, csak a tervezés szintjén van. A tápegységet nagyon alaposan teszteltem, de a többi kiegészítő még ezután kerül sorra.
Akinek van valamilyen praktikus észrevétele, ötlete vagy javaslata, az mondja el.
(#) elektromos válasza Alkotó hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Milyen progival készítetted a 3d-s grafikát?
(#) ECL82 válasza Alkotó hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Párszor én is hasonlóan jártam, hosszú hozzászólás esetén mielőtt elküldeném, mindig kijelölöm az egészet, és vágólapra helyezem. Azóta nem kellett újra írnom semmit!
(#) joseyy hozzászólása Ápr 26, 2011 /
 
Jó Napot mindenkinek!
Nemrég fejeztem be Alkotó 4 tranzisztoros tápját. tökéletesen működik, 0-31V-ig és 0-5A-ig. Az áramkorlát is nagyon jól szuperál, szóval tökéletes lett . Köszönöm mindenkinek az eddig nyújtott építő jellegű segítséget. Egy észrevételem lenne, amit nem tudok hogy jó e vagy sem. A következő lenne : Leterheltem a tápot 2 db 21W-os 24V-os izzóval sorba kötve, így az áramfelvétele 1,8A. Szinte nem is melegszenek az áteresztő tranzisztorok de a hozzá tartozó 4 darab 0,22 ohm-os ellenállás 1,5-2 perc után majdnem hogy megfoghatatlan, olyan forró. Ezek 2W-os ellenállások, bírják e ezek ennyire a meleget, vagy cseréljem 5-10W-osra? Köszönöm előre is a segítséget.
(#) saraha válasza elektromos hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Én úgy tudom,hogy Auto Cad-el csinálja az ilyen látványterveket.
(#) elektromos válasza saraha hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Ezért volt furcsa nekem, mert pár 3d-s látványtervet láttam, de ez nem hasonlított egyikre sem.
(#) vicsys válasza saraha hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Eagle 3D-vel vagy Google SketcUp-pal készült.
Szilva mester PICKIT2 klónja Eagle-lel: Bővebben: Link
(#) saraha válasza vicsys hozzászólására (») Ápr 26, 2011 /
 
Az Alkotóé az biztos,hogy nem mivel mikor gépésztechnikusként melóztam akkor igen sokat rajzoltam acad-al! Na ez meg pont olyan...
Ámde itt van...
Egyébként az Eagle-lel készült nem rossz ...
(#) Alkotó válasza vicsys hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Én nem tudok versenyre kelni a célprogramok funkcióival, nem is ez a cél. Az Ő 3D-s szimulációik általában sokkal életszerűbbek, van bennük színhelyes ellenállás, felületi feliratok, és sok más egyéb "hasznosság", ráadásul szinte automatikusan készülnek, nem kell velük külön dolgozni, de mégis mindig szembetaláltam magam olyan korlátozással, ami zavart.
Részben ezért választottam a "saját utamat", ami funkcionalitásában természetesen elmarad a nagyoktól, de gyakorlatilag semmilyen korlátot nem jelenet.
És ha már szóba került, akkor számomra szintén fontos szempont, hogy az EAGLE szimulációja igényli magának a programnak a használatát, ami nekem sehogyan sem tudott megfelelni.
(#) Alkotó válasza joseyy hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Nem derült ki pontosan melyik tápról van szó (többre is ráillik a "4 tranzisztoros" jelző), de talán most ez nem is lényeges.
Ha Ikimax=5A, és feltételezzük, hogy ez az áram egyenletesen oszlik el a 4 tranzisztoron, akkor az emitter ellenállásokon is egyforma feszültség fog esni. Egy ellenállsra 5/4=1,25A jut, így azon U=IxR=1,25x0,22=0,275V feszültség esik. A ténylegesen elfűtendő teljesítmény P=UxI=0,275x1,25=0,34W. Ehhez képest van 2W-os határadatunk, ami közel 6 szoros túlméretezés. Szerintem ez bőven belül van az ésszerű határon.
Ha konkrétan az Iki=1,8A-el számolsz, akkor (részletezés nélkül) P=Inégyzet x R =(1,8/4) a négyzeten x 0,22=0,044W. Elég valószínűtlen, hogy ez fel bírja melegíteni a 2W-os ellenállást.
Következő: »»   347 / 843
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem