Megtaláltam az alapvető problémát.Nem tudom foglakozott e már valaki a mágnestakarékos módszerrel gyakorlatban.
Kísérleteztem és kijelenthetem ha minden második pólus vasból van igencsak nem úgy történnek a dolgok mint azt a Femm mutatja ill elméletileg gondolnánk.
Ha egy tömör vasra csak azonos pólussal kerülnek mágnesek mert ugye a másik pólust a vastól várnánk,érdekes módon a tengely irányába igyekeznek az erővonalak.Üresen még talán elfogadható is lenne de mikor beteszem az állórészbe még jobban felmágneseződik a tengelyvég.És ez a baj.Az erővonalak nagyon nem arra ketetnek amerre kellene.Ez ad nekem magyarázatot a történtekre.Viszont ha váltakozó polaritással kerülnek fel a mágnesek nemhogy a tengely vége nem lesz mágneses de még a vas henger oldalai sem ami közvetlenül a mágnes alatt van.És állórész nélkül is ez a helyzet.A mágnesek itt egyértelműen egymást erősítik és odafog hatni erő ahova kell majd.
Hozzáteszem a mágnestakarékos módszerrel is adott feszültséget de messze elmarad, mint ha rendesen felraknánk minden mágnest.Ha valakinek esetleg van mágnestakarékos megoldással generátora és működik is kíváncsi vagyok hogy lett megoldva.Én részemről egyenlőre elvetem az ilyen fajta megoldást.

A félelmünk sziriusszal beigazolódott. Egyetlen kísérlet alapján elvetnek egy jónak ígérkező generátor típust. Sziriusz választékosabban fogalmazott, de a lényeg ez.
Kérlek, ne tedd a tervet a süllyesztőbe, még ha egy ideig félre is teszed. A helyedben én tovább folytatnám a kísérletezést (de nem vagyok a helyedben és akkora géppark, mint neked nem áll a rendelkezésemre).

Pár mondat erejéig:
A mágnes takarékos megoldást nem vetném el azzal a kitétellel, hogy a tengely felőli mágnes-pólusok erővonal útját el kell szigetelni a tengely irányába. Hengeres forgórésznél (aszinkron, szinkron gépek átalakítása) az eredeti vastömböt vas hengerre kell kiváltani, - talán az eredeti acél tengely maradhat, de azt a pólus-hengertől nem ferromágneses anyaggal (réz, alu, ólom, stb.) kell elválasztani. Tárcsa generátornál pedig nem vas korongot, hanem vas gyűrűt kell használni.
Utóbbit talán magam is kipróbálom, de a hengeres forgórész átalakítást forgácsolás lehetőségének hiánya miatt nem áll módomban.

Nem elvetendő de miért csináljam meg így ha az eredmény jóval gyengébb?A munka ugyan annyi vele de inkább több.Ha meg nekiállok trükközni hogy a tengelyre bronz utána jön a vas arra a mágnes akkor pedig a munka rengeteg.Abból a munkaidőből a bronz árából meg még egy kicsiből veszek mágnest és szépen felrakom az összes pólust.
A vas pólus mágnes mellett soha nem fog úgy viselkedni mint ha az is mágnes lenne.Aki nemhiszi járjon utána.
Ha a mágnes vastagságát növelem persze javul a helyzet de minek ?Maradok a vékonynál és veszek 2x annyit. Árban ugyanaz viszont a végeredmény sikere nem marad el.

Üdv! Folyamatosan olvasgatom a fórumot, de nem igazán tudok hozzá szólni a témához. Viszont nagyon vártam az eredményeket mert én is hasonlón töröm a fejem! Ha megengeded elmondanám a véleményem. 1: aki jobban ért hozzá mint én az biztosan ki tudná számolni az állórész hornyok számából méretéből, hogy a forgórész hány pólusú lehet , és milyen széleseknek kell lenniük a pólusoknak (hány hornyot fedjen át).? 2 én a forgórészt úgy csinálnám meg, hogy saválló tengely (nem mágnesezhető) és tömör vas maga a forgó ebből kimarni a mágnesek helyét. Lehet,hogy érdemes lenne a mágnesek mellett nagyobb helyet hagyni (szélesebben kimarni).?

A topicnak legalább fele arról szól, hogy nem hisszük, hogy szélgenerátornak, kizárólag csak légmagos, neodímium mágneses pmg generátor jó. Sokan közülünk a saját gyártmányú generátorába, vagy hasonlóba szeretne lelket lehelni.
Nem fontos bronzot esztergálj a forgórész közepébe. Hat db. téglatest alakú vasból készíts egy hexagont, akkorát, hogy ha kerekre esztergálod adja ki a külső átmérőt, a belsejét töltsd tele alumíniummal és már kész a tömör forgórészed. Nem tértem ki minden részletre, pl. olyanra, hogy minden második két darabból legyen, hogy közzé férjen a mágneskorongok... Nem tudom, jól értelmeztem az olvasottakat, hogy ha telítődik a tekercs vasmagja mágnesességgel, hiába növeljük a mágnesek tömegét, nem nő a teljesítmény.

A tengelyvég felmágneseződése természetes dolog is lehet. Okozhat némi szórási veszteséget, de az nem gond. Most a saját autógenerátoromra hivatkozom, ahol mágneses a kijövő tengelyvég, de az erővonalaknak nincs hova záródni, és az elvárt módon szépen működik (hogy a fogyasztókhoz illeszkedjen a feszültsége, még át kell tekercselni, a max. feszültség nálam 130 volt egyen lesz 2200 fordulaton).

A fizika azt mondja el, hogy hogyan működik a természet. A mi szintünkön ez pontos eredményt ad, ha számolunk is hozzá. Az természetes, hogy ezt nem mindenki érti, illetve rosszul alkalmazhatja. A fórum pedig ezért is lenne, hogy a lehetőségeinket összeadva lehessen előre haladni.
A rend kedvéért leírom, hogy milyen megfontolásokkal és hogyan alakítanám át én a villanymotor forgórészét, valamint azt, hogy az elméleti tudásom gyakorlati megvalósítása mit eredményezett az utóbbi időben.
Mellékletben írom le, hogy a hosszú szöveg miatt ne morogjanak rám.

Sziasztok!
Azért azt elmondanám nektek, hogy van működő képes változat, pl. az enyém. Először én is a meglévő forgórésszel kísérleteztem, de nem vált be. Majd esztergáltam, egy új forgórészt és az eredmény nem maradt el. 12 db mágnes van a forgórészen, négy pólus, felváltva negyedenként.

Nagyon szép munkát végeztél! Remélem, hogy jól együtt dolgozik a szélkerékkel és a fogyasztóval, és hasznot is hajt. Ezt a szép eredményt nem szabad picit sem kisebbíteni egy nem teljesen ide illő szöveggel, ezért inkább külön leírom, mire gondoltam a képek nézegetése közben.

Azzal kezdem, hogy ami most következik, azzal egyáltalán nem akarok a legkisebb mértékben senkit se megbántani. Valahogy pedig csak le kell írni, hogy mit látok. Itt a sikertelen kísérletek összes képeire gondolok, amik nekem azt mutatják, hogy az eredeti forgórészek átalakítása lehetett volna jobb is a mágneses erővonalak szempontjából. Ez nem azt jelenti, hogy pont az a jó, amit az előzőekben én leírtam (van benne hiba is), hanem majd az lesz a jó, amit a fórum több hozzáértője közösen is jónak tart. Én bízom abban, hogy a forgórész átalakításának a legegyszerűbb és legjobb módját meg lehet találni. Pl.: a pólussaru szerepe, ami megvédi a mágneseket a lerepüléstől, és a légrést be lehet állítani a szokásos 0,3-0,5 mm-es méretre, ezzel hatékonyabb lesz a mágnes (lásd Generátor24 előző, ragyogóan elkészített átalakítása).
A generátorral kapcsolatban beszélni kellene az elméleti dolgokról is. A tapasztalataim miatt ezzel én már inkább itthon foglalkozom.

Szia! Tényleg jól néz ki a generátorod!
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen motort alakítottál át? Milyen fordulaton dolgozik? És a mágnesek mekkorák?
Ha jól látom képről, nem valami hatalmas szerkezet. Milyen teljesítménye lehet?
Most keresem a motort az átalakításhoz, csak még kicsit tanácstalan vagyok.. Nem szeretnék rossz konstrukciót megépíteni. Bár nagyon gondolkozok a bicikli-kerékagymotorom használatán is...

(10m-es oszlop áll és 5lapátos 3m átmérőjű rotor megvan, jelenleg a generátorra vágyom )

Tudom, hogy amit most felrakok, az nem pászol a fórum címéhez. Remélem, hogy a szélgépeket kedvelők szívesen meg fogják nézni a javasolt weblapokat, főleg ha nem ismerik, és talán előhoz egy kis karácsonyi hangulatot is:Bővebben: Link1, Bővebben: Link2, Bővebben: Link3
A mellékelt képeken a piros festék alatt 32 mm-es PVC lefolyócső van, a külső végeken melegen meghajtva, a felfogása 3 mm-es horganyzott huzal. A két porvédős csapágy 0,0042 Nméter induló nyomatékot ad, ezért 1,5-2 m/sec-os szél már elindítja a forgást. Ennél kisebbet vagy kevesebb aktív felülettel rendelkezőt nem nagyon érdemes készíteni.

Szia!
Igen, ez csak egy kicsi generátor, mosógépmotorból van. Amolyan, kísérleti munka volt, de megmutatta, hogy kell a következőt elkészíteni. Számszerűen a teljesítményét még nem tudom, sajnos nem vittem magammal műszert, mikor teszteltem. Csak izzók voltak nálam, de azok nem tartottak sokáig. De kb. 100-200W közé teszem a teljesítményét, a 12 volt 21 wattos izzó 6001/min- es fordulatnál, villanócsőként funkcionált. Egy pillanat alatt eléget az izzószál, és a száltartó is. Elvileg tavasszal felkerül a helyére, a lapátokon kívül minden készen van, csak eddig üresen ment volna, azt meg nem akartam.

Látom csak én lakom szélvédett helyen

Szia!
Ezt, miért mondod? Itt sincs mindig, szélvihar.
:no:

Szia!
Jó látni saruzás nélküli, így egyszerűbben elkészíthető átalakítást is. Gratulálok!
Kibicnek semmi se drága: Talán érdemes lenne a részemről már többször felvetett 16 pólusú, 250-300 W-s Energomat motort átalakítani.(A sima mosógép motor 120-150 W-s ~1400-s fordulaton, így e körüli ford-n a vastelítődés miatt nem tud nagyobb teljesítményt leadni se generátorként.) A több pólus miatt saruzás nélkül is jelentősen kisebb lenne az átlagos légrés (Itt ez lenne a több pólus előnye.). A nagyobb armatúra-vastömeg miatt pedig alacsony (~6-800) fordulaton is kivehető lenne a max. teljesítmény. Sajna át kell tekercselni is nyilván 16 pólusúra, lehetőleg 3 fázisra.
Mindkét mosógép motornál nagy előny az alu ház állandómágneses átalakításhoz. A teljesítmény korlátokat pedig tudomásul kell venni.

Szia! Szomorú vigasz, de nekem is 150 km-t kell autóznom a telekre, hogy "szelet fogjon a vitorlám". Eléggé le is lassítja a "szélprojekt" tempót.

Szia!
Már elkezdtem, csak lenne több időm.

Remek, kíváncsian várom a végét. Ezek a motorok másra úgy se nagyon jók. Még egy asztali köszörűt is sírva-nyögve hajtanak meg. Ennek ellenére nálam is halomban állnak.
Talán jobb lett volna a forgórész pólusokat több kisebb mágnestömbből kialakítani. Az átlagos légrés tized milliméterekkel kisebb lenne. De ez már csak az örök elégedetlenkedés.

Igen, igazad van, volt olyan verzió is de ragadt, bár erősek voltak a mágnesek. Ezért eléggé megnöveltem a légrést, így simán indul, de még szerintem használható. De ez csak kísérlet volt, de biztos, hogy nem veszek nagydarab mágneseket, elég a vékonyabb is, szerintem az erős mágnes csak hátrány a mi esetünkben. Sőt, szerintem nem is lenne szükség, neodímium mágnesekre, kisebb állandó mágneses motorok íves mágneseit lehetne felhasználni. Ebbe a nagyobb állórészbe, ilyen mágneseket szeretnék tenni, Már méregetem is a kezembe került példányokat. Ha megnézed, néhány gyári generátor is ilyen mágnesekkel szerelt.

Ez igen.. Jó kis generátor lesz... Elindulok én is motort vadászni és elkezdem a generátor-projektet.
Vagyis hogy van egy 3f motorom, valami venti-motor, mérete alapján kb. 1kw, de csak 300w-os.
De gondolom a vasa elbírná a komolyabb teljesítményt is. Szét kell bontani, megnézni milyen.. Úgyis le van égve.. Aztán hátha...

(Ma voltam fent az oszlop tetején, csináltam a vas-szerelvényt, lent nem is éreztem szelet, de fent majd lefújt.. Jó lesz ez.... )

-Világos. Legbiztosabb amit megtapasztaltunk, megmértünk. Gyengébb, de még elégséges mágnesekkel talán a ragadás is csökkenne.
-Érdemes lehet ezzel a gyengébb, de jelentősen olcsóbb mágnesekkel néhány kört futni. Az is felvetődött bennem, hogy kerámia, ferrit mágnestömböket használva talán (nincs ilyen gyakorlatom) óvatosan, akár vízhűtéssel szabályos henger felületté köszörülhető lenne beragasztás, beöntés után. (Egy hangszóró mágnest beáldozva kipróbálni, hogy viseli a házi köszörülést - nyilván esztergába fogva forgatva.)
-A túl erős mágnes szerintem is felesleges az armatúra oszlopok telítődése, a szórt és ráadásul forgó mágneses mező "bajkeltése" miatt. A számszerűsítés nehézségei miatt (iskolai szemléltetésre készült free programokkal, végtelenségig leegyszerűsített képletekkel ez reménytelen) marad a kísérlet.
Van olyan sejtésem, hogy ezekben a néhány tized mm légrésű generátorokban valóban luxus az arany árú neodímium mágnesek használata. A kerékgenerátorok a hatalmas légrés miatt más esetek.

Biztos, hogy működik gyengébb mágnesekkel is, a gépkocsi generátor forgórésze sem egy darumágnes, gerjesztés közben. Ott azért kevés a feszültség, mert kevés a menetszám, de itt ez nem áll fent. És van, amelyik meghaladja az ezer wattot, ha ott működik, itt miért ne tenné?
És egy lényeges dolog van, a mágnesek megfelelő beépítése. A tekercseknél figyelni kell az áramirányokra, figyelni kell az éppen letakart pólusokban, milyen irányú áram keletkezik. És a tekercseket ennek megfelelően összepárosítani, vagy összeforgatni. Én kihoztam minden tekercsvéget, és kint kerestem a párokat.

Szia!
Az alap gondolatmeneteddel egyetértek. Csak hozzáfűzném:
500 W-s gk. generátort faggattam nemrég 1000-s ford. alatt (mérési adatokat fel is tettem ide a fórumra). 700-s ford-n 0,9 A (4 W) külső gerjesztéssel leadott max. 4 W-ot, 2 A (24 W) külső gerj-el max. 7 W-t, 2,16 A (28 W) külső gerj-el max. 17 W-t. Ez utóbbi gerjesztést még épp elviseli a saját hűtésével, ez lehet a max. mágneses gerjesztés (telítési küszöb) határa is. Ez a 17 W még elég messze van az 500 W-tól, amit ~4-5000-s fordulaton képes csak leadni!!! (A gerjesztéssel - legyen az elektromos, vagy állandó mágneses, létrehozható max. armatúra fluxus alacsonyabb fordulaton ennek a max. teljesítménynek csak a töredékét tudja produkálni, függetlenül a menetszámtól is függő feszültségtől.) Az átalakítandó gép kiválasztásakor fontos szempont, hogy az eredeti max. teljesítményét mekkora fordulaton tudta leadni, mert ez szinte kizárólag az elérhető max. armatúra fluxustól függ (a tekercstér és a tekercs terhelhetősége ehhez lett kialakítva - a gép tömegét miért is növelték volna feleslegesen túlméretezett vasmaggal). A menetszám növelés segíthet, de óvatosan, mert együtt növekszik a belső ellenállás és csökken a max. áram terhelhetőség. Márpedig ezek is korlátai az adott fordulaton kivehető max teljesítménynek.
Ettől a kis kitérőtől függetlenül hajrá tovább a szerintem is helyes átalakítási utaidon. Forgácsoló gépek hiányában "csak" szurkolni tudok.

Lemaradt:
Az én olvasatomban ez csak erősíti azon álláspontod, hogy felesleges túl erős, méreg drága mágneseket berakni. Az armatúrában elérhető max. fluxust kell csak biztosítani. Ez közelítőleg számítható is.

A villanymotor és autógenerátor állandó mágnesessé átalakításához készítettem egy táblázatot, hogy a várható teljesítmény megmondható legyen. Megjegyzés:
-Áttétel esetén a generátor max. teljesítményét a generátor és a szélkerék induló nyomatéka adja meg. Ezektől függ ugyanis a beépíthető legnagyobb áttétel.
-A táblázat akkor használható, ha a generátor átalakítása a fizika és a szakma szabályai szerint fog történni.

Sziasztok!Új vagyok a fórumon.Én már építettem egy szélgenerátort régebben autó generátorral 1:16-os áttétellel ablaktörlő motor gerjesztéssel,de csak igen erős szélnél működik igazán.Ezért a másik fórumon(szélerőmű,avagy áram házilag)olvastam az elektromos kerékpár(36-42v) motorjának a felszerelését ajánlották csak azt nem tudom,hogy milyen elektronika(bekötési rajzzal együtt,mert gyenge vagyok elektronikából)kell hozzá hogy 12-volt-os akkumulátorokat tudjon tölteni.Ha valaki ebben tudna segíteni megköszönném.

Szia!
Generátor csere előtt érdemes lenne elgondolkodni a szélkerék minimális átszerelésén a lenti kép szerinti elrendezésre, 1,5-szeres külső sugár méretre a meglevő lapátokkal. (A hatásos felület 2-szeresére nőne és kis, 3-4 m/s-s szeleknél jelentősen megnőne a nyomaték.)

Bocs a hülye kérdésért de a táblázatban az állórész szélességénél a belső és külső átmérő közötti részre gondoltál?
Az állórész hossza nem befolyásolja a teljesítményt?Mert azt a lehetőséget nem találom a táblázatban.